Számítógépek és perifériák II.

Kézirat - Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar

Szerző

Arató Péter

Kalmár Péter

Kondorosi Károly

Budapest

'Arató Péter: Számítógépek és perifériák II. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	283 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Megjelent 450 példányban. 158 fekete-fehér ábrával. Kihajtható mellékletekkel. Tankönyvi száma: J5-1032.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a jegyzet a "Számitógépek és perifériák" c. tantárgy digitális számitógépekkel foglalkozó részének anyagához készült. A tárgy egyike azoknak, amelyek közül a Műszer- és Irányítástechnika szakos, irányítástechnika ágazatos villamosmérnök hallgatóknak kötelező jelleggel választaniuk kell.
A tantárgy anyagának a jegyzetben szereplő része azokat az ismereteket tartalmazza a hallgatók számára, amelyek birtokában a számítógépes folyamatirányítás szakterületén képessé válnak a számítógép és a folyamat között u.n. logikai illesztési feladatok megoldására. Ezeknek a logikai tervezési feladatoknak a megoldásához részletesen ismerni kell
- a számítógépekben szokásos beviteli-kiviteli szervezősek főbb típusait hardware és software szempontból egyaránt,
- a beviteli-kiviteli folyamatokban résztvevő funkcionális egységek részletes működését hardware jelfolyamatokig lebontva,
- a logikai tervezés módszereit. Ezen ismeretek mellett a hallgatók átfogó ismeretekkel keli rendelkezniük
- a digitális számitógépek működéséről és logikai felépítéséről
- a programozástechnikai alapfogalmakról
- az egyes memóriatipusok főbb jellemzőiről
- a perifériális berendezések működési elveiről.
Az előbbiekben említett részletes ismereteket a jegyzet IX.-XIV. fejezetei, az utóbbiakban említett átfogó ismereteket pedig a jegyzet I.-VIII. fejezetei tartalmazzák. Az első nyolc fejezet összesűrített anyag, ezért leiró jellegű és a jegyzet további fejezeteiben alkalmazott tárgyalásmódhoz képest, kevésbé megy azokba a részletekbe, amelyek az előzőekben kitűzött cél szempontjából mellőzhetők.
Az első nyolc fejezet mindegyikének a többi fejezethez hasonló részletességgel történő tárgyalása ugyanis egy-egy külön tantárgyat eredményezne. Ezek a fejezetek azonban nem hagyhatók el, noha leiró és összefoglaló jellegük miatt minőségi aránytalanságokat okoznak a jegyzet anyagában. Vissza

Tartalom

Elősző 3
I. A digitális számitógépek rendeltetése és csoportosítása 5
II. A digitális számitógépek működési vázlata és működési leirása 10
III. Programozástechnikai alapfogalmak összefoglalása 24
IV. A digitális számítógépek néhány jellegzetes logikai hálózata 30
IV. 1. Átkódoló hálózatok 30
IV. 2. Regiszterek 35
IV. 3. Számlálók 39
IV. 4. Komparátorok 49
IV. 5. Paritás kiegészítő és ellenőrző hálózatok 55
IV. 6. Átviteli sin 57
V. Az aritmetikai műveletek néhány algoritmusa a digitális számitógépekben 61
V. 1. Számábrázolási módok 61
V. 2. Normál bináris kódú pozitív számok összeadása 63
V. 3. Normál bináris kódú pozitív számok kivonása 69
V. 4. 1-es komplemens kódban ábrázolt előjeles számok összeadása 70
V. 5. 2-es komplemens kódban ábrázolt előjeles számok összeadása 72
V. 6. Szorzási algoritmusok 75
V. 7. Osztási algoritmusok 80
V. 8. A lebegőpontos számábrázolás hatása a műveleti algoritmusokra 84
V. 9. Aritmetikai műveletek decimális helyértékenként binárisan kódolt számábrázolás esetén 87
VI. Memóriatipusok 89
VI. 1. A memóriák általános jellemzői 89
VI. 2. A memóriatipusok ismertetése 90
VI. 21. Billenőkörök (flip-fioppok) 91
VI. 22. Ferritmagos memóriák 91
VI. 23. Vékonyréteg memóriák 99
VI. 24. Mágneses jelrögzités alapelvén működő memóriák 99
VI. 3. Fix (read only) memóriák 108
VI. 4. Multiprogramozott számitógépek operatív memóriáinak néhány cimzési megoldása 110
VI. 41. Bázisregiszter alkalmazása 111
VI. 42. Lapcimzés 111
VI. 43. Szegmentálás 113
VI. 44. Asszociatív tárolók 114
VI. 45. Lapváltási módszerek 115
VI. 46. A virtuális memória fogalma 116
VI. 47. Memória védelem 116
VII. A digitális számitógépek épitőelemeinek és memóriatípusainak fejlődése és ennek hatása a funkcionális felépítésre 119
VIII. Perifériás berendezések 128
VIII. 1. A perifériás berendezések felosztása 128
VIII. 2. Bináris kódú perifériák 129
VIII. 3. Alfanumerikus perifériák 132
VIII. 4. Analóg perifériák 136
IX. A perifériák működési sebességének hatása a bevitel-kivitel szervezése 140
IX. 1. Közvetlen vezérlés 140
IX. 2. Puffermemória alkalmazása a perifériában 144
IX. 3. Programmal ellenőrzött készenlét 145
X. Program megszakítás (interrupt) 148
X.l. A program megszakítás (interrupt) fogalma és szervezése 148
X. 2. A VT 1010 B (CII10010) számitógép megszakitási rendszere 153
X. 3. Az IBM 360 megszakitási rendszere 155
XI. A program megszakítás felhasználása a bevitel-kivitel szervezésében 168
XI. 1. Programozott bevitel-kivitel 168
XI. 2. Multiplex és selector bevitel-kivitel 174
XI. 3. Közvetlen (direkt) bevitel-kivitel 183
XI. 4. Real-time rendszerek 184
XII. A VIDEOTON 1010 B (CII 10010) számitógép programozott beviteli-kiviteli rendszere 188
XII. 1. Az adatátvitel lefolyása a számitógép programozott csatornáján 188
XII. 2. A csatorna jelvezetékeinek ismertetése 191
XII. 3. A csatorna jelfolyamatainak ismertetése 194
XIII. A bevitel-kivitel szervezése az IBM 360 rendszerben 204
XIII. 1. Az IBM 360 csatornák működésének leirása 204
XIH. 2. Az IBM 360 1/0 jelvezetékek ismertetése 212
XIH. 3. Az IBM 1/0 vezérlő jelfolyamatok ismertetése 218
XIV. Illesztő egységek logikai tervezésének néhány módszere a folyamatábra alapján 238
XIV. 1. A vezérlő egység tervezése sorrendi hálózatok dekompoziciója utján 244
XIV. 2. A vezérlő egység tervezése fázisregiszter felhasználásával 247
XIV. 3. Mikroprogramozott vezérlő egység tervezése
Függelék (Illesztő egység tervezési feladat kidolgozása) 261
Irodalomjegyzék 279