1.060.504

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Számítógépek

Programozási alapismeretek/Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 163 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. 19 fekete-fehér ábrával. 450 példányban jelent meg.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A második világháború befejezését követő évtizedekben egyre gyorsabban tért hódit világszerte az automatizált számítástechnika. E térhódítás során a modern számítástechnikai eszközök nem csupán az... Tovább

Előszó

A második világháború befejezését követő évtizedekben egyre gyorsabban tért hódit világszerte az automatizált számítástechnika. E térhódítás során a modern számítástechnikai eszközök nem csupán az adatfeldolgozás, műszaki, gazdasági kutatás területén érvényesültek, hanem egyre inkább a gazdasági irányítás és műszaki tervezés mindennapi eszközévé váltak, miközben meghódítottak olyan látszólag távoleső területeket is, mint a nyelvészet, régészet, vagy az orvosi diagnosztika.
Hazánkban mintegy tíz éve folyik intenzív kutatómunka a programvezérelt elektronikus számítógépek műszaki alkalmazása területén. Bár az elmúlt évek során Magyarországon is egyre több számítógépet állítottak . üzembe, alkalmazásuk a mérnöki gyakorlatban még nem vált általánossá, aminek oka az is, hogy mérnökeink még nem ismerkedtek meg a gépi számítástechnika alkalmazásának módjával és előnyeivel. így nagyon fontos, hogy az új mérnök generáció már egyetemi tanulmányai során megismerkedjék a számítástechnikával.
A jegyzetben a gép műszaki problémáit és a programozás elméleti kérdéseit csupán a felhasználó számára szükséges szinten tárgyaljuk. Az anyagban szereplő adatok az általános tájékozódás céljait szolgálják. Pontosabb adatok közlését azért sem tartottuk szükségesnek, mert azok a gyors fejlődés miatt 1-2 év alatt amúgyis elavulnak. A csillaggal jelölt fejezetek egyes berendezésekről adnak tájékoztatást.
A számítógép szakma nemzetközi nyelve az angol. Egyes fogalmak magyar megfelelői meggyökeresedtek, mások az angol eredetiben használatosak, amint az e jegyzet szövegéből is látható.
A programozási nyelv tanításában célunk csak a nyelv alapjainak megismertetése, a felhasználás a szaktárgyak feladata. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
1. A számítástechnika fejlődése 5
2. Digitális számítógépek felépítése 8
3. Információk tárolása a digitális számítógépekben 10
3.1. Számrendszerek 10
3.11. Decimális számrendszer 10
3.12. Bináris számrendszer 11
3.13. Oktális számrendszer 13
3.2. Számok ábrázolásmódja 15
3.21. Fixpontos számábrázolás 15
3.22. Lebegőpontos számábrázolás 17
3.3. Információk ábrázolása számítógépekben JL8
3.31. Számjegyek ábrázolása számítógépekben 18
3.32. Bináris számok kódolása 21
3.33. Alfanumerikus jelek ábrázolása számítógépekben 22
3.4. Tárolók 23
3.41. Általános fogalmak 23
3.42. Regiszterek 27
3.43. Munkatároló 27
3.44. Kisegítő tároló 29
3.5. A be- és kimenet (input/output) eszközei 33
3.51. Adathordozók 34
3.52. Bemeneti eszközök 43
3.53. Kimeneti eszközök 45
4. Logikai algebra 46
4.1. A matematikai logika alapfogalmai 46
4.2. Logikai műveletek és elektromos kapcsolások 48
4.21. Negáció 48
4.22. Diszjunkció 50
4.23. Konjunkció 51
4.24. Egyéb logikai műveletek 54
5. Számítógépek működésének alapelvei 59
5.1. Műveletek bináris számrendszerben 59
5.11. Bináris összeadás és kivonás 59
5.12. Szorzás és osztás 67
5.13. Egyéb aritmetikai műveletek 69
5.2. Aritmetikai egység 69
5.3. Számítógép működésének vezérlése. Utasítások 70
5.4. Vezérlőegység 72
6. Számítógépek programozása 75
6.1. Mérnöki feladatok előkészítése gépi számításhoz. Algoritmus 75
6.2. Folyamatábra 76
6.3. Program 79
6.31. Gépi nyelv 79
6.32. Automatikus programozás 81
7. Az ALGOL-60 programozási nyelv 83
7.1. Mi az ALGOL? 84
7.11. Bevezetés 84
7.12. Az ALGOL, mint dinamikus nyelv 86
7.13. Az ALGOL jelkészlete 86
7.14. Aritmetikai konstansok 88
7.15. ALGOL azonosítók 88
7.16. Foglalt azonosítók 89
7.2. Egyszerű ALGOL szerkezetek 90
7.21. Egyszerű aritmetikai kifejezés 90
7.22. Logikai kifejezés 92
7.23. Relációk 93
7.24. Feltételes utasítás 93
7.3. Egyszerű ALGOL programok 94
7.31. Értékadó utasítások 95
7.32. Címkék és vezérlésátadó utasítások 96
7.33. Input-output utasítások 97
7.34. Programok és utasítássorozatok 98
7.35. Megjegyzések 98
7.36. Néhány megjegyzés a lapelrendezésről 99
7.4. Tömbök és ciklusutasítások 100
7.41. Tömbök 100
7.42. Ciklus utasítás 102
7.5. Összetett utasítások és blokkok 106
7.51. Utasítás zárójelek 106
7.52. Blokkok 106
7.53. A változók és címkék hatásköre 107
7.54. További lehetőség a commentre 108
7.55. Kapcsoló 108
7.6. Eljárások és függvényei járások 110
7.61. Eljárás 110
7.62. Eljárás-fej 111
7.63. Eljáráshívás 112
7.64. Értékszerinti és névszerinti hívás 113
7.65. A függvényeljárás 114
7.66. Néhány megjegyzés 115
7.7. Az ALGOL-60 alapfogalmai 116
Számítástechnikai kifejezések mutatója 153
Angol szavak és kifejezések magyar jelentése 157
Ajánlott irodalom 159
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem