1.059.290

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Számítástechnika középiskolásoknak

Szerző
Grafikus
Lektor
Debrecen
Kiadó: Pedellus Novitas Kft.
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 255 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-921-655-0
Megjegyzés: Fekete-fehér, színes ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: PL-0012.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A tankönyvet a nyelvi előkészítő osztályokba járók, illetve az informatika érettségi vizsgát választók forgathatják haszonnal (közép- és emeltszinten egyaránt).
Hasonlóképpen sok segítséget jelenthet ECDL vizsgára készülőknek, illetve használhatják néhány OKJ-s tanfolyam hallgatói is.
Elsősorban az elméleti ismereteket foglalja össze, így az érettségi vizsga esetén a szóbelire készít fel, de néhány témakör (algoritmizálás, programozás, adatbázis-kezelés) a gyakorlati vizsgát is segítheti.

Tartalom

1. SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPFOGALMAK 9
1.1 A kommunikáció fogalma 9
1.2 Az információ fogalma 12
1.3 Adat 13
1.4 Hardver, szoftver 15
1.5. A szoftverek felhasználói jogai 15
1.6 A számítógép felépítése 19
1.7 A számítógépek jellemzése 22
1.8 A számítógéphasználat veszélyei 23
1.9 A számítástechnika története 24
1.9.1 Számítógépgenerációk 28
1.9.2 Napjaink 29
1.9.3 Magyarok a számítástechnikában 29
1.10 A Neumann-elvek 30
1.11 Számrendszerek 32
1.11.1 Kettes számrendszer 32
1.11.2 Összeadás és szorzás kettes számrendszerben 34
1.11.3 Hexadecimális számrendszer 35
1.12 Fixpontos számábrázolás 36
1.12.1 Abszolútértékes ábrázolás 37
1.12.2 Kettes komplemens ábrázolás 37
1.12.3 Analógia a kettes komplemensre a tízes számrendszerben 39
1.12.4 Többletes ábrázolás 41
1.13 Lebegőpontos számábrázolás 41
1.13.1 Normálalak 41
1.14 Kódrendszerek 43
1.14.1 ASCII kódrendszer 43
1.14.2 Unicode kódrendszer 44
1.15 Logikai műveletek 45
1.15.1 A tagadás művelete 46
1.15.2 És művelet 46
1.15.3 Vagy művelet 47
1.15.4 Kizáró vagy 48
1.15.5 A Boole-algebra alapjai 49
2. ALGORITMUSOK 51
2.1 A változó fogalma 52
2.2 Alapvető lépések 52
2.3 Algoritmus-leíró eszközök 53
2.3.1 Folyamatábra 54
2.3.2 Struktogram 55
2.3.3 Mondatszerű leírás 57
2.3.4 Egyéb jelölések 60
3.1 Lineáris adatszerkezet 61
3.2 Tömb 61
3.2.1 Egydimenziós tömb (vektor) 62
3.2.2 Kétdimenziós tömb 63
3.3 Lista 63
3.3.1 Egyirányú láncolt lista 63
3.3.2 Kétirányú láncolt lista 64
3.4 Verem (LIFO) 65
3.5 Sor (FIFO) 66
3.6 Bináris fa 66
3.7 Táblázatok 68
4. PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 69
4.1 Elemsorozathoz egy elemet rendelünk 69
4.1.1 Eldöntés 69
4.1.2 Kiválasztás 69
4.1.3 Lineáris keresés rendezetlen sorozatban 70
4.1.4 Lineáris keresés rendezett sorozatban 70
4.1.5 Logaritmikus keresés 70
4.1.6 Megszámolás 72
4.2 Sorozathoz sorozatot rendelünk 72
4.2.1 Kiválogatás 72
4.3 Rendezések 72
4.3.1 Egyszerű minimum-kiválasztásos rendezés 72
4.3.2 Javított minimum-kiválasztásos rendezés 73
4.3.3 Egyszerű buborékos rendezés 73
