A versenyképesség javítása együttműködéssel: regionális klaszterek

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Szanyi Miklós: A versenyképesség javítása együttműködéssel: regionális klaszterek ' összes példány

Kiadó:	Napvilág Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2008
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	232 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-969-737-9
Megjegyzés:	Színes ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Mi is tulajdonképpen a klaszter? Az Európai Klaszter Memorandum című dokumentum meghatározása szerint: „A klaszter szakosodott vállalatok és intézmények regionális koncentrációja, amelyben sokrétű kapcsolatok és tovaterjedő (spill-over) hatások érvényesülnek..." az innováció számára kedvező környezetet biztosítva. A könyv azt mutatja be, hogy a piaci szereplők, az oktatási, a terület- és a vállalkozásfejlesztési intézmények, a kutatóhelyek, a pénzintézetek és más lehetséges partnerek hogyan működhetnek együtt maguk és régiójuk versenyképességének javítása érdekében. Ez ugyanis a klaszter alapvető célja. A klaszterekben folyó együttműködés nemcsak az innovációra összpontosít, hanem összetett, a működés sok területét felölelő szövetséggé válik. A klaszter ugyanis csak akkor életképes, ha résztvevői között sokrétű érdekközösség alakul ki. A klaszterek kialakulása és működése alapvetően természetes, szerves fejlődési folyamat eredménye, alulról felépülő struktúra, amely a piaci igények és a verseny hatására jön létre. A szerző a széles közvélemény számára érthető módon ismerteti a klaszterkoncepció lényegét, olyan eredményesen működő klasztereket mutat be, amelyek gyakorlatát alapul véve a magyar klaszterek is sikeresen fejlődhetnek. A gyakorlati alkalmazást háromféle módon is igyekszik alátámasztani. Mindenekelőtt tisztázza a klaszterek értelmezése, meghatározása körül tapasztalható zavart. Majd az eredeti klaszterkoncepció alapján írja le a klaszterek legfontosabb ismérveit, a szereplők típusait, a klaszterben zajló jellegzetes folyamatokat. Esettanulmányokon keresztül mutatja be a klaszterek létrehozásának és működtetésének sikeres és sikertelen módszereit, példáit, módszertani szempontból szerteágazó, sokoldalú megközelítéssel. A szerző igyekszik a klaszterekkel kapcsolatban minél több, gyakorlatban is hasznosítható ismeretet bemutatni, ajánlható ezért elméleti szakembereknek, egyetemi hallgatóknak, a klaszterek egyaránt. szervezésével, vezetésével foglalkozóknak egyaránt. Vissza

Tartalom

BEVEZETŐ 9
A KLASZTERKONCEPCIÓ 13
A klaszterkoncepció elméleti alapjai;
definíciós kérdések 13
A klaszterek életciklusa 21
A klaszterek fő jellemzői 25
A földrajzi koncentráció 25
A szakosodás 27
A klaszterszereplők 28
Verseny és együttműködés a klaszterekben 29
A kritikus tömeg 30
Az innovációk 30
A méret szerepe 32
Az átalakuló országok sajátosságai 33
A klaszterek kialakulása és fejlődése 34
A társadalmi tőke fejlesztése 35
A stratégiai kapcsolatok építése 35
A jövőkép és stratégia kialakítása 36
A programok 36
A klaszterszereplők és feladataik 38
A vállalatok 39
A kormányzati szervek és a politikusok 41
Az oktatási és kutatási intézmények 44
A pénzintézetek 45
A klaszterbrókerek 46
A KLASZTERKUTATÁSOK EREDMÉNYEI 47
A klaszterek működését feltáró empirikus
kutatások 47
Az első nagy nemzetközi kérdőíves felmérés 47
A második nagy nemzetközi kérdőíves felmérés 49
A klaszterek változatossága:
három esettanulmány 51
A dublini Adaptív Információs Klaszter (AIK) 52
ACstyria Autocluster GmbH 57
Az észt infokommunikációs technológiai klaszter 63
Klasztertérképek 69
A 10 új EU-tagország klaszterei 72
A MAGYARORSZÁGI KLASZTEREK
SZÁMBAVÉTELE 75
Magyar klaszterkutatási előzmények 75
Magyar klasztertérképek 77
A klasztertérképek készítésének módszertana 78
A klasztertérképek értelmezése 82
A magyar klaszterszervezetekre vonatkozó
empirikus felmérések 88
A klaszterszervezetek számbavételének
módszertani problémái 88
Helyzetkép 2003-2004-ben 92
Helyzetkép 2007-ben 98
A klaszterfejlődés lehetőségei integrátor cégek
beszállítói hálózatában 103
Klaszteresedési lehetőségek a gazdaságtámogatási
rendszer egyéb gócpontjaiban 105
Esettanulmányok Nyugat-Dunántúlról 110
A Pannon Helyi Termék Klaszter 112
A Pannon Logisztikai Klaszter (PANLOG) 117
A Pannon Textil Klaszter (PANTEX) 121
A Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) 126
Összefoglaló megjegyzések az esettanulmányokhoz 133
KLASZTERTÁMOGATÁSI POLITIKÁK 141
A klasztertámogatási politika helye
a gazdaságpolitika rendszerében 142
A klasztertámogatási politika eszközei 147
A kapcsolatépítő (bróker)politika 147
A keresletösztönzés 148
A képzés 149
A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése 150
Általános gazdasági keretfeltételek 151
Klasztertámogatási gyakorlat
az egyes EU-tagországokban 152
Klasztertámogatási politika az átalakuló
országokban 155
Klasztertámogatási eszközök
Magyarországon 1998 és 2007 között 156
Klasztertámogatási előzmény: a beszállítói
célprogramok 156
Az első klaszterek megjelenése 2000 után 159
A klaszteralapítások második hulláma
és a GVOP-pályázatok 161
Klaszterek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben
(ÚMFT) 162
Regionális szintű támogatások 165
A klaszterakkreditációs szempontok 167
TANÁCSOK A KLASZTERMENEDZSMENT
SZÁMÁRA 171
A klaszterkezdeményezés létesítése 174
Előzetes információgyűjtés, megvalósíthatósági
tanulmány készítése 175
A klaszterszervezet megtervezése 176
A finanszírozás 178
Az alapítás 179
A klaszterszervezet vezetése 180
Az információ és a kommunikáció 180
Az oktatás és a képzés 181
Az együttműködés 182
Marketing és PR 184
A nemzetközi kapcsolatok 184
FELHASZNÁLT IRODALOM 187
MELLÉKLET 191
1. A klasztertérképek készítéséhez használt
„mobil klaszter"-besorolás 191
2. Magyarországi regionális klaszterek 193
3. Magyarországi klaszterszervezetek jegyzéke 196
MAGYARORSZÁGI KLASZTERTÉRKÉPEK
1998-BAN ÉS 2005-BEN 201