Vég és kezdet

Fülszöveg

Vég és kezdet címmel 1964-ben jelent meg először ez a kötet, Szántó Zoltán emlékezéseinek első része. A magyar munkásmozgalom e kiemelkedő alakja 1893-ban született Zala megyében egy sokgyermekes, nyomorgó mészárossegéd fiaként. Tizenkét esztendős, amikor a család jobb megélhetést remélve Pestre költözik. A Józsefváros sötét munkásnegyedében ismerkedik meg a pesti munkásokkal, itt lesz asztalosinas, s szinte a szakma szerelmese. A gyárban egyszer az egyik segéd a kezébe nyom egy Ifjúmunkás-t, s ezzel egész életére eldönti Szántó Zoltán útját. A serdülő fiú belép a szociáldemokrata párt ifjúsági szervezetébe, a szakszervezetbe, falja a könyveket, újságokat, megállás nélkül tanul. Ösztönösen ellenzékivé válik, de még nagyon messze van attól, hogy világos fejjel, tisztán ítéljen. Azután visszakerül az iskolába, s most már minden vágy az, hogy orvos legyen. Érettségi előtt, gyerekfejjel kerül ki az első világháború idején a frontra, a visszaélések és szörnyűségek egyre jobban kiábrándítják, de kiutat nem lát, hiszen bolsevikekről, Leninről még sohasem hallott. 1916-ban hadifogságba kerül, s a fogolytábort is tanulásra használja fel. Itt éri a Nagy Októberi Forradalom, s bár még most sem lát tisztán, a bolsevikek következetes békeakarata és Lenin felhívásai rendkívül erősen hatnak rá. Megszökik, hogy hazajuthasson és itthon harcolhasson a békéért. Hazajut - itthon még háború van -, végre beiratkozhat az orvosi fakultásra, majd egy karhatalmi alakulathoz kerül. És most már a háborúellenes harcra szervezi alakulatát, s az őszirózsás forradalom kitörésekor nemcsak századát, hanem az egész karhatalmi zászlóaljat felvezeti a Nemzeti Tanács székhelye, az Astoria elé.
Őszirózsás forradalom - Tanácsköztársaság - bécsi emigráció, ezután már a hivatásos forradalmár életútja következik. Az illegális párt balkáni futára, Landler Jenő egyik legközvetlenebb munkatársa, végül hazaküldik Magyarországra illegális munkára, de viszonylag rövid idő után az MSZMP nagy felgöngyölítésekor a Horthy-rendőrség kezébe kerül. 1927-es pere folyamán statáriális bíróság előtt halálra akarják ítélni, de a hazai és külföldi közvélemény felháborodása megmenti életét, hiszen a tiltakozók között olyan tekintélyek is szerepeltek, mint pl. Thomas Mann. Nyolc és fél esztendőt tölt fegyházban, majd 1935-ben kikerül a Szovjetunióba. A Kominternben dolgozik, Togliatti egyik közeli munkatársa. A második világháború alatt moszkvai magyar adások egyik szerkesztője, míg végül a felszabadulás után végre hazatérhez Magyarországra.
Emlékezéseinek első kötete, amely most nyolcvanadik születésnapja alkalmából másodszor jelenik meg, az őszirózsás forradalomig eleveníti fel az eseményeket. Vissza