| Előszó | 13 |
| Bevezetés | 17 |
| Strukturált számítógép felépítés | 18 |
| Nyelvek, szintek és virtuális gépek | 18 |
| Korszerű többszintű számítógépek | 20 |
| A többszintű számítógépek felépítése | 23 |
| Mérföldkövek a számítógépek felépítésében | 28 |
| A nulladik generáció, mechanikus számítógépek (1642-1945) | 30 |
| Az első generáció, vákuumcsövek (1945-1955) | 31 |
| A második generáció: tranzisztorok (1955-1965) | 34 |
| A harmadik generáció: integrált áramkörök (1965-1980) | 36 |
| A negyedik generáció: magas integráltságú áramkörök (1980) | 38 |
| Számítógép-kiállítás | 40 |
| Technológiai és gazdasági mozgatórugók | 40 |
| A számítógépek termékskálája | 41 |
| Néhány számítógépcsalád | 44 |
| Pentium II | 44 |
| UltraSPARC II | 47 |
| picoJava II | 48 |
| Könyvünk tartalmáról | 51 |
| Feladatok | 52 |
| Számítógép-rendszerek felépítése | 54 |
| Processzorok | 54 |
| A CPU felépítése | 55 |
| Utasítások végrehajtása | 56 |
| RISC és CISC | 60 |
| Korszerű számítógépek tervezési elvei | 62 |
| Utasításszerű párhuzamosság | 63 |
| Processzorszintű párhuzamosság | 67 |
| A központi memória | 70 |
| Bitek | 71 |
| Memóriacímek | 71 |
| Bájtsorrend | 73 |
| Hibajavító kódok | 75 |
| Gyorsítótár | 79 |
| Memóriatokozás és -típusok | 81 |
| Háttérmemória | 82 |
| Memóriahierarchiák | 83 |
| Mágneslemezek | 84 |
| Hajlékonylemezek | 87 |
| IDE-lemezek | 88 |
| SCSI-lemezek | 89 |
| RAID | 90 |
| CD-ROM | 94 |
| Írható CD-k | 97 |
| Újraírható CD-k | 100 |
| DVD | 100 |
| Bevitel/kivitel | 103 |
| Sínek | 103 |
| Terminálok | 105 |
| Egerek | 113 |
| Nyomtatók | 115 |
| Modemek | 120 |
| Karakterkódok | 123 |
| Összefoglalás | 127 |
| Feladatok | 128 |
| A digitális logika szint | 133 |
| Kapuk és Boole-algebra | 133 |
| Kapuk | 134 |
| Boole-algebra | 136 |
| A Boole-függvények megvalósítása | 138 |
| Áramköri ekvivalencia | 140 |
| Alapvető digitális logikai áramkörök | 144 |
| Integrált áramkörök | 144 |
| Kombinációs áramkörök | 146 |
| Aritmetikai áramkörök | 151 |
| Órák | 156 |
| Memória | 157 |
| Tárolók | 157 |
| Flipflopok | 160 |
| Regiszterek | 162 |
| Memóriaszervezés | 162 |
| Memórialapkák | 166 |
| RAM-ok és ROM-ok | 168 |
| CPU lapkák és sínek | 171 |
| CPU lapkák | 171 |
| Számítógépes sínek | 173 |
| A sín szélessége | 175 |
| A sínek időzítése | 177 |
| A sínek adatforgalmának ütemezése | 182 |
| Sín műveletek | 184 |
| Példák CPU lapkákra | 187 |
| A Pentium II | 187 |
| Az UltraSPRAC II központi egység | 193 |
| A picoJava II központi egység áramkör | 197 |
| Példák sínekre | 199 |
| Az ISA sín | 199 |
| A PCI sín | 201 |
| Az általános soros sín | 208 |
| Kapcsolat a perifériákkal, interfészek | 212 |
| A B/K lapkák | 212 |
| Címdekódolás | 214 |
| Összefoglalás | 217 |
| Feladatok | 218 |
| A mikroarchitektúra szintje | 224 |
| Mikroarchitektúra-példa | 224 |
| Az adatút | 225 |
| Mikroutasítások | 232 |
| A mikroutasítás-vezérlés: Mic-1 | 234 |
| ISA-példa: az IJVN | 239 |
| A vermek | 239 |
| Az IJVM memóriamodellje | 241 |
| Az IVJM utasításkészlete | 243 |
| A Java fordítása IVJM-re | 247 |
| Példa a megvalósításra | 248 |
| A mikroutasítások és a jelölőrendszer | 248 |
| Az IVJM megvalósítása a Mic-1 felhasználásával | 253 |
| A mikroarchitektúra-szint tervezése | 267 |
| Sebesség vagy ár | 267 |
| A végrehajtási út hosszának csökkentése | 269 |
| Tervelőreböltéssel: a Mic-2 | 276 |
| Csővonalas terv: a Mic-3 | 276 |
| Hétszakaszú csővezeték: a Mic-4 | 286 |
| A teljesítmény növelés | 289 |
| A gyorsítótár | 290 |
| Elágazásjövendölés | 296 |
| Sorrendtől eltérő végrehajtás és regiszterátnevezés | 302 |
| Feltételezett végrehajtás | 307 |
| Példák a mikroarchitektúra-szintre | 310 |
| A pentium II CPU-mikroarchitektúrája | 310 |
| Az UltraSPARC II CPU-jának mikroarchitektúrája | 314 |
| A picoJava II CPU-jának mikroarchitektúrája | 318 |
| A Pentium, az UltraSPARC és a picoJava összehasonlítása | 323 |
| Összefoglalás | 324 |
| Feladatok | 326 |
| Utasításrendszer-architektúra szint | 331 |
| Az ISA-szint áttekintése | 333 |
| Az ISA-szint tulajdonságai | 333 |
| Memóriamodellek | 335 |
| Regiszterek | 337 |
| Utasítások | 338 |
| A Pentium II ISA-szintjének áttekintése | 338 |
| Az Ultra SPARC II ISA-szintjének áttekintése | 341 |
| A Java virtuális gép áttekintése | 344 |
| Adattípusok | 345 |
| Numerikus adattípusok | 346 |
| Nem numerikus adattípusok | 347 |
| A Pentium II adattípusai | 347 |
| Az UltraSparc II adattípusai | 348 |
| A Java virtuális gép adattípusai | 348 |
| Utasításformátumok | 349 |
| Utasításformák tervezésének követelményei | 350 |
| A műveleti kód kiterjesztése | 351 |
| A pentium II utasításformátumai | 352 |
| Az UltraSPARC II utasításformái | 355 |
| A JVM utasításformátumai | 356 |
| Címzési módszerek | 358 |
| Címzési módok | 360 |
| Közvetlen címzés | 360 |
| Direkt címzés | 360 |
| Regisztercímzés | 361 |
| Indirekt címzés regiszter segítségével | 361 |
| Indexcímzés | 362 |
| Bázisindex címzési mód | 364 |
| Veremcímzési mód | 364 |
| Címzési módok elágazó utasításokban | 368 |
| A műveleti kód és a címzési mód ortogonalitása | 368 |
| A Pentium II címzési módszerei | 370 |
| Az UltraSPARC II címzési módjai | 372 |
| A JVM címzési módjai | 372 |
| A címzési módok összefoglalása | 372 |
| Utasítástípusok | 373 |
| Adatmozgató utasítások | 374 |
| Didaktikus műveletek | 374 |
| Monadikus műveletek | 376 |
| Összehasonlító és feltételes elágazó utasítások | 377 |
| Eljáráshívó utasítások | 379 |
| Ismétléses vezérlés | 380 |
| Bemenet/kimenet | 381 |
| A Pentium II utasításai | 385 |
| Az UltraSPARC II utasításkészlete | 389 |
| A picoJava II utasításkészlete | 393 |
| Az utasításkészletek összehasonlítása | 399 |
| A vezérlési folyamat | 400 |
| Szekvenciális vezérlés és elágazás | 400 |
| Eljárások | 401 |
| Korutinok | 405 |
| Csapdák | 408 |
| Megszakítások | 408 |
| Részletes példa: Hanoi tornyai | 412 |
| A Hanoi tornyai probléma megoldása Pentium II assembly nyelven | 413 |
| A Hanoi tornyai probléma megoldása UltraSPARC II assemblyben | 415 |
| A Hanoi tornyai probléma megoldása JVM assemblyben | 417 |
| Az Intel IA-64 | 419 |
| A Pentium II problémái | 419 |
| Az IA-64 modell: explicit párhuzamos utasításszámítás | 420 |
| Prédikáció | 422 |
| Spekulatív betöltés | 424 |
| Realitás | 425 |
| Összefoglalás | 426 |
| Feladatok | 426 |
| Az operációs rendszer gépi szintje | 432 |
| Virtuális memória | 433 |
| Lapozás | 434 |
| A lapozás megvalósítása | 436 |
| A kérésre lapozás és a munkahalmaz modell | 440 |
| Lapkezelési eljárások | 441 |
| Lapméret és elaprózódás | 443 |
| Szegmentálás | 443 |
| A szegmentálás megvalósítása | 447 |
| A Pentium II virtuális memóriája | 450 |
| Az UltraSPARC II virtuális memóriája | 454 |
| Virtuális memória és gyorsítótár | 457 |
| Virtuális B/K utasítások | 457 |
| Fájlok | 458 |
| A virtuális B/K utasítások megvalósítása | 460 |
| Könyvtárkezelő utasítások | 463 |
| A párhuzamos feldolgozás virtuális utasításai | 464 |
| Processzusok létrehozása | 465 |
| Versenyhelyzetek | 466 |
| Processzusok szinkronizációja szemaforokkal | 470 |
| Példaként szolgáló operációs rendszereink | 474 |
| Bevezetés | 474 |
| Példák virtuális memória kezelésére | 483 |
| Példák virtuális B/K műveletekre | 487 |
| Példák processzus kezelésére | 498 |
| Összefoglalás | 505 |
| Feladatok | 506 |
| Az assembly nyelvi szint | 513 |
| Bevezetés az assembly nyelvbe | 514 |
| Mi az assembly nyelv? | 514 |
| Miért használják az assembly nyelvet? | 515 |
| Az assembly utasítások alakja | 518 |
| Pszeudoutasítások | 521 |
| Makrók | 523 |
| A makrók definíciója, hívása, kiterjesztése | 524 |
| Paraméteres makrók | 526 |
| Fejlett makrótechnikák | 527 |
| A makróassembler működése | 528 |
| Az assembler processzusai | 528 |
| Kétmenetes assemblerek | 528 |
| Első menet | 529 |
| Második menet | 534 |
| Szimbólumtábla | 536 |
| Szerkesztés és betöltés | 537 |
| A szerkesztő feladatai | 538 |
| A tárgymodul szerkezete | 541 |
| Hozzárendelési idő és dinamikus áthelyezés | 543 |
| Dinamikus szerkesztés | 545 |
| Összefoglalás | 550 |
| Feladatok | 550 |
| Párhuzamos számítógép-architektúra | 554 |
| A párhuzamos számítógépek tervezési kérdései | 555 |
| Kommunikációs modellek | 557 |
| Összekötő hálózatok teljesítmény | 562 |
| Teljesítmény | 571 |
| Szoftver | 577 |
| Párhuzamos számítógépek osztályozása | 583 |
| SIMD számítógépek | 585 |
| Tömbprocesszorok | 586 |
| Vektorprocesszorok | 587 |
| Közös memóriás multiprocesszorok | 591 |
| Memóriaszemantika | 592 |
| UMA sínrendszerű SMP-architektúrák | 596 |
| Keresztkapcsoló váltót alkalmazó UMA-multiprocesszorok | 602 |
| Többszintű kapcsolathálózatot használó UMA-multiprocesszorok | 604 |
| NUMA-multiprocesszorok | 606 |
| Gyorsítótár-koherens NUMA-multiprocesszorok | 608 |
| COMA-multiprocesszorok | 618 |
| Üzenetátadásos multiszámítógépek | 620 |
| MPP-k - erősen párhuzamos processzorok | 622 |
| COW - a munkállomások klasztere | 626 |
| Ütemezés | 628 |
| A multiszámítógépek kommunikációs szoftvere | 632 |
| Alkalmazásszintű közös memória | 636 |
| Összefoglalás | 644 |
| Feladatok | 645 |
| Ajánlott olvasmányok és irodalomjegyzék | 649 |
| Javaslatok további olvasáshoz | 649 |
| Bevezetés és általános munkák | 649 |
| Számítógépes rendszerek szervezése | 650 |
| Digitális logikai szint | 651 |
| Mikroarchitektúra szintje | 651 |
| Az utasításkészlet szintje | 652 |
| Az operációs rendszer szintje | 653 |
| Az assembly nyelv szintje | 653 |
| Párhuzamos számítógép-architektúrák | 654 |
| Bináris és lebegőpontos számok | 655 |
| Bibliográfia | 655 |
| A) függelék. Bináris számok | 664 |
| Véges pontosságú számok | 664 |
| Számrendszerek alapszámai | 666 |
| Konverzió egyik alapról a másik alapra | 668 |
| Negatív bináris számok | 671 |
| Bináris aritmetika | 673 |
| Feladatok | 674 |
| B) függelék. Lebegőpontos számok | 676 |
| A lebegőpontos számok elvei | 676 |
| Az IEEE 754-es lebegőpontos szabvány | 679 |
| Feladatok | 683 |
| Angol-magyar tárgymutató | 685 |
| Magyar-angol tárgymutató | 703 |
Folytatás Microsoft-tal