Számítógép az államigazgatásban

Tartalom

Bevezetés / 11
I. fejezet
A számítástechnika külföldi államigazgatási alkalmazásának tapasztalatai és eredményei / 15
1. A számítástechnika államigazgatási alkalmazásának helyzete a fejlett külföldi országokban / 15
1.1 Általános áttekintés / 16
1.2 A központi irányítás érvényesítése / 25
1.2.1 Célkitűzés, tervezés / 31
1.2.2 Koordináció / 40
2. A számítástechnika hatása a centralizációdecentralizáció alakulására / 49
2.1 Tevékenységi centralizáció-decentralizáció / 50
2.2 Döntési centralizáció-decentralizáció / 63
3. Az államigazgatási elektronikus adatfeldolgozás integrációjának tendenciái / 75
3.1 Belső integráció / 80
3.2 Külső integráció / 94
4. A számítástechnika igénybevételének formái / 102
4.1 Önálló számítóközpont / 105
4.2 Együttműködés a számítástechnika alkalmazásában / 108
4.2.1. Szolgálati jellegű számítóközpont / 111
4.2.2 Centralizált adatfeldolgozás / 116
4.2.3 Együttműködés nem állami szervvel / 118
5. Szervezeti következmények / 123
6. Személyzeti következmények / 130
7. Anyagi következmények / 139
8. Jogi következmények / 147
8.1 A számítástechnika hatása a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog gyakorlására / 148
8.2 Az államigazgatási eljárási jog egyes kérdései / 151
8.3 A kibocsátott információkért való felelősség / 156
8.4 A jogszabály szerkezetében bekövetkező változások / 158
II. fejezet
A számítógép-alkalmazás és az államigazgatás elvi összefüggései / 161
1. A számítástechnika államigazgatási alkalmazásának általános előfeltételei / 162
2. A számítógép-alkalmazás és az államigazgatás elvi kapcsolata / 172
2.1 A számítógép-alkalmazás és az igazgatási ciklus összefüggései az államigazgatásban / 174
2.1.1 Célkitűzés / 174
2.1.2 Információgyűjtés és -feldolgozás / 176
2.1.5 Tervezés / 183
2.1.4 Döntés / 184
2.1.5 Szervezés, koordináció / 187
2.1.6 Ellenőrzés / 188
III. fejezet
A számítógép-alkalmazás lehetséges területei a helyi igazgatásban / 191
1. Vezetés és irányítás / 194
1.1 Általános információs tevékenység / 196
1.1.1 A földterület nyilvántartása / 199
1.1.2 Közművek nyilvántartása / 203
1.1.3 Épületnyilvántartás / 206
1.1.4 Népességnyilvántartás / 210
1.1.5 Szervezetek nyilvántartása / 214
1.2 Az igazgatási ciklus körforgásának gyorsítása / 216
2. Pénzügyi feladatok / 221
2.1 Költségvetés összeállítása és végrehajtása / 222
2.2 Illetmény számfejtés / 230
2.3 Lakosságadóztatás / 235
2.4 Tanácsi vállalatok gazdálkodásának felügyelete / 241
3. Tervezés / 243
3.1 A tervezés információs munkafázisa / 244
3.2 A tervvariánsok készítése / 247
4. Műszaki jellegű feladatok / 250
4.1 Építésügyi feladatok / 250
4.2 Kommunális feladatok / 256
4.3 Közlekedési feladatok / 257
4.4 Vízügyi feladatok / 259
5. Egészségügyi és szociális gondozási feladatok / 260
5.1 Egészségügyi igazgatás / 261
5.2 Szociális gondoskodás / 267
6. Munkaügyi feladatok / 269
6.1 Munkaerő-gazdálkodás / 270
6.2 Bérgazdálkodás / 272
7. Oktatásügyi igazgatási feladatok / 274
8. Általános igazgatási feladatok / 277
9. Egyéb feladatok / 285
IV. fejezet
A számítástechnika hazai államigazgatási alkalmazásának szervezési és szervezeti kérdései 291
1. A számítástechnika államigazgatási alkalmazásának hazai helyzete / 293
2. A számítástechnika államigazgatási alkalmazásának irányítása / 298
2.1 Célkitűzés, tervezés / 298
2.2 Koordináció / 301
3. Az államigazgatási elektronikus adatfeldolgozás lehetséges szintjei / 315
4. Az adatfeldolgozási integráció követelményeinek érvényesítése / 330
4.1 Integrációs célkitűzések / 330
4.2 Az integrációs célkitűzések megvalósításának módszerei / 340
4.2.1 Az adatfeldolgozási párhuzamosság feltárása / 340
4.2.2 Az adatfeldolgozási párhuzamosság kiküszöbölésének módszerei és követelményei / 344
Együttműködés a számítástechnika igénybevételével / 350
5.1 Az adatfeldolgozási együttműködés szervezeti formái / 352-360

Témakörök