4.3.4 Javított buborékos rendezés 74
4.3.5 Egyszerű beillesztéses rendezés 74
4.3.6 Javított beillesztéses 75
4.3.7 Gyorsrendezés 75
4.4 Több sorozathoz rendelünk sorozatot 76
4.4.1 Szétválogatás 76
4.4.2 Metszet 78
4.4.3 Unió 79
4.4.4 Összefuttatás 79
4.5 A programírás lépései 8l
5. PROGRAMOZÁSI NYELVEK 83
5.1 Magasszintű programozási nyelvek 83
6. FORDÍTÓK ÉS ÉRTELMEZŐK 89
6.1 Fordítók 89
6.1.1 Lexikális elemzés 90
6.1.2 Szintaktikai elemzés 91
6.1.3 A közbülső forma 92
6.1.4 Kódgenerálás 93
6.1.5 Programszerkesztés 93
6.2 Értelmezők 93
7. HARDVER-ALAPISMERETEK 95
7.1 A mikroprocesszor 95
7.1.1 Regiszterek 95
7.1.2 Adatvezetékek, címvezetékek 96
7.1.3 Utasítások 96
7.1.4 Koprocesszor 97
7.1.5 Szállítószalagelv (pipelining) 97
7.1.6 Órajel-frekvencia 101
7.1.7 Cache-memória 101
7.1.8 CISC, RISC 103
7.1.9 Processzor- üzemmódok 104
7.1.10 Privilegizálási szintek 106
7.1.11 Multimédiás kiterjesztések 106
7.2 Alaplap 107
7.2.1 A buszrendszer 107
7.2.2 Adatátvitel a perifériák felé 111
7.2.3 Perifériacsatlakozások 112
7.3 Kiszolgáló áramkörök 114
7.3.1 Megszakításvezérlő 114
7.3.2 DMA-vezérlő 115
7.3.3 Órajel-generátor 116
7.4 A memória 117
7.4.1 Dinamikus RAM (DRAM) 117
7.4.2 Statikus RAM (SRAM) 118
7.4.3 A Pentium processzor címzése valós módban 118
7.4.4 Szegmentált címzés 118
7.4.5 A Pentium processzor címzése védett módban 120
7.4.6 Speciális memóriák 122
7.5 A lemezegységek 122
7.5.1 A hajlékonylemezes egységek 122
7.5.2 Fizikai felépítés 124
7.5.3 Hajlékonylemezek logikai felépítése Windowsban 125
7.5.4 Merevlemezek 128
7.5.5 Particionálás 130
7.5.6 Merevlemezek logikai felépítése Windowsban 131
7.5.7 CD (Compact Disc) 135
7.6 Monitorok 128
7.7 Nyomtatók 143
7.8 Az egér 145
8. TÖMÖRÍTÉS 147
8.1 Veszteségmentes tömörítések 148
8.1.1 RLE (Run Length Encoding) 148
8.1.2 LZW (Lempel-Zif- Welch) 149
8.1.3 Huffmann 151
8.2 Veszteséges tömörítések 152
9. MULTIMÉDIA-ALAPFOGALMAK 153
9.1 Jelek 153
9.2 Mintavételezés 155
9.3 Kvantálás 155
9.4 Digitális jel 155
9.5 Shannon tétele 156
9.5.1 Aliasing 157
9.6 A hang 158
9.7 Hangok előállítása 159
9.7.1 PCM kódolás 159
9.7.2 MIDI 160
9.8 A hangkártya l6o
9.9 Hangjelek tömörítése 160
9.9.1 Részsávkódolás 161
9.9.2 DPCM (Differential PCM) 161
9.9.3 ADPCM (Adaptive DPCM) 161
9.9.4 MPEG (Moving Picture Experts Group) 161
9.10 Kép 162
9.10.1 Színmodellek 163
9.10.2 RGB 164
9.10.3 CMY 164
9.10.4 HSV 164
9.10.5 YUV 165
9.11 Grafika 166
9.11.1 Vektorgrafika 166
9.11.2 Bitkép grafika 167
9.11.3 PostScript formátum 168
9.11.4 BMP (BitMaP) formátum 168
9.11.5 JPEG (Joint Photographic Experts Groups) formátum 168
9.12 A grafikus kártya 170
9.13 Mozgókép 170
9.13.1 Videojelek továbbítása 170
9.13.2 Mozgókép átvitele 171
9.13.3 Analóg és digitális videó 172
9.13.4 Codec (coder - decoder, compressor -decompressor) 172
9.13.5 MPEG-1 kódolás 173
9.13.6 MPEG-2 kódolás 174
9.13.7 MPEG-4 kódolás 174
10. VÍRUSOK ÉS EGYÉB KÁRTEVŐK 175
10.1 Vírusok 175
10.2 Víruskeresési technikák 176
10.2.1 Szekvenciakeresés 176
10.2.2 Integritás-ellenőrzés 176
10.2.3 Heurisztikus keresés 176
10.3 vírus-technikák 177
10.3.1 Kódolt vírusok 177
10.3.2 Polimorf vírusok 177
10.3.3 Lopakodó vírusok 177
10.3.4 Visszafejtés elleni technikák 178
10.4 Féreg (worm) 178
10.5 Trójai (trojan) 178
10.5.1 Ftp trójai 179
10.5.2 Automata trójai 179
10.5.3 Billentyűzet-figyelő (keylogger) 179
10.5.4 Áldialógusablak 179
10.6 Kémprogram (SpyWare) 179
10.7 Kéretlen reklámozó (AdWare) 179
10.8 Bitsüti (cookie) 180
11. ADATÁLLOMÁNYOK 181
11.1 Logikai fájl 181
11.2 Fizikai fájl 182
11.2.1 Pufferelés 183
11.3 Műveletek fájlokkal 183
11.4 Egyszerű állományszerkezetek 184
11.4.1 Szeriális állomány 184
11.4.2 Szekvenciális állomány 184
11.4.3 Direkt állomány 185
11.4.4 Random állomány 186
11.5 Adatállományok feldolgozása 186
11.6 Összetett állományok 187
11.6.1 Láncolás 187
11.6.2 Indexelés 188
12. ADATBÁZISOK 189
12.1 A hagyományos adatkezelés jellemzői 189
12.2 Az adatfüggetlenség elve 189
12.3 Az adatbázis-szemlélet jellemzői 190
12.4 Az egyed fogalma 190
12.5 Kapcsolatok 191
12.6 Adatbázismodellek 192
12.7 Adatbázis-tervezés 194
12.7.1 Funkcionális függőség 195
12.7.2 Többértékű függőség 197
12.7.3 Redundancia 199
12.8 Relációk normál alakjai 200
12.8.1 Első normálforma (INF) 200
12.8.2 Második normálforma (2NF) 201
12.8.3 Harmadik normálforma (3NF) 202
12.9 A relációs algebra műveletei 204
13. AZ OPERÁCIÓS RENDSZER FOGALMA 209
13.1 Az operációs rendszer funkciói 210
13.1.1 Rendszervezérlési feladatok 210
13.1.2 Programfejlesztési támogatás 212
13.1.3 Felhasználói támogatás 213
13.2 Tárkezelés 214
13.2.1 Overlay programok 214
13.2.2 Virtuális tárkezelés 215
13.3 Az operációs rendszerek osztályozása 218
13.3.1 Egyfelhasználós rendszerek 218
13.3.2 Többfelhasználós rendszerek 218
13.3.3 Kötegelt feldolgozás 218
13.3.4 Interaktív feldolgozás 219
13.3.5 Valós idejű feldolgozás 219
13.3.6 Monoprogramozás 219
13.3.7 Multiprogramozás 219
13.3.8 Időosztásos rendszer 221
13.3.9 Prioritásos rendszer 221
13.3.10 Multitasking 222
14.1 Kiterjedtség 223
14.2 Összeköttetések 224
14.3 Átviteli közegek 225
14.4 Az OSI modell 226
14.5 Hálózatok összekapcsolása 228
14.6 Hálózati topológiák 230
14.7 Közeg-hozzáférési módszerek 233
14.8 Az Ethernet hálózat 235
14.9 TCP/IP hálózatok 236
14.9.1 Hálózatelérési réteg 236
14.9.2 Hálózati réteg (IP protokoll) 237
14.9.3 Szállítási réteg (TCP protokoll) 237
14.9.4 Alkalmazási réteg 239
14.10 Címzés az interneten 242
14.10.1 Pontozott decimális jelölés 243
14.10.2 Doménneves jelölés 243
14.11 Hálózati maszk 244
14.12 Alhálózatok 245
14.13 útvonalválasztás 249
14.14 PROXY CACHE SZERVEREK 251
14.15 címkiosztás 25i
14.15.1 Privát címek használata 251
14.15.2 DHCP (Dinamic Host Configuration Protocol) szerver 253
14.16 Hálózatok védelme 253
14.16.1 Tűzfal 253
14.16.2 Tűzfalrendszer 254
IRODALOMJEGYZÉK 255

Simon Gyula

Simon Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Simon Gyula könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem