Számvitel-elemzés
Tételvázlatok a mérlegképes könyvelők szóbeli vizsgáihoz
Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége, a számviteli torvény célja, filozófiája. A számviteli torvény által meghatározott számviteli alapelvek és érvényesülésük az éves beszámoló...
Tovább
Előszó
A számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége, a számviteli torvény célja, filozófiája. A számviteli torvény által meghatározott számviteli alapelvek és érvényesülésük az éves beszámoló elkészítésénél, valamint a folyamatos könyvvezetés során
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény preambuluma szerint „A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre." A számviteli törvény ennek érdekében meghatározza a hatálya alá tartozók
• beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét,
• a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint
• a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és
• a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket
A 2000. évi C. törvény módosításait a 2001. évi LXXIV. törvény VI. fejezete tartalmazza!
A számviteli szabályozás a beszámolási kötelezettséget, a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről készülő beszámolót helyezi előtérbe, vagyis alapvetően a „végtermékre", azaz a beszámolóra helyezi a hangsúlyt A jogalkotó a törvény célját a megbízható és valós összképet adó információszolgáltatásban, valamint az ezt biztosító alapelvek, szabályok, követelmények megfogalmazásában jelölte meg. A piacgazdasági viszonyok között a számvitelnek a piac szereplői részére kell hasznos, szükséges és megbízható információkat szolgáltatni. Kérdés természetesen az, hogy kik a piac szereplői, akik információkat igényelnek. A beszámolók tájékoztatást adnak
• a tulajdonosoknak,
• a potenciális befektetőknek,
• a hitelezőknek,
• a meglévő és leendő piaci partnereknek.
Az egyes piaci szereplők más-más kérdésekre keresik a választ A tulajdonosokat az érdekli, hogy befektetési döntésük helyes volt-e, a vállalkozás jövedelemtermelő és osztalékfizető képessége megfelel-e a várakozásuknak, továbbá hogy a vállalkozás vagyoni helyzete stabil-e. A potenciális befektetők a döntéseik előkészítéséhez igényelnek információkat Nyilvánvalóan alapos mérlegelés előzi meg a döntésüket, mely során vizsgálják a tervezett befektetés kockázatát, a hozamát és a várható megtérülését A hitelezők a hitel- és kölcsönnyújtás biztonságához gyűjtik az információkat, ugyanis alapvető érdekük, hogy a törlesztések és a kamatfizetési kötelezettségek teljesítése határidőre, pontosan megtörténjen. Sokoldalú információkat igényelnek a piaci partnerek is. A vállalkozás vevői és szállítói tájékoztatást kívánnak kapni arról, hogy kapcsolatuk mennyiben biztonságos és tartós, mert ettől saját működésük is nagymértékből függhet.
A számviteli törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeni terveiről. Mint már említettük, a számviteli törvény úgynevezett „végtermék szabályozásra" épül, vagyis a beszámolási kötelezettség teljesítésére helyezi a hangsúlyt Éppen ezért a törvény elvi, keretjellegű szabályainak alkalmazásánál, a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a számviteli törvényben meghatározott alapelveket kell érvényesíteni.
Vissza
Tartalom
1.a. A számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége, a számviteli törvény célja, filozófiája. A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek és érvényesülésük az éves beszámoló elkészítésénél, valamint a folyamatos könyvvezetés során 9
1 .b. A termelési érték számbavételének, értéke meghatározásának módszerei, a termelési érték alakulásának, volumenének, összetételének minőségének és ütemességének vizsgálata. Az áruforgalom számbavétele, az értékesítés, a forgalom összetételének, ütemességének vizsgálata. Az áruforgalmi mérlegsor lényege, alkalmazása. Az árrés elemzése 14
2.a. A számviteli politika szerep, kialakítása, a keretében előírt elkészítendő szabályzatok tartalma Az egységes számlakeret célja és tartalma A számlarendkészítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő szempontok 23
2.b. A vállalkozás pénzügyi helyzetét és annak alakulását jellemző mutatók. A likviditás vizsgálatát szolgáló mérlegek. A pénzeszközök változására ható tényezők elemzése a cash flow kimutatás alapján 29
3.a. A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata A beszámolási formák közötti áttérés követelményei, feladatai 34
3.b. A tárgyi eszközökkel való ellátottság vizsgálata a tárgyi eszközök állománya összetételének, elhasználódásának, korszerűségének elemzési módszerei. A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának vizsgálata 39
4.a. A vállalkozás számviteli információs rendszerének kialakításánál figyelembe veendő szempontok. A vezetői számvitelt megalapozó belső számviteli szabályzatok. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesítése. A bizonylatok alaki és tartalmi követelményei 43
4.b. A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyoni helyzet elemzése a mérleg adatai alapján. A vállalkozás tőkeszerkezetének elemzése 47
