Számítástechnikai gyakorlat

Kézirat/Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola

Szerző

Budapest

'Lőrincz Béla: Számítástechnikai gyakorlat ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1976
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	78 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: J15-347. A könyv 314 példányban jelent meg. 11 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Melléklettel. Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A második világháború befejezése után egyre fokozatosabban tért hódít az automatizált számítástechnika. Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a programvezérlésű elektronikus számítógépek száma. Az elektronikus számítógépek olyan számítási problémák megoldását teszik lehetővé, amelyeket régebben csak hosszadalmas számítással végezhettünk volna el.
Az elektronikus programvezérlésű számítógépek gyors elterjedése azzal magyarázható, hogy működési sebességük igen nagy, nagy mennyiségű információt tudnak tárolni, a számítási eredmények pontosak. Elősegítette a számítógépek elterjedését az is, hogy bonyolult számítási műveletek elvégzésén kívül logikai feladatok megoldására is alkalmasak. Ezeket a műveleteket automatikusan, emberi beavatkozás nélkül hajtják végre.
A számítógépek alkalmazási területe jelenleg is igen széles, de hogy milyen területen lehet még alkalmazni, ez a kutatómunka jelenleg is intenzíven folyik. A számítógépet felhasználó számára legfontosabb a gép programozásának ismerete, mert a program teremt kapcsolatot az ember és a gép között. A programozás kezdetén a programot a matematikai formulaírástól eltérően, merőben különböző jelsorozatok formájában kódolva kellett megírni. Ezenkívül minden géphez más és más kódrendszereket kellett megtanulni. Az utóbbi évtizedekben kialakultak a matematikai formulaíráshoz közelálló, úgynevezett magasszintű programozási nyelvek - FORTRAN, ALGOL, COBOL, PL1 stb. -, amelyek megkönnyítik a programozó munkáját. Ezenkívül a számítógéptől független, számítási eljárások leírására alkalmasak. A magasszintű programozási nyelvekkel minden olyan számítógép működtethető, amely rendelkezik a megfelelő fordítóprogrammal, s automatikusan átírja az így megszerkesztett programot a gép belső kódjára. Az elektronikus programvezérlésű számítógépek programozása gyakorlati tudomány és ma már rutinmunkának számít. Az igazi nehézség abban rejlik, hogy miként kell a megoldásra szánt feladatot úgy felbontani és megszerkeszteni, hogy az adott programozási nyelven programozható legyen. Vissza

Tartalom

Bevezetés	3
A számolási eljárások algoritmikus felírása	5
Blokkdiagram. Aritmetikai és logikai blokkok	7
Ciklikus algoritmusok blokkdiagramja	9
A kettes számrendszer	12
Számok átalakítása tízes számrendszerből kettes számrendszerbe	13
Számok átalakítása kettes számrendszerből tízes számrendszerbe	15
Alapműveletek a kettes számrendszerben	16
Fixpontos és lebegőpontos számábrázolás	17
Az elektronikus számítógépek programozásának alapelvei	18
Az elektronikus számítógépek elvi felépítése	18
Az elektronikus számítógépek elemi műveletei, utasításai	20
Aritmetikai alapműveletek	21
Aritmetikai jellegű kiegészítő feladatok	22
Logikai műveletek	23
Perifériális egységekkel kapcsolatos műveletek	23
Az utasításokon végrehajtandó műveletek	24
Vezérlésátadó utasítások	25
Programozás gépi kódban	26
Programozási nyelvek	29
Az ALGOL 60 programozási nyelv	30
Az ALGOL 60 programozási nyelv alapjelei	31
Alapfogalmak	34
Szintaxis és szemantika	34
Számtípusok és számkonstansok	35
Változók és azonosítók	36
Aritmetikai kifejezések	36
Aritmetikai műveletek	36
Feltétlen aritmetikai kifejezések	37
Zárójeles kifejezések	40
Az aritmetikai kifejezéssel kapcsolatos szintaktikus hibák	40
Logikai kifejezések	42
Logikai változók és logikai műveletek	43
A feltétlen logikai kifejezések szemantikai szabályai	44
Relációk	45
Az ALGOL 60 programozási nyelv utasításai	46
Értékadó utasítás	47
Vezérlésátadó utasítás és címke	48
Feltételes utasítások	48
Üres utasítás	51
Összetett utasítás	51
Indexes változók	52
Ciklusutasítások	53
Deklarációk és blokkok	58
Típusdeklarációk és tömbdeklarációk	58
Az ALGOL 60 blokkszerkezete	59
Lokális és globális változók. Az own deklarátor jel használata	60
A változók újradeklarálása	61
Kapcsolók és kapcsolódeklarátorok	62
Magyarázó megjegyzések a programban	64
Eljárások	65
Eljárásdeklarációk és eljárásutasítások	65
Névszerint hívott formális paraméterű eljárás	69
Függvényeljárás	70
Programozási példák	72