Számítógépes térképészet

Tartalom

Tartalomjegyzék 3
Előszó 9
I. A digitális kartográfia és társtudományai 11
1. A digitális kartográfia fogalma 13
1.1. Digitális térképek előállítása 13
1.2. A legfontosabb társtudományok és szakterületek 17
1.2.1. A számítástechnika hatása 17
1.2.2. A számítógépes grafika 18
1.2.3. A térinformatika 19
1.3. Térinformatika és térképészet 20
1.4. A számítógépes térképészet fejlődése 23
1.4.1. A számítógépes térképészet kezdetei 23
1.4.2. A számítógépes térképészet aktuális problémái, a fejlődés irányai 24
1.5. A számítógépes és a hagyományos térkép-előállítás összevetése 25
1.5.1. A digitális térkép-előállítás előnyei 25
1.5.2. A digitális kartográfia hátrányai és néhány ábrázolási probléma 27
Hivatkozott irodalom 28
2. A raszteres és vektoros térképészet alapjai 29
2.1. A vektor-adatmodell 30
2.2. Vektoralapú térképek 31
2.3. A raszter-adatmodell 33
2.4. Raszteralapú térképek 33
2.5. A különböző adatmodellek együttes használata és egymásba alakíthatósága 34
2.5.1. A vektor- és raszter-adatmodell együttes alkalmazása - rétegtechnika a digitális kartográfiában 36
2.5.2. Konverzió az adatmodellek között 37 Hivatkozott irodalom 38
3. Állományformátumok a digitális kartográfiában 39
3.1. Raszteres formátumok 39
3.1.1. TIFF (Tagged Image File Formát) 40
3.1.2. BMP 42
3.1.3. PCX (Zsoft Paintbrush) 43
3.1.4. GIF (Compuserve Graphic Interchange Formát) 43
3.1.5. JPG (Joint Photographics Experts Group) 45
3.1.6. PNG (Portable Network Graphics) 46
3.1.7. MAC Paint 46
3.1.8. TG A (Truevision Taiga) 46
3.1.9. PHOTO CD (Eastman Kodak) 47
3.1.10. FlashPix (FPX) 47
3.2. Vektoros formátumok 48
3.2.1. DXF (Autodesk Drawing Exchange Format), DWG 48
3.2.2. HPGL (Hewlett-Packard Graphic Language), HPPCL (Hewlett-Packard Printer Control Language) 49
3.3. Metafile formátumok 50
3.3.1. CGM (Computer Graphics Metafile) 50
3.3.2. WMF (Windows Metafile), EMF (Enhanced Metafile) 51
3.3.3. Mac PICT 51
3.3.4. Postscript 52
3.3.5. Adobe Acrobat (PDF) 52
3.4. Konverziós műveletek 52 Hivatkozott irodalom 55
4. Postscript 56
4.1. Az asztali kiadványszerkesztés (DTP) 56
4.2. A Postscript lapleíró nyelv 57
4.2.1. A Postscript állomány szerkezete 59
4.2.2. Postscript 3 62
4.3. AI (Adobe Illustrator) formátum 63 Hivatkozott irodalom 64
5. Bézier-görbék 65 Hivatkozott irodalom 68
II. Hardver és szoftver 69
6. Számítógépek 71
6.1. A számítógépek fajtái 71
6.1.1. Személyi számítógépek 72
6.1.2. Munkaállomások 75 Hivatkozott irodalom 75
7. Adatbeviteli (input) eszközök 76
7.1. Digitalizáló tábla 76
7.2.Egér 77
7.3. Szkenner 78
7.3.1. Digitális kamerák 80
7.4. Billentyűzet 80 Hivatkozott irodalom 81
8. Kimeneti (output) eszközök: monitor, nyomtató, levilágító 82
8.1. Képernyők (monitorok) 82
8.2. Nyomtatók 85
8.2.1. Mátrixnyomtatók 86
8.2.2. Tintasugaras nyomtatók 87
8.2.3. Lézernyomtatók 89
8.2.4. Különleges típusú színes nyomtatók 90
8.2.5. Plotterek, rajzgépek 91
8.2.6. Levilágítók 92
8.3. Próbanyomat (proof) készítése 93 Hivatkozott irodalom 95
9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában 96
9.1. Általános célú grafikus szoftverek 96
9.2. Speciális térképészeti szoftverek 100
9.3. CAD programok 102
9.4. A GIS szoftverek térképészeti lehetőségei 103
9.5. Az ideális kompromisszum 106 Hivatkozott irodalom 108
III. A digitális kartográfia térképészeti alapjai 109
10. A hagyományos és a digitális kartográfia alapvető jellegzetességei, különbségei 111
10.1. Előkészítés (előkészítő szerkesztés) 112
10.1.1. Adatbevitel (input) 112
10.1.2. Térképek szkennelése 114
10.1.3. Digitalizálás digitalizáló táblával 115
10.1.4. Digitalizálás a képernyőn 116
10.2. Térképtervezés 117
10.3. Grafikai kivitelezés, a térkép kialakítása 118
10.4. Nyomdai előkészítés 119
10.5. Sokszorosítás, közzététel 119
10.5.1. Ofszetnyomtatás 120
10.5.2. Digitális nyomdatechnika 121 Hivatkozott irodalom 122
