1.060.594

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Számvitelszervezés

Okleveles könyvvizsgálók részére

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 373 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN: 978-963-9878-07-5
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a kötet az okleveles könyvvizsgálói képzés számvitelszervezés tantárgyára vonatkozóan a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által kiadott vizsgakövetelmény témái közül a következő nagyobb témaköröket... Tovább

Előszó

Ez a kötet az okleveles könyvvizsgálói képzés számvitelszervezés tantárgyára vonatkozóan a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által kiadott vizsgakövetelmény témái közül a következő nagyobb témaköröket fedi le:
• Rendszerelméleti és informatikai alapismeretek
• Informatikai erőforrások és felhasználók
• Elektronikus adatfeldolgozás
• Üzleti és számviteli alkalmazások
• A könyvvizsgáló mint az információs rendszerek menedzsere
• A könyvvizsgáló mint az információs rendszerek tervezője
A számvitelszervezés tárgyába a szervezési módszerek, megoldások, eszközök annál lényegesen szélesebb köre érthető bele, mint ami itt előadásra került. Megállapítható, hogy a kötet anyaga hasonlóan a vizsgakövetelményekben adott tematikához elsősorban egy szűkebb területre, a szervezés informatikai infrastruktúrájára, illetve az ezzel összekapcsolható szervezési megoldásokra koncentrált. Azonban a kötet így is meglehetősen terjedelmesre sikeredett, pedig a tananyag a kiadása előtt az okleveles könyvvizsgálói képzés több tanfolyamának keretében, több éven át finomítódott, és ezen a finomításon zömében jelentős szövegrészek kihúzását kell érteni.
A számvitelszervezés sokféle diszciplína gyakorlati alkalmazását jelenti, a felhasznált fogalmak többféle szaktudományból származnak, és mivel a különböző szaktudományokban ugyanazon fogalomnév különböző értelmezésekkel bírhat, ez a szerkesztett anyag óhatatlanul tartalmaz homonimákat. Például az objektum a gazdasági alkalmazások szempontjából olyan jelenség, amely létrejön (megszületik), valameddig fennáll (élettartammal rendelkezik), az élettartama alatt különféle állapotváltozásokon eshet át, végül megszűnik. Ugyanakkor a rendszerek tervezése, fejlesztése kapcsán említésre kerül az objektumorientált fejlesztési technológia is, amelyben az objektum összetett adatszerkezetből és az azon értelmezett összetett műveletekből álló egységet jelent. - Említhetnénk a témakörök fenti felsorolásában szereplő elektronikus adatfeldolgozást is. Ez a vizsgakövetelmények szerint egy olyan tananyagrészt jelöl, amely az adatszervezésre, az adatfeldolgozási műveletekre, és általánosan elterjedt szoftverek használatára vonatkozó alapismereteket tartalmaz. Ugyanakkor az információtechnológia (IT) fejlődésének volt egy olyan kezdeti szakasza, amely szintén az elektronikus adatfeldolgozás nevet kapta. - A szerkesztés általában törekedett arra, hogy ilyen homonimák esetén az olvasó mindig találjon olyan utalást, amely egyértelművé teszi, a fogalomnév többféle értelmezése közül az adott fejezetben melyiket kell alkalmazni.
Mivel a hallgatók nagyon különböző előélettel és motivációkkal kezdik el a tanfolyamot, nem remélhető, hogy a kötet minden olvasó tetszésével egyformán találkozni fog: Akik az IT alkalmazásokat illetően valahol már alaposabb képzésben részesültek, illetve komolyabb tapasztalatokra tettek szert, triviálisnak, elcsépeltnek találhatják az itt előadottak egy részét; akik viszont csak most találkoznak először a témával, esetleg túlságosan is „töménynek" érezhetik az anyagot. Mindamellett a szerzők remélik, ez a tankönyv sok új és hasznos ismerettel is szolgál az olvasónak. Vissza

Tartalom

1. Rendszerelméleti és informatikai alapismeretek 11
1.1 Bevezetés 12
1.1.1 Bevezetés a kötet egészéhez 12
1.1.2 Bevezetés az 1. fejezethez 14
1.2 Rendszerelméleti alapfogalmak 15
1.2.1 A rendszer 15
1.2.2 A rendszerhez kapcsolódó fogalmak 19
1.2.3 Ellenőrző kérdések az 1.2 alfejezethez 21
1.3 Kibernetika 22
1.3.1 A kibernetika módszerei 23
1.3.2 Az irányítás 25
1.3.3 A gazdasági rendszerek 26
1.3.4 Ellenőrző kérdések az 1.3 alfejezethez 27
1.4 Adat, információ, kommunikáció 28
i-4.1 Adat és jelentéstartalom i-28
1.4.2 Információ 30
1.4.3 Adat (közlemény, üzenet) információmennyisége és információtartalma 32
1.4.4 Kommunikáció 33
1.4.5 Ellenőrző kérdések az 1.4 alfejezethez 35
1.5 Információs rendszer 36
1.5.1 Az információs rendszer (IR) általános értelmezése 36-7
1.5.2 A gazdasági szervezetek információs rendszerének sajátosságai 37
1.5.3 Az adat és az információ minőségi jellemzői. - A hasznos információ 41
1.5.4 Ellenőrző kérdések az 1.5 alfejezethez 45
Felhasznált És ajánlott irodalom az 1. fejezethez 46
2. Informatikai erőforrások és felhasználók 47
2.1 Bevezetés 48
2.2 A számítógép és tartozékai 49
2.2.1 A számítógép felépítése 49
2.2.2 Számítógépek kompatibilitása 51
2.2.3 Számítógép(konfiguráció) legfontosabb értékelési szempontjai 52
2.2.4 Ellenőrző kérdések a 2.2 alfejezethez 53
2.3 A szoftver és minőségi jellemzői 53
2.3.1 A szoftverek három nagy csoportja 53
2.3.2 Szoftverek minőségi jellemzői (MSZISO/IEC 9126) 54
2.3.3 Funkcionalitás 55
2.3.4 Megbízhatóság 55
2.3.5 Használhatóság 56
2.3.6 Hatékonyság 57
2.3.7 Karbantarthatóság 58
2.3.8 Hordozhatóság 59
2.3.9 Ellenőrző kérdések a 2.3 alfejezethez 60
2.4 Számítógép-hálózatok 61
2.4.1 Számítógép-hálózat elemei, hálózatok fajtái, hálózati protokollok 61
2.4.2 A hálózati kommunikáció kapcsán megoldandó főbb problémák 63
2.4.3 A hétrétegű ISO/OSI referenciamodell 64
2.4.4 Internet, World Wide Web 68
2.4.5 Adatok (dokumentumok) titkosítása és az elektronikus aláírás 71
2.4.6 Ellenőrző kérdések a 2.4 alfejezethez 72
2.5 Emberi erőforrások, felhasználók 74
2 5 1 Az emberi erőforrások főbb csoportjai 74
2.5.2 A felhasználó mint az IR tervezésnek tényezője és tárgya 76
2.5.3 Ellenőrző kérdések a 2.5 alfejezethez 78
Felhasznált és ajánlott irodalom a 2. fejezethez 78
3. Elektronikus adatfeldolgozás 79
3.1 Bevezetés 80
3.2 Adatszervezés, adatelérés 80
32. 1 Adatábrázolás a számítógépeken 80
3.2.2 Összetett adatszerkezetek 82
3.2.3 Tárolási szerkezetek 86
3.2.4 A háttértárakon, valamint a központi egység és a háttértárak közötti
adatforgalomban alkalmazott adategységek 88
3.2.5 Tartalom szerinti adatelérési módok: soros, direkt (véletlenszerű) és
indexszekvenciális 90
3.2.6 Az indexszekvenciális elérés működése 91
3.2.7 Ellenőrző kérdések 3.2 alfejezethez 93
3.3 Adatbáziskezelő rendszerek 94
3JL1 Az adatbázis fogalma 94
3.3.2 Az adatbázis szerkezete - Adatbázis-koncepciók 95
3.3.3 Speciális adatbázis - az adattárház 101
3.3.4 Interaktív adatbáziskezelő felületek 103
3.3.5 Ellenőrző kérdések 3.3 alfejezethez 108
3.4 Nem strukturált, komplex adatok - Multimédia adatok 109
3.4.1 Képek 109
3.4.2 Hangok 111
3.4.3 Animáció 112
3.4.4 Videó 113
