Számítógépes adatbázis-szervezés (orosz nyelvű)

Szerző

Moszkva

'James Martin: Számítógépes adatbázis-szervezés (orosz nyelvű) ' összes példány

Kiadó:	Izdatelsztvo MIR
Kiadás helye:	Moszkva
Kiadás éve:	1978
Kötés típusa:	Varrott keménykötés
Oldalszám:	614 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Orosz
Méret:	22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A szerző előszavából
Bevezetés
Irodalom
Alapterminológia
Hardverterminológia Adatterminológia Az adatokat elíró kifejezések Fizikai tár Összefoglalás Virtuális és transzparens adatok
Logikai szervezés
Mi az adatbázis?
Az adatbázis fogalmának kialakulása Amikor megváltozik az adatstruktúra Logikai és fizikai adatfüggetlenség A szervezés három típusa Az adatbázis-adminisztrátor
Mi legyen az adatbázis-szervezés célja?
Az adatbázis-szervezés fő céljai A célok összefoglalása Irodalom
Entitások és jellemzők
A három tartomány Sikfile-ok N-esek Entitásazonosító Kulcsok Invertált file-ok Visszakeresés többszörös kulcs alapján Irodalom
Sémák és alsémák
A séma Kapdcsolatok és kereszthivatkozások Alsémák Az adatleírás lehetséges módjai Adatok egyszerű és komplex leképezése Hogyan kell sémát rajzolni? Egy bonyolultabb példa Irodalom
Adatbázis-kezelő rendszerek
A rendszer szempontjai Címzés és keresés Az illetékesség-ellenőrzés más programozott eljárások Nyelvek Az adatkezelő nyelv Hibaállapotok Irodalom
Fastruktúrák
Fák Kiegyensúlyozott és bináris fák Egyszerű és komplex leképezés Hierarchius file-ok Homogén strukturák Irodalom
Plexstruktúrák
Egyszerű és komplex plexstruktúrák Ciklusok és hurkok Lebontás egyszerű alakokra Többszörös kapcsolatok
Adatleíró nyelvek
Mit csinál egy adatleíró nyelv? Az adatleírás három típusa Alsémaleíró nyelvek Sémaleíró nyelvek Szabványosítás Függetlenség Nemteljes függetlenség
A CODASYL adatleíró nyelvee
A deklarációk négy típusa Rekorddeklarációk Adatcsoportok A CODASYL halmazok Többszintű fák Egyszerű file-ok Plexstruktúrák Hurkok Dinamikus halmazok A halmazon belüli sorrend Az elhelyezés irányítása Keresés és indexelés Halmazok kiválasztása Illetékesség Irodalom
Az IBM DL/I adatleíró nyelve
A DL/I szóhasználata A fák egy gyűjteménye Logikai gyermek Logikai adatbázisrekord A fák közötti mutatók Szegmensek közös adatai PlexstruktúrákA felhasználói program érzékenysége Fizikai adatbázis-leírás ogikai adatbázis-leírás A programspecifikációs blokk leírása Irodalom
Relációs adatbázisok
Táblázatos ábrázolás Relációs adatbázisok Kezdeti megvalósítások Ismétlődő csoportok Kulcsok Fastruktúrák Plexstruktúrák Az irányított vonalak Az anyagjegyzék normalizálása A relációk kezelése A relációanalízis és a relációalgebra Az automatizálás három szintje Az előnyök összefoglalása Irodalom
Harmadik normálalak
Függvényszerű függőség Teljes függvényszerű függőség Második normálalak Harmadik normálalak A három normalizálási lépés Egy javasolt feladat Irodalom
Az adatfüggetlenség változatai
Kötés Statikus és dinamikus adatfüggetlenség A feloldás mértéke Mennyire független? Felhasználói program-előírások Irodalom
Üzemi rendszerek - információrendszerek
Az előrelátás fokozatai Az adatok felhasználásának módjai Az adatbázis két típusa Végrehajtó és felügyelő rendszerek Az információrendszer adatstruktúrája Irodalom
Fizikai szervezés
A fizikai szervezést befolyásoló kritériumok
A fizikai és a logikai szervezés közötti különbségek
Blokkolás változó hosszúságú rekordok A rekordok sorrendisége Párhuzamos cellás szervezés Elhelyezés a használat gyakorisága szerint Lapozás Az értékek véges száma Változó hosszúságú jellemzőliták Tömörítési módszerek
Mutatók
A mutatók három típusa A mutatók használata sémák ábrázolására Beágyazott mutatók - címjegyzékmutatók
Láncok és gyűrűstruktúrák
Változó hosszúságú információ Törzs- és tételrekordok Sorbarendezett és nem sorbarendezett láncok Optimalizálás Bevitelek és törlések Egymást keresztező láncok Gyűrűstruktúrák Helyreállítás Keresési idők Ugrásokkal végigkeresett láncok Többlistás láncok Cellás láncok Párhuzamos cellás láncok Összefoglalás
Címzési módszerek
Beszúrások és törlések A módszerek kombinációi Asszociatív tár Összefoglalás
Indexszekvenciális szervezések
Szekvenciális vagy közvetlen elérésű feldolgozás? Karbantartás Hardverszempontok ISAM Blokkolás Az idexek több szintje VSAM Beszúrások és törlések Túlcsordulások Elosztott szabad hely Sejtes osztódás Az indexek elhelyezése
Hash-transzformáció
A hatékonyságot érintő tényezők A bugyor mérete Feltöltési sűrűség Kulcsot-címre átalakító algoritmusok A transzformáció megválasztása Tervezési javaslat Mit tegyünk a túlcsordulásokkal? Túlcsordulási lánc Elosztott túlcsordulási terület Átcsorduló elsődleges terület módszere Szabadterület-címjegyzék Optimalizálás Irodalom
Fastruktúrák fizikai ábrázolása
Egy nem teljesen sík file Törzs- és tételfile-ok Többszintű fák On-line beszúrások Soros file-ok Szülőmutatók Beszúrások és törlések Címjegyzékek Bittérkép Kevert módszerek
Plexstruktúrák fizikai ábrázolása
Fizikai folytonosság Beágyazott mutatók Komplex plexstruktúrák Többszintű plexstruktúrák Címjegyzékek Bittérképek
Többkulcsú visszakeresés
Elsődleges kulcs és másodlagos kulcsok Példa egy többkulcsú adatbázisra A fizikai rekord elhelyezése Láncolt rekordok Egynél több másodlagos kulcs Számláló Soklistás szervezés Hardverrel kapcsolatos láncok Cellás láncolások Párhuzamos cellás láncolások invertált lista Indirekt indexek Cellás invertált listák Párhuzamos cellás invertált listák Párhuzamosság a keresési műveletekben Láncolások az indexben Összefoglalás
Indexszervezés
A táblázat-visszakereső művelet Függő változók A függő változók egy véges halmaza Indexek többszörös függő változókkal Független változó Melyik jellemzőket kell indexelni? Kulcstömörítés Elemzés Összefoglalás
A többkulcsú szervezések összehasonlítása
Az adatok és a kapcsolatok elkülönítése
Az adatelemértékek elkülönített tárolása Relációs adatbázis Fa- és plexstruktúrák Nagy rekordok, nagy elérési idő Bináris relációk Triádok Triádlekérdezések Bináris és nembináris lekérdezések Irodalom
Indexkeresési módszerek
Indexkeresési módszerek Hogyan kell kialakítani az indexblokkokat? Beszúrások és törlések Összefoglalás
Adattömörítés
Karakterek kódolása Változó hosszúságú karakterkódolás Implementálás Milyen hatékonyak a tömörítési módszerek? Stimuláció Irodalom
A virtuális tér és a tárhierarchiák
Milliárd bites tárak Lapozás A hivatkozások árama Lapváltási algoritmus Lépcsőzés Egy négyszintű rendszer Egyenlőtlen adat-igénybevétel Átlagos elérési idő Lehetőség a tervezésben Megelőlegezett és kérésre történő lépcsőzés A sikerfüggvény Vermelt helyettesítési algoritmusA váltási algoritmusok összehasonlítása Egy optimális helyettesítési algortimus Többszintű elemzések A tárkapacitás kiválasztása a hivatkozásáramtól való függőség Lapcséplés Irodalom
Invertált file-rendszerek
Másodlagos indexek és invertált file-ok Dokumentumkerseő rendszerek Formázott mezők A keresési szintek sorrendje A szótár szabályozása Általános célú infertált file-rendszerek TDMS Példa a TDMS használatára Az invertált file-rendszer karbantartása invertált file-ok komplex struktúrákkal Irodalom
Változékony file-ok
Beszúrások és törlések azonos idejű üzemmódban Nagyon nagy mértékű változékonyság Rendőrségi ügyeleti rendszer Körkörös file-ok Túlcsordulás Dinamikus blokk-hozzárendelés Változó hosszúságú file-ok
Gyors válaszadású rendszerek
Beágyazott láncok Címzési rendszerek A soros és a párhuzamos műveletek Számítógép- és alkalmazásfüggetlenség A párbeszéd szempontjai Aktualizálás nem azonos idejű üzemmódban Redundáns adatok Adaptív szervezések A jövő hardverje Irodalom
Asszociatív tár
A választár Bonyolultabb műveletek Fizikai megvalósítás Két számítógépes terület legjobb párosítása Asszociatív lapszervezés Bináris reakciók Szoftver-asszociatív tárak A tartalom sziernti címzés lehetősége Irodalom
A függelék: A próbák átlagos száma bináris keresés esetén
B függelék: Példák logikai adatleírásokra
Ellenőrző kérdések
Tárgymutató