11. Írás, térkép, számítástechnika 123
11.1. Tipográfiai alapismeretek, alapfogalmak 124
11.2. Betűtípusok, betűfajták 125
11.2.1. Írásrendszerek, speciális karakterek 126
11.2.2. Unicode 129
11.2.3. A betűtípusok hagyományos csoportosítása 131
11.2.4. A betűtípusok rendszerező csoportosítása 138
11.2.5. Panose 140
11.2.6. Postscript betűtípusok 143
11.3. A számítógépes betűtípus-állományok formátumai 144
11.3.1. Raszterfontok 145
11.3.2. Vektorfontok 147
11.3.3. Fontkonverzió, a két fontformátum összehasonlítása 148
11.3.4. Mitől jó egy font? 149
11.4. Fontbeágyazás 150
11.5. Térképi megírások attribútumai 151 Hivatkozott irodalom 154
12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában 15S
12.1. A szín fogalma 155
12.2. Az emberi szem 155
12.3. A fény, mint elektromágneses sugárzás 156
12.4. A szín fizikai definiálása, mérése 157
12.5. A fiziológiai színjellemzés: színmérés (színmetrika) 157
12.6. Színrendszerek 158
12.6.1. Nemzetközi Színmérő Rendszer 159
12.6.2. Munsell-féle színrendszer, színatlasz (1915) 159
12.6.3. Ostwald 160
12.7. Színkeverés 160
12.7.1. Additív (összeadó) színkeverés 160
12.7.2. Szubtraktív (kivonó) színkeverés 161
12.8. Színmodellek a számítógépes szoftverekben 163
12.8.1. RGB 163
12.8.2. HSL, HSB, HSI, HSV, HSI, HVC, TSD 164
12.8.3. YIQ, YUV, YCbCr, YCC 165
12.8.4. CMYK (cyan, magenta, yellow, black) 165
12.8.5. Lab 165
12.8.6. Direkt színek 166
12.8.7. PMS (Pantone Matching System) 168
12.8.8. Focoltone színrendszer 169
12.8.9. Trumatch Colorfinder színmintarendszer 169
12.9. Konverzió az egyes színmodellek között 169 Hivatkozott irodalom 170
13. Színrebontás 171
13.1. Raszter (nyomdai rács) 171
13.2. Frekvenciamodulált rács 174
13.3. A levilágítás technológiája és a színrebontás hibalehetőségei 174 Hivatkozott irodalom 176
14. A térképkiadás néhány technikai problémája 177
14.1. Nyomdai papírméretek 177
14.2. Műszaki jelek 178
14.2.1. Illesztőjel 179
14.2.2. Vágójel 179
14.2.3. Hajtásjel 179
14.3. A tényleges kiadással, publikálással kapcsolatos kérdések 180 Hivatkozott irodalom 180
15. A térkép tartalmi elemeinek elrendezése 181
15.1. Térképelemek 182
15.1.1. Fő térképelemek 182
15.1.2. Járulékos térképelemek 183
15.1.3. Elrendezéstípusok 184
15.2. A térképi elemek elrendezésének meghatározói 186
15.2.1. Funkcionalitás 187
15.2.2. Korlátozások 187
15.2.3. Esztétika 188
15.2.4. Egyensúly 188 Hivatkozott irodalom 188
IV. Digitális térképek alkalmazása 189
16. Digitális térképek 191
16.1. A GPS működési elve 191
16.2. Járműnavigációs rendszerek 193
16.3. Elektronikus atlaszok 196
16.3.1. Elektronikus atlaszok Magyarországon 199
Hivatkozott irodalom 200
17. Digitális terepmodellek 201
17.1. A domborzatábrázolás fejlődése 201
17.2. Mire jó a digitális terepmodell? 204
Hivatkozott irodalom 208
18. Webkartográfia 209
18.1. Az Internet és a web története 209
18.2. Térképek a webre 212
18.2.1. A térképek szerepe egy weboldalon 212
18.2.2. Digitális térképek raszteres formátumban 214
18.2.3. Vektoros térképek a weben, adatbázis alapú webtérképek 216
Hivatkozott irodalom 218
19. Virtuális valóság és térképészet 219
19.1. VRML 220 Hivatkozott irodalom 221
V. Digitális kartográfia Magyarországon 223
20. A számítógépes térképészet hazai története 225
20.1. Intézmények, korai térinformatika 225
20.2. A privát kartográfia kezdete 228
Hivatkozott irodalom 231
21. Digitális térképek Magyarországon 232
21.1. Topográfiai térképek 232
21.1.1. Katonai topográfiai térképek 233
21.1.2. Polgári topográfiai térképek 235
21.2. Kataszteri térképek 237
21.3. Egyéb digitális adatbázisok 239
21.3.1. Alappontok adatbázisa 239
21.3.2. Közigazgatási határok adatbázisa 240
21.3.3. Földrajzinév-tár adatbázis 240
21.3.4. Digitális domborzatmodell 241
Hivatkozott irodalom 241
Szakkifejezések magyarázata 243
Tárgymutató 245

Témakörök