Számtan és mértan
A gimnáziumok és reálgimnáziumok I. osztálya számára
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Ha Magyarország lakosainak számát akarják megállapítani, népszámlálást rendelnek el. A népszámlálást számlálási biztosok végzik. Ezek lakásról lakásra mennek s minden egyes lakosról számlálási...
Tovább
Előszó
Ha Magyarország lakosainak számát akarják megállapítani, népszámlálást rendelnek el. A népszámlálást számlálási biztosok végzik. Ezek lakásról lakásra mennek s minden egyes lakosról számlálási lapot állítanak ki. E számlálási lapokat összegyűjtik és összeszámlálják a számlálólapokon feljegyzett lakosokat. A számlálás eredménye Magyarország lakosainak a száma.
Ha bárhol vagyunk s tudni akarjuk hány ember van még ott, megszámláljuk az embereket. De nemcsak az embereket tudjuk megszámlálni, hanem más élőlényeket, vagy tárgyakat is. E számlálásnak eredményét mindig számmal fejezzük ki. A szám nevét számnévnek hívjuk.
A számlálásnál egy-bői indulunk ki; ha ehhez még egyet hozzászámlálunk, egy új számot kapunk, melynek neve: kettő. Egy-egy egységgel tovább haladva jutunk a három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tízhez. Ezentúl már nem adunk minden számnak új nevet, hanem az előbbi tíz névből alkotjuk az új szám nevét. Ha tízhez még egy egységet hozzászámolunk, kapjuk a tizenegyet és így tovább. Ha tízen túl tíz-tíz egységgel számolunk tovább, új neveket használunk: húsz, harminc, negyven, ötven, hatvan, hetven, nyolcvan, kilencven, száz. Ezekkel tovább számolhatunk egészen kilencszázkilencvenkilenc egységig. Az ez után következő szám neve ezer...
Vissza
Tartalom
I. RÉSZ.
SZÁMTAN.
I. FEJEZET.
Alapfogalmak. Számlálás.
1. Számolvasás és számírás 3
Feladatok az 1. szakaszhoz 6
2. Mértékegységek 6
3. Hazai pénzegységek 11
4. A rómaiak számírása 12
Feladatok a 2., 3. és 4. szakaszhoz 12
II. FEJEZET.
Műveletek egész számokkal.
5. Összeadás 13
6. Feladatok az 5. szakaszhoz
7. Kivonás . . . 23
8. Nyereség-veszteség számítás 25
Feladatok a 7. és 8. szakaszhoz 25
9. Szorzás 28
Feladatok a 9. szakaszhoz 33
10. Osztás 35
11. A hányados tulajdonságai 38
12. Az osztás végrehajtása 38
Feladatok a 10., 11. és 12. szakaszhoz
13. Többnevű számokkal való műveletek 43
Feladatok a 18. szakaszhoz 45
14. Műveletek alkalmazása időszámítási feladatoknál 46
Feladatok a 14. szakaszhoz 48
III. FEJEZET.
A számok tulajdonságai.
15. A számok oszthatósága 49
16. A számoknak törzstényezőkre való bontása 52
17. Közös osztó. Legnagyobb közös osztó. Viszonylagos törzszám 53
18. A legnagyobb közös osztó meghatározása 54
19. Legkisebb közös többszörös 56
Feladatok a 15., 16., 17., 18. és 19. szakaszhoz 58
IV. FEJEZET.
20. Törtek.
20. A tőrt értelmezése 59
21. Tizedestörtek 60
22. Tizedestörtek összeadása és kivonása 61
Feladatok a 20., 21. és 22. szakaszhoz 62
23. Tizedestörtek szorzása 64
24. Tizedestört szorzása és osztása 10, 100, 1000-rel 64
25. Egész szám osztása 10, 100, 1000-rel 65
26. Tizedestört szorzása tizedes törttel 65
27. Tizedestörtek osztása egész számmal 66
28. Tizedestört osztása tizedestörttel 67
Feladatok a 23., 24., 25., 26., 27. és 28. szakaszhoz 68
29. Közönséges törtek „ 70
30. Törtek értékének összehasonlítása 70
31. Egyenlő vagy közös nevező 73
Feladatok a 29., 30. és 31. szakaszhoz 73
32. Közönséges törtek összeadása 74
33. Közönséges törtek kivonása 76
Feladatok a 32. és 33. szakaszhoz 76
34. Közönséges tört szorzása egész számmal 78
35. Közönséges tört osztása egész számmal 78
36. Közönséges tört szorzása közönséges törttel 79
37. Közönséges tört osztása közönséges törttel 79
38. Vegyes számok szorzása és osztása 80
Feladatok a 34., 35, 36., 37. és 38. szakaszhoz 81
39. Közönséges tört átalakítása tizedes törtté 82
40. Tizedes tört átalakítása közönséges törtté 83
II. RÉSZ.
MÉRTAN.
I. FEJEZET.
1. A mértan feladata 85
2. Vízszintes és függőleges síkok és egyenesek 85
Feladatok 86
3. A téglalap 86
4. A pont és vonal 87
5. A téglalap oldalai 89
6. Távolságok összeadása, kivonása, szorzása és osztása 89
Feladatok 91
7. Két egyenes kölcsönös helyzete 91
8. A téglalap rajzolása 94
9. A négyzet 94
Feladatok 95
10. A körvonal 95
11. A szög 97
12. Alapműveletek szögekkel 100
13. Szögpárok 103
Feladatok 104
14. A derékszögű háromszög 105
15. Az egyenlőszárú derékszögű háromszög 107
16. Az általános egyenlőszárú háromszög 108
17. Az egyenlőszárú és egyenlőoldalú háromszög magassága 110
18. Az általános háromszög 112
19. A háromszögek összefoglalása 114
Feladatok 115
20. Rombusz és romboid 116
Feladatok 121
21. A trapéz . 121
22. A trapezoid . 122
Feladatok . 128
28. A négyszögek összefoglalása 123
24. A sokszögek 124
II. FEJEZET.
25. A szögletes idomok kerülete 127
26. A kör kerülete 128
Feladatok 129
27. A szögletes síkidomok területe . 130
28. A körlap területe 137
Feladatok 137
tó ; III. FEJEZET.
29. A síkidomok egybevágósága, hasonlósága és egyenlősége 139
30. Az idomok egybevágósága 140
31. Az idomok hasonlósága 141
32. A szimmetria 142
Feladatok 145