1.045.741

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Számítógépek áramkörei I.

Az elektronikus áramkörök rendszerezése

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 271 oldal
Sorozatcím: Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola jegyzete
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Második kiadás. 480 példányban jelent meg. Tankönyvi szám: 49 218/I. Fekete-fehér és színes ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ma az oktatás sarkalatos kérdése az, hogy a rohamosan növekedő információ mennyiségét olyan általánosított formában adjuk át, amellyel a hallgató, egyfelől képessé váljék a nagytömegű tudásanyag... Tovább

Előszó

Ma az oktatás sarkalatos kérdése az, hogy a rohamosan növekedő információ mennyiségét olyan általánosított formában adjuk át, amellyel a hallgató, egyfelől képessé váljék a nagytömegű tudásanyag elsajátítására, másfelől a számára még ismeretlen tények, eljárások és módszerek rendszerbe illesztésével tudását önmaga továbbfejlessze. A már említett információrobbanás és a képzési idő változatlansága közötti ellentmondás - meggyőződésem szerint - más módszerrel fel nem oldható. A hallgatót a rendszerezés gondolkozásra és általánosításra ösztönzi, feladatmegoldó képessége (kreativitása) állandóan javul, mert fejében a tudást jelentő Információk szilárd térhálója alakul ki, jól hozzáférhető bázispontok egész sorával. A bázispontok alapos ismerete a "tájékozódást" nagymértékben elősegíti. Felvetődik a kérdés: mi a megalapozott tudás kiépítésének módja?
1. A tudásanyag szilárd bázispontjainak kiépítése,
2. a bázispontok közötti oda-vissza kapcsolatok megteremtése,
3. a bázispontok körüli mikrostruktúra kialakítása.
Az elektronikában és a számítástechnikában az utóbbi harminc évben az információk minőségi változásának többször is tanúi lehettünk. Az egy-két évtizeddel ezelőtt még új, de ma már klasszikusnak számító eszközök, elvek, berendezések ismertetése mindenképpen szükséges a szilárd szakmai alapozás érdekében. Természetesen dinamikus egyensúlyban kell maradjon a klasszikus és az új információk aránya, hiba lenne bármelyik túlbecsülése. A prakticista szemlélet az ember logikus gondolkodóképességének elsekélyesedéséhez vezet, amely természetesen visszahat a gyakorlati célra közvetlen felhasználható ismeretekre is, mert ezek magukban csak "szakácskönyv"-szerűen alkalmazhatók. Az ilyen ember az újat nehezen fogadja be, mert számára a szerzett ismeret csak rendszerezetlen információk halmaza. Tanulás közben soha ne felejtsük el, hogy a mérnök feladata a tervezés. A szakmai ismeretek megszerzésének célja a gyakorlati feladatok megoldása. A könyv megírásánál célul tűztem magam elé, hogy - a szakmai információközlésen túlmenően - az olvasóban felkeltsem a logikus gondolkodás és rendszerezés igényét. Remélem, hogy ennek eredményeként az új információk beilleszkednek a már ismert elvek halmazába, azokkal összeforrnak, szerves egységet képeznek. Törekedtem arra, hogy a leírt anyag ne csak a gyakorlati alkalmazás tárháza legyen, hanem a mérnöki gondolkodás és a tervező munka specifikus módszereinek bemutatója is. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 7
1. AZ ÁRAMKÖRI ALAPFOGALMAK ÉS JELÖLÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 9
2. AZ ELEKTRONIKUS ÁTVITELI RENDSZEREK 15
2.1. Az átviteli rendszerek áramköri nemlinearitásai 16
2.2. A Zener-diódás feszültségstabilizátor, mint átviteli rendszer 19
2.3. Az erősítőeszközök munkapont-beállítása 25
2.3.1. Az önvezető eszközök munkapont-beállítása 31
2.3.2. Az önzáró eszközök munkapont-beállítása 32
2.4. Az erősítők osztályozása a nyugalmi munkapont és a kivezérlés ismeretében 44
2.5. Az erősítőeszközök kivezérelhetőségének megengedett határai 48
2.6. Csatolási módok 49
2.6.1. Közvetlen csatolás (dc csatolás) 49
2.6.2. Az RC csatolás 50
2.6.3. A transzformátoros csatolás 50
2.7. Az erősítőeszközök maximális kivezérelhetősége 51
2.8. Az erősítők lánckapcsolása 61
2.9. Erősítő alapkapcsolások 63
2.10. Az erősítőeszközök kisjelű helyettesítő képe 65
2.10.1. A hárompólus-paraméteres helyettesítő képek 65
2.10.2. A fizikai helyettesítő képek 70
2.11. Az erősítőfokozatok kisjelű jellemzése 76
2.11.1. Az erősítő jellemzőinek meghatározása hárompólus-elméleti módszerrel 79
2.11.2. Az erősítő jellemzőinek meghatározása a közvetlen áramköri felbontás módszerével 80
2.11.3. A közös emitterű (KE) kapcsolás kisjelű viselkedése 87
2.11.4. A közös kollektorú (KK) (emitterkövető) kapcsolás kisjelű viselkedése 89
2.11.5. A közös bázisú (KB) kapcsolás kisjelű viselkedése 91
2.12. Az erősítőfokozatok átvitelének frekvenciafüggése 94
2.12.1. A csatolókondenzátor hatása az erősítő kisfrekvenciás átvitelére 95
2.12.2. Az emitter (source) komplexum hatása az erősítő kisfrekvenciás átvitelére 97
2.12.3. A szórt- és a terhelőkapacitás hatása az erősítő nagyfrekvenciás átvitelére 111
2.12.4. Az erősítőeszközök frekvenciafüggésének hatása a nagyfrekvenciás átvitelre 103
2.13. Az erősítőfokozatok négyszögjel átvitele 109
2.13.1. A nagyfrekvenciás vágás hatása az erősítők egységugrás átvitelére 111
2.13.2. A kisfrekvenciás vágás hatása az erősítők egységugrás átvitelére 112
2.13.3. Az erősítők eredő négyszögjel átvitele 113
3. A VISSZACSATOLT ERŐSÍTŐK 115
3.1. A visszacsatolás elve 115
3.2. A visszacsatolt erősítők rendszerezése 120
3.3. Az erősítők tulajdonságainak befolyásolása visszacsatolással 126
3.3.1. A visszacsatolt rendszerek transzfer és immittancia jellemzői 126
3.3.2. A visszacsatolás hatása a zavaró jelekre 141
3.3.3. A visszacsatolás hatása a harmonikus torzításra 142
3.3.4. A visszacsatolt erősítők átvitelének frekvenciafüggése 144
3.4. A visszacsatolt erősítők stabilitása 149
3.5. A negatív visszacsatolt erősítők kompenzálása 156
4. AZ EGYENJEL ERŐSÍTŐK 163
4.1. A nullaponthiba (offszet) 164
4.2. A nullapontvándorlás (drift) 166
4.3. A szimmetrikus átviteli rendszerek 167
4.3.1. Vezérlés 167
4.3.2. Az immittancia jellemzők 169
4.3.3. Az átviteli jellemzők 169
4.4. A differenciálerősítők 171
4.4.1. A kisjelű átviteli jellemzők 174
4.4.2. Az immittancia jellemzők 177
4.5. A műveleti erősítők 177
4.5.1. Fő jellemzők és a felépítés 178
4.5.2. A visszacsatolt invertáló kapcsolás 183
4.5.3. A visszacsatolt nem-invertáló kapcsolás 187
4.6. Az analóg műveleti áramkörök 189
4.6.1. Az összeadó áramkör 189
4.6.2. A kivonó áramkör 190
4.6.3. Az integrátor 191
4.6.4. A differenciátor 194
4.7. Az RC csatolású műveleti erősítős átviteli rendszerek 195
5. A JELKONVERTEREK 197
5.1. A jelkonverterek rendszerezése 197
5.2. Jelkonverterek visszacsatolással 199
6. A NEMLINEÁRIS ELEKTRONIKUS ÁRAMKÖRÖK 203
6.1. Az invariáns nemlineáris áramkörök 204
6.1.1. Az exponenciális és a logaritmikus erősítő 206
6.1.2. Az exponenciális és a logaritmikus erősítők alkalmazása 211
6.1.3. Precíziós töréspontos karakterisztikájú függvényátalakítók 212
6.1.4. A töréspontos karakterisztikájú függvényátalakítók alkalmazása 214
6.2. A variáns nemlineáris áramkörök 218
6.2.1. Az analóg szorzó áramkörök 218
6.2.2. Az analóg szorzók alkalmazása 221
7. KAPCSOLÓÜZEMŰ ELEKTRONIKUS ÁRAMKÖRÖK 224
7.1. Az elektronikus kapcsolókról általában 224
7.1.1. A félvezető dióda nagyszintű kapcsolóüzeme 228
7.1.2. A bipoláris tranzisztor nagyszintű kapcsolóüzeme 230
7.1.3. A növekményes MOS tranzisztor nagyszintű kapcsolóüzeme 232
7.2. Az inverterekről általában 234
7.2.1. A bipoláris tranzisztoros inverter 237
7.2.2. A növekményes MOS tranzisztoros inverter 240
7.2.3. A CMOS inverter 241
7.3. A komparátorok 242
7.3.1. A műveleti erősítős feszültség- és áramkomparátor 243
7.3.2. A pozitívan visszacsatolt műveleti erősítős komparátor 245
7.4. A multivibrátorok 253
7.4.1. A műveleti erősítős astabil multivibrátor 253
7.4.2. A műveleti erősítős monostabil multivibrátor 257
7.4.3. A bistabil multivibrátorok 258
8. A LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK 261
8.1. A hagyományos logikai áramkörcsaládok 262
8.2. A TTL áramkörcsalád 265
8.3. Az ECL áramkörcsalád 267
8.4. A MOS logikai áramkörcsaládok 268
AJÁNLOTT IRODALOM 270

Dr. Gallai Sándor

Dr. Gallai Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Gallai Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem