Előszó
A könyv a pénzügyi és számviteli képzésben részt vevő hallgatók számára készült, és a Számvitelszervezés és vezetés három kötetből álló együttesének második része. Az első rész tartalmazza a rendszerelméleti alapismereteket, valamint a szervezési munka gyakorlati megvalósításának - vezetői oldalról tanulmányozott - módszereit, megoldásait. Ebben a második részben a számviteli rendszerek analitikájának működési mechanizmusról lesz szó, valamint arról, hogy a komplex vezetői látásmód miként szerezhető meg, és hogyan fejleszthető. Kitérünk arra is, hogy milyen szervezési és számítógépes belső ismeretekre van szükségük a vezetőknek az információk megszerzéséhez. A harmadik rész pedig feladatokat tartalmaz.
A Számvitel és Könyvvizsgálat 1991/11. számában a következőket olvashatjuk: "A számviteli törvényi szabályozása alapjaiban változtatta meg a számviteli munka adatfeldolgozási tartalmát is. Elsősorban abban, hogy a törvény az éves beszámolót szabályozza, a szintetikus könyvelésnek és az analitikus nyilvántartásoknak a kezelését nem írja elő, formai kérdésekkel nem foglalkozik. Ezzel a törvény az éves beszámoló adatainak előállítását - tartalmi és formai szempontból egyaránt - a gazdálkodóra bízza." Könyvünkben ez a szemlélet érvényesül, azaz a nyilvánvalóan szükséges tevékenységen felül további lehetőségek rögzítésére is sor kerül.
A számviteli rendszerek bemutatása az általános jellemzők és követelmények leírása alapján a nagyvonalú információs modellel indul, azután a modellből kiindulva először a szintetizáló főkönyvi rendszer működésével foglalkozunk, majd lejjebb haladva a vertikális hierarchián az analitikus nyilvántartások (eszköz, készlet, pénzügy, munkaügy-bér, termelés-értékesítés) működési mechanizmusait ismertetjük. Nem tartalmazza könyvünk külön rendszerként a költségek szervezési kérdéseit, azokat beépítettük a megfelelő analitikus rendszerekbe.
Minden fejezet két fő részből áll. Az első részben az adott rendszer működését írjuk le, számítógéptől függetlenül. A második rész foglalkozik a rendszerszervezés módszertanával, de ez már számítógépes szemléletű, hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy a rendszer manuális működésének leírása ellenére számítógépes megvalósításban gondolkodunk. De ahhoz, hogy a számítógépes rendszerünk megfelelően működjön, ismernünk kell a nyilvántartások vezetésének folyamatát is. Természetesen a különböző számviteli rendszerek számítógépre szervezéséhez a szükséges kódszámok listája nem feltétlenül teljes körű, számtalan lehetőség kínálkozik további és változatok kódszámok kidolgozásához. Az állományokhoz kapcsolódóan meg kell említenünk azt, hogy bár általában állományokról írunk, valójában az egyedek tárolásának fizikai eszközeire, a logikai táblákra gondolunk. De mi maradjunk meg az állomány kifejezés mellett, hiszen úgy gondoljuk, hogy a tartalom a fontos, és nem az elnevezés, még akkor is, ha a kettő nem teljesen fedi egymást. Egy mérlegképes könyvelőnek vagy egy pénzügyi tanácsadónak úgyis a logikai összefüggésekre kell koncentrálnia és elsősorban a számviteli szervezési oldalt kell ismernie, tehát csak másodsorban érdekes számára a számítógépes fizikai megvalósítás.
Vissza