5.a. A könyvviteli zárlat célja, a zárlati feladatok. Az üzleti év fogalma, jelentősége, a beszámolókészítés (mérlegkészítés) időpontjának megválasztása, valamint és annak hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra Nyitás. Évnyitás utáni rendező tételek. A könyvviteli zárlattal kapcsolatos számviteli feladatok 52
5.b. Az eredményelemzés célja és módszerei. Az eredmény tervezésének, megállapításának módszerei. Az eredményt meghatározó tényezők elemzése a választott formájú eredménykimutatás alapján. Az eredménykimutatás formájának (fajtájának) megválasztásánál célszerűen figyelembe veendő szempontok 55
6.a. Az immateriális javak fogalma, csoportjai, szerepe a vállalkozásoknál Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események, az értük adott előlegek, értékcsökkenésük megállapítása és elszámolása A terven felüli értékcsökkenés, visszaírás, értékhelyesbítés. Az immateriális javak értékelése, az értékelés bizonylati alátámasztása, helyük a mérlegben és az egyszerűsített mérlegben 58
6.b. A gazdasági elemzés fogalma, célja, szükségessége, feladata Az elemzési módszerek és információ forrásai. Az elemzési munka szakaszainak tervezése 70
7.a. A tárgyi eszközök fogalma, jellemzőik, szerepük a gazdálkodásban. A tárgyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. A tárgyi eszközök értékcsökkenésének megállapítása, az amortizáció számításának módszerei. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása A tárgyi eszközök értékhelyesbítése, értékelése a mérlegben 74
7.b. A különböző formában működő jogi személyiségű társaságok alapításával kapcsolatos számviteli feladatok. A cégalapítás fogalma, előfeltételei. Előtársaságok létrejötte, megszűnése, könyvvezetési, beszámolási és adóbevallási kötelezettsége 82
8.a. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események elszámolása a kettős és az egyszeres könyvvitel rendszerében. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A tárgyi eszközök analitikus
nyilvántartása 85
8.b. Speciális céghelyzetek számvitele. Speciális céghelyzetek fajtái, jellemzői, szabályozásuk. Csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás, átalakulás (egyesülés, összeolvadás, kiválás, különválás) alkalmával kapcsolatos számviteli feladatok. Átalakulás a könyvvezetési rendszer megváltozása esetén 91
9.a. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, jellemzőik, szerepük a gazdálkodásban. A befektetett pénzügyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben. A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése, értékhelyesbítése, értékelésük a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. (Bekerülési érték, vételárban lévő kamat, bizományi díj, opciós díj, értékvesztések megállapítása, elszámolása.) 99
9.b. A társaságok átalakulásával (egyesülés, szétválás) összefüggő számviteli feladatok, különös tekintettel a vagyonértékelésre, a vagyonleltár és a vagyonmérleg készítésére 105
10.a. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek csoportosítása, nem fedezeti célú elszámolási ügyletek (elszámolási határidős, opciós, swap ügyletek) 110
10.b. A készletgazdálkodás elemzése. A készletgazdálkodás összefüggése a termeléssel és az eredmény alakulásával 116
11.a. A készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben. A vásárolt készletek értékelése és helye a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása 120
11.b. A fedezeti költségszámítás módszere és felhasználási lehetőségei a vállalkozói döntések meghozatalánál 124
12.a. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események és azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása és bizonylati alátámasztása a kettős és az egyszeres könyvvitel rendszerében 126
12.b. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye részletes elemzésének lehetőségei (ár, volumen, összetétel, önköltség összefüggések) 128
13.a. A saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az előállítási költség tartalma. Az állatokkal kapcsolatos elszámolások 134
13.b. Az éves beszámoló, mint az elemzés információ bázisa. Az éves beszámoló adataiból számítható különféle mutatók 141
14.a. A követelések fogalma, fajtái, értékelésük a mérlegben, különös tekintettel a devizakövetelésekre. Változások a követelések tartalmában és sorrendjében. A devizában keletkezett követelések állományba vételének lehetőségei, kapcsolatban a számviteli politikával 144
14.b. A jövedelmezőség alakulásának mutatói. A jövedelmezőség alakulásának elemzése a mérleg és az eredménykimutatás alapján 149
15.a. Az értékpapírok fogalma, fajtái, csoportosításuk. Az értékpapírok helye és csoportosítása a mérlegben. Az értékpapírok értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. Az értékpapírokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben 154
15.b. A vállalkozás önköltségszámítási kötelezettbe, az önköltségszámítási szabályzat tartalma és az összeállításánál figyelembe veendő szempontok 157
16.a. Az értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események, ezek bizonylatai, gazdasági eseményeik hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az értékpapír analitikus nyilvántartása (nyomdai úton előállított és dematerizált értékpapírok) 160
16.b. A leltár szerepe az osztalékelőleg fizetéséhez készült közbenső mérlegnél 162
17.a. A pénzeszközök fogalma, fajtái. A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események és bizonylataik. A pénzeszközök értékelése a mérlegben, különös tekintettel a valuta-, devizakészletek értékelésére. A pénzeszközökről a kiegészítő mellékletben adandó információk 163
17.b. A költségelemzés célja, feladata, információbázisa statikus és dinamikus költségelemzés esetén 167
18.a. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások szerepe az összemérés elvének érvényre juttatásában. Az időbeli elhatárolások és az eredmény kapcsolata. Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások jogcímei, könyvviteli elszámolásuk és bizonylati alátámasztásuk, kapcsolódó számítások 170
18.b. Az egyszerűsített beszámoló, mint beszámolási forma készítésének feltételei. Az egyszerűsített mérleg tartalma, felépítése, a pénzügyi eredmény levezetése. Az egyszerűsített mérleget alátámasztó egyszeres könyvvitel és analitikus nyilvántartások 173
19.a. A saját tőke fogalma, struktúrája, jelentősége a gazdálkodásban. A lekötött tartalék fogalma, képzésének célja, számviteli elszámolása. A saját tőke elemeinek változásai, a változásokat előidéző gazdasági események és azok elszámolása 183
19.b. Az éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet célja, tartalma, kapcsolata az éves beszámolóval 191
20.a. A céltartalékok fogalma, célja, fajtái. A céltartalékok helye a mérlegben. A céltartalék képzése és kapcsolata a társasági adóval. A céltartalékok képzésével és felhasználásával kapcsolatos gazdasági események, azok könyvelése és hatása a mérlegre és az eredményre. A céltartalékokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben 195
20.b. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló szükségessége, célja, tartalma, készítésének kötelezettsége. Az összevont konszolidált éves beszámoló készítésének folyamata 197
21 .a. A kötelezettségek fogalma, fajtái. A kötelezettségek mérlegértékének meghatározása. A hátrasorolt kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek, rövid lejáratú kötelezettségek. Devizakötelezettségek. Kötelezettségnek minősülő, de a kötelezettségek között még nem szereplő tételek. A kötelezettségek mérlegtételeinek értékelése. A kötelezettségek és a mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet
kapcsolata 203
21 .b. A céltartalékok fajtái, képzésük, képzési kötelezettség 208
22.a. Az üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség-, forgalmiköltség-eljárással, valamint az „A" és „B" módszerrel. Az eredménykimutatás fajtáihoz kapcsolódó fogalmak: az értékesítés nettó árbevétele (elszámolásának feltételei, időpontja), az aktivált saját teljesítmények értéke (tartalma, elszámolása) 209
22.b. A költségrugalmasságon alapuló (flexibilis) költségelemzési módszer lényege, alkalmazásának lehetősége és jelentősége 218
23.a. Az egyéb bevételekkel és ráfordításokkal kapcsolatos gazdasági események és hatásuk az eredményre. A számla, mint számviteli bizonylat jelentősége, tartalma és kellékei 219
23.b. A beruházás fogalma és tartalma A beruházások csoportosítása. A felújítási, fenntartási és javítási költségek és könyvviteli elszámolásuk 225
24.a A pénzügyi műveletek eredményének tartalma A pénzügyi műveletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, az elszámolás bizonylatai 227
24.b. A költségek fogalma, csoportosítása az elszámolás szempontjából költségfajták (költségnemek) szerint. A költségek elszámolásának lehetősége és jelentőségük a kettős könyvvezetésben 232
25.a A rendkívüli eredmény fogalma és tartalma A rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások könyvviteli elszámolása, bizonylataik 235
25.b. A controlling célja, feladatai és előfeltételei. A controllingrendszer kialakításának lehetőségei 239
26.a A társasági adó alapjának megállapítása, a társasági adó kiszámítása, az adózott eredmény elszámolása, a mérleg szerinti eredmény megállapítása Az eredményelszámolás könyvelése 242
26.b. Vállalkozási szintű hatékonysági mutatók összeállítása, szerepük a hatékonyság vizsgálatában 244
27.a Az éves beszámoló részét képező mérlegek felépítése. A mérlegek tartalma, a mérlegtételek csoportosítása. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai. Sajátos értékelési szabályok 251
27.b. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozó számviteli törvényi előírások (beszámolókészítési kötelezettsége, jegyzett tőkéje, beszerzési ár tartalma, nettó árbevétele) 256
28.a Az ellenőrzések számvitele. Az ellenőrzések fogalma, fajtái. Hibatípusok, hibajavítások. Az ellenőrzés, önellenőrzés során megállapított hibák miatti módosítások elszámolása, nyilvánosságra hozatala 257
28.b. A pénzkezelési szabályzat célja, tartalma, az elkészítésénél figyelembe veendő szempontok 259
29.a A lízing fajtái, könyvviteli elszámolása, a lízingszerződés tartalma 260
29.b. A beszerzési ár tartalmának meghatározása a számviteli törvény alapján, a vállalkozás számviteli politikájában és jelentősége az eredmény szempontjából 265
30.a A számviteli szolgáltatás. Könyvvizsgálói tevékenység, könyvviteli szolgáltatás.
A beszámolók nyilvánosságra hozatala, közzététele 269
30.b. A számviteli fegyelem megsértésének jogkövetkezményei 273