3.4.5 Hipertext dokumentumok, hipermédia 113
3.4.6 Ellenőrző kérdések a 3.4 alfejezethez 115
3.5 Feldolgozási műveletek és feldolgozási módok 115
3.5.1 Számítógépes adatfeldolgozási műveletek 115
3.5.2 Felhasználói felület 118
3.5.3 Feldolgozási módok 120
3.5.4 Ellenőrző kérdések a 3.5 alfejezethez 125
3.6 Néhány általánosan elterjedt szoftver felhasználása a gyakorlatban 126
3.6.1 Szövegszerkesztők 127
3.6.2 Táblázatkezelők 131
3.6.3 Üzleti grafika - Bemutató anyag készítése 138
3.6.4 Ellenőrző kérdések a 3.6 alfejezethez 139
Felhasznált és ajánlott irodalom a 3. fejezethez 140
4. Üzleti és számviteli alkalmazások 141
4.1 Bevezetés 142
4.2 Üzleti alkalmazások áttekintése 143
4.2.1 Az IT helye, szerepe a gazdasági szervezetekben 143
4.2.2 Az üzleti alkalmazások osztályozásának szempontjai 145
4.2.3 Kezdeti megoldások 146
4.2.4 Az operatív működést támogató rendszerek integrációja 149
4.2.5 Az üzleti intelligencia alkalmazások integrációja 152
4.2.6 Az integráció értelmezése, megnyilvánulásai és előnyei 156
4.2.7 A hálózati gazdaság - e-business 159
4.2.8 Egyéni teljesítmény javítása, csoportmunka és speciális szakterületek támogatása 163
4.2.9 Könyvvizsgálatot támogató alkalmazások 170
4.2.10 Ellenőrző kérdések a 4.2 alfejezethez 178
4.3 Számviteli alkalmazások 179
4.3.1 A számviteli alkalmazások általános jellemzői 180
4.3.2 A számvitel klasszikus területei 180
4.3.3 Számvitel számítógépes környezetben 183
4.4 A főkönyv minimum-modellje 184
4.4.1 Általános adatok (törzsadatok) 184
4.4.2 Könyvelési (folyó) adatok 186
4.4.3 A minimális főkönyvi rendszer összefoglalása 189
4 4.4 Ellenőrző kérdések a főkönyv minimális modelljéhez 192
4.5 Az emberi erőforrás gazdálkodás 194
4r5d A bélrendszer minimum-modellje 194
4.5.2 A bélrendszer kiterjesztett modellje 201
4.5.3 A bérmodell összefoglalása 203
4.5.4 Ellenőrző kérdések a bérmodellhez 204
4.6 A befektetett eszköz gazdálkodás 205
4.6.1 A befektetett eszköz rendszer határai 206
4.6.2 A befektetett eszköz rendszer minimum-modellje 208
4.6.3 A befektetett eszköz rendszer kibővített modellje 211
4.6.4 A befektetett eszköz modell összefoglalása 213
4.6.5 Ellenőrző kérdések a befektetett eszköz modellhez 214
4.7 A készletgazdálkodás 215
4~7J A minimális készletmodell 220
4.7.2 A készletmodell kiterjesztése 227
4.7.3 A kimenő számlák minimum-modellje 230
4.7.4 A kimenő számla-modell kiterjesztése 240
4.7.5 A készlet- és a kimenő számla-modellek összefoglalása 243
4.7.6 Ellenőrző kérdések a készlet- és a kimenő számla modellekhez 244
4.8 A pénzeszköz-gazdálkodás 246
4.8.1 A pénzeszköz-modul minimális modellje 246
4.8.2 A pénzeszköz-modul kibővített modellje 251
4.8.3 A pénzeszköz-modell összefoglalása 255
4.8.4 Ellenőrző kérdések a pénzeszköz-modulhoz 256
4.9 A szintetikus elszámolás kiterjesztett modellje 257
4.9.1 Főkönyvi számla-típusok 258
4.9.2 Automatikus beszámoló-részek 262
4.9.3 Főkönyvi szintű részletezések 267
4.9.4 A kibővített főkönyv összefoglalása 283
4.9.5 Ellenőrző kérdések a főkönyv kibővített modelljéhez 285
Melléklet: A számviteli modulok adatszerkezet-ábrái (ERD diagramok) 288
Felhasznált és ajánlott irodalom a 4. fejezethez 299
5. A könyvvizsgáló mint az információs rendszer menedzsere 301
5.1 Bevezetés 302
5.2 Szoftvermenedzselés a gazdasági szervezeteknél 303
5.3 Szoftveréletciklus folyamatok szabvány (MSZ ISO/IEC 12207) 304
5.3.1 A szabvány tárgya alkalmazási köre 304
5.3.2 A szoftveréletciklus folyamatai a szabvány szerint 305
5.3.3 A szoftveréletciklus fő folyamatai 307
5.3.4 A szoftveréletciklus támogató folyamatai 307
5.3.5 A szoftveréletciklus szervezeti folyamatai 307
5.3.6 Ellenőrző kérdések az 5.2-5.3 alfejezetekhez 309
5.4 A fejlesztési projekt működési rendjének bemutatása 310
5.5 A projekt szervezete 311
5.5.1 Projektszponzor 312
5.5.2 Projektfelügyelő Bizottság (PFB) 312
5.5.3 Projekt Operatív Bizottság (POB) 313
5.5.4 Projektvezetők 314
5.5.5 Alprojektek 316
5.5.6 Projekttitkárság 317
5.5.7 Minőségbiztosítási tanácsadó 317
5.6 A projekt eljárásrendje 318
5.6.1 Projektrendezvények 318
5.6.2 Jelentési rend 320
5.6.3 Teljesítések igazolása 320
5.7 A minőségellenőrzés eljárásrendje a projektben 321
5.7.1 Tevékenységek minőségellenőrzése 321
5.7.2 Termékek minőségellenőrzése 321
5.8 Projektkommunikáció és dokumentálási rend 322
5.8.1 Projekt dokumentációs rendje 322
5.8.2 Hivatalos dokumentumok tárolása 322
5.8.3 Könyvtárszerkezet 326
5.8.4 Hozzáférés a központilag tárolt dokumentumokhoz 329
5.8.5 Anyagok kezelése, átadása-átvétele 329
5.8.6 Verziókezelés 329
5.8.7 A dokumentumok tartalmi és formai kellékei 330
5.8.8 Kommunikációs eszközök 330
5.8.9 Infrastruktúra 330
5.9 Problémakezelés, változások kezelése a projektben 331
5.9.1 Problémakezelés folyamata 331
5.9.2 Változások kezelése 331
5.10 Üzemeltetési folyamat és az informatikai szolgáltatások menedzselése 333
5.10.1 Az üzemeltetési folyamat az ISO 12207 szabványban 333
5.10.2 Informatikai szolgáltatások menedzselése az ITIL módszertan szerint 333
5.10.3 Ellenőrző kérdések az 5.4 - 5.10 alfejezethez 335
Felhasznált és ajánlott irodalom az 5. fejezethez 336
6. A könyvvizsgáló mint az információs rendszer tervezője 337
6.1 Bevezetés 338
6.2 A fejlesztési folyamat 339
6.2.1 A fejlesztési folyamat az ISO 12207 szabvány szerint 339
6.2.2 Elemzés - Követelményelemzés 340
6.2.3 Tervezés 341
6.2.4 Kivitelezés, integráció, minőségi teszt 345
6.2.5 A szoftver telepítése, bevezetése a használatba 346
6.2.6 Ellenőrző kérdések a 6.2 alfejezethez 348
6.3 Életciklusmodellek 349
6.3.1 Vízesésmodell 349
6.3.2 V-modell 351
6.3.3 Iteratív fejlesztés 351
6.3.4 Inkrementális modell 352
6.3.5 További életciklusmodellek 353
6.3.6 Ellenőrző kérdések a 6.3 alfejezethez 354
6.4 Szoftverfejlesztési megközelítési módok és módszertanok 354
6.4.1 Mi a különbség a megközelítési mód és a módszertan között? 354
6.4.2 Megközelítési módok 355
6.4.3 Módszertanok 357
6.4.4 Ellenőrző kérdések a 6.4 alfejezethez 359
6.5 Modellezési technikák. - Adatmodellezés 360
Modellezési technikák 360
6.5.2 Adatmodellezés - Fogalmi (szakterületi) adatmodell 361
6.5.3 Az adatmodellezés alapfogalmai 361
6.5.4 Relációs adatelemzés - normalizálás 365
6.5.5 Ellenőrző kérdések a 6.5 alfejezethez 371
Felhasznált és ajánlott irodalom a 6. fejezethez 372
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem