Előszó
A számviteli tantárgyak gyakorlatain hosszú ideig eredményesen használtuk Sutus Imre "Könyvvitel példatár" című munkáját, majd - 1997-től - a „Számvitel lépésről lépésre" című jegyzetemet. Amikor ismertté váltak az újrakodifikált számviteli törvény előírásai, egyértelművé vált, hogy e jogszabály életbe lépése után egyetlen korábban született számviteli tankönyv, jegyzet, oktatási segédlet sem használható változatlan formában vagy kisebb módosításokkal. A korábban összeállított tananyagokat annyi helyen kellett volna javítgatnunk, hogy nagyobb lett volna a folt, mint a nadrág, ennél már az is egyszerűbbnek tűnt, ha egy új jegyzet megírásába kezdek. Ennek a munkának az eredményét tartja kezében az Olvasó.
A célok és módszertani szempontok megválasztásában a képzés jellegéhez alkalmazkodtam. Eszerint a hallgatókat számviteli tanulmányaik első - és az oktatott szakok egy részénél egyetlen - félévében nem a könyvelés konkrét munkafolyamatainak elvégzésére kell képessé tennünk, hanem ennél kevesebbre és többre:
- arra, hogy értelmezni tudják a számvitel által szolgáltatott információkat, s ezáltal meg tudják ítélni egy-egy vállalkozás vagyoni és jövedelmi helyzetét;
- arra, hogy gondolkodásukban létrejöjjön a kapcsolat a reálfolyamatok és a pénzügyi folyamatok között, s érzékeljék azt, hogy a technológiai döntéseknek gazdasági következményei vannak;
- arra, hogy - megismerkedve a számvitel alapvető szakkifejezéseivel, összefüggéseivel és az ezekhez kötődő sajátos gondolkozási "technikákkal" - partnerei lehessenek a számviteli szakembereknek egy-egy vállalkozás feladatainak megoldásában;
- arra, hogy olyan stabil alapismereteket szerezzenek, amelyekre építhetnek későbbi számviteli tanulmányaik során.
Ennek megfelelően a példák összeállításakor elsősorban az egyes gazdasági események folyamatba illesztésére, a folyamatok vagyonra, ill. eredményre gyakorolt hatásának bemutatására, a sajátos számviteli gondolkodásmód közvetítésére koncentráltam.
Vissza