Számítástechnika I.

Előszó

Részlet:

Ókori Róma: abakusz (szorobán, scsoti, golyós számológép): kőiap vályataiban tologatható kavicsok (calculusok).
XIX.sz.: hajózáshoz szükséges tájékozódási táblázatok.
1614: John Napier: logaritmusszámítás.
1615: William Oughtred: logarléc,
1623: Wilhelm Schickard: fogaskerekekből és fogaslécekből álló mechanikus számológép.
1645: Blaise Pascal: számítógép.
1672-1674: Gottfiied Leibniz: számológép (Steped Reckoner): a szorzáshoz szükséges részletösszegek léptetésének megoldásával készült.
XVII-XVII.sz: a közönség szórakoztatására készült harangjátékok és automaták: a vezérlődobon -amelyet óraszerkezet forgatott- elhelyezett bütykök fémlapokat pengettek a kottának megfelelően.
1801: Joseph-Marie Jacquard: automatikus lyukkártya-vezérelt szövőszék: a mintának megfelelően lyukasztott kartonlapok (lyukkártyák) vezérelték a hosszanti irányban haladó szálak emelését és süllyesztését.
1820: Charles Thomas de Colmar: első tömeggyártásban készülő számológép (Arithometer).
1822: Charles Babbage (angol matematikus): differenciagép (mechanikus számológép): matematikai műveletek elvégzésére készült, amelyeket az egyenleteken belüli változóknak adott értékek különbségének kiszámításával hajt végre.
1830: Charles Babbage: analitikus gép (a teljes számítási folyamat automatizálására készült)
1847: George Boole: publikáció a The Mathematical Analysis of Logicban, amely megalapozza a modern matematikai logika és BooSe-algebra alapjait.
1890: Hermán Hollerith: a lyukkártya kezelésének szabályozása az Egyesült Államok népszámlálására (a számlálóbiztosok az adatokat lyukakkal rögzítették az adatgyűjtő íveken).
1897: J. J. Thompson (angol fizikus): elektron. 19041 Arnbrose Fleming (angol fizikus): dióda, amely lehetővé teszi az elektronok egyenirányú áramlását.
1906: Lee De Forest (amerikai fizikus): trióda elektroncső az elektromos áram szabályozására.
1924: Hermáim Hollerith
1896-ban alapított cége félveszi az International Bussines Machines Corporation (EBM) nevet.
1937: Alan Turing: a számításelmélet matematikai teóriái.
1938: Konrád Zuse: az első Boole-algebra alapján működő bináris számológép. 1939: J. V. AtanasofF: az első elektronikus gép, amellyel aritmetikai műveietek végezhetők.
II. világháború: lőtáblázatok a lövedék célba juttatására, titkosításra használt kódok megfejtése.
1943: Bletchley Park (Anglia): nagy hullámú elektronikus jelekkel működő gép (Coiossus). Vissza