I. kötet | |
Előszó | 3 |
A számítástechnika megjelenése (Dr. Tóth Tibor) | 7 |
Rövid történeti áttekintés | 7 |
A miniatűrizáció, az ár csökkenése és a számítógépes nyelvek fejlődése | 7 |
A számítógépek miniatürizációja | 7 |
A számítógép ára | 8 |
A nyelvek fejlődése | 8 |
A mikroszámítógép | 9 |
A processzor fogalma | 9 |
A memória fogalma | 9 |
A központi és a perifériális egységek fogalma | 9 |
Mi a számítógép jelentősége a mezőgazdaságban? | 9 |
A véletlen elleni küzdelem, egy tévedhetetlen memória | 9 |
A termelés naprakész nyilvántartása | 12 |
A számításra fordított idő csökkenése | 12 |
Az adatokhoz való hozzájutás megkönnyítése | 12 |
A számítógép és a mezőgazdasági szakember | 12 |
A számítógép termelésben való részvételének az előzményei | 12 |
A mezőgazdasági szakemberek igényei | 12 |
Egy mikroszámítógép alkalmazásának feltételei | 12 |
Túl korai-e még a berendezés beállítása? | 12 |
Az informatika és a vezetés | 13 |
A vezetés jelentősége | 13 |
A számítógép előnyei | 13 |
Az aránylag kommunikált programok | 13 |
Az előrelátó vezetési program | 13 |
Az előrelátó vezetési program | 13 |
Az informatika, a szakértők és a mezőgazdasági szakmai szervezetek | 13 |
A szervezők szerepe | 13 |
A szervező hatékonysága | 14 |
A szervező és a felhasználó közötti kapcsolat | 14 |
Az informatizáció kockázata és következményei | 14 |
Két gazdaság közötti különbség növelése | 14 |
A szakemberek elszigeteltségének veszélye | 15 |
Az összeférhetetlenség | 15 |
az információáramlás | 15 |
Következtetés | 15 |
Az elektronizálás helyzete és fejlesztési feladatai az agrártermelésben (Dr. Tóth Tibor) | 17 |
Az új társadalmi és gazdasági program | 17 |
Előzmények | 17 |
A mai helyzet | 18 |
Az első szakasz | 18 |
A második szakasz | 19 |
A harmadik szakasz | 19 |
A negyedik szakasz | 19 |
A fejlesztés feltételei | 20 |
A fejlesztés feltételei körzül az ember a meghatározó | 21 |
Hogyan térül meg a fejlesztés? | 21 |
A mikro-számítástechnika fejlődési irányai (Dr. Tóth Tibor) | 23 |
A mikroelektronikai elembázis | 23 |
A mikroszámítógép-gyártás | 23 |
A szoftver-ellátás | 24 |
A perifériák | 24 |
Felhasznált irodalom | 25 |
Az információrendszer fogalma, jellemzői és rendszerszemléletű szervezése a mezőgazdasági vállalatoknál (Almás Károly - Kátay Zsolt - Dr. Tóth Tibor) | 29 |
A mezőgazdasági vállalatok rendszerszemléletű kibernetikai vizsgálata | 29 |
Gazdasági rendszerek | 29 |
Fő folyamatok | 32 |
A kapcsolódó folyamatok | 32 |
A vállalat, mint komplex mikrogazdasági rendszer | 33 |
Az információrendszer fogalma | 34 |
A hagyományos információrendszer koncepciója | 35 |
Az integrált információrendszer koncepciója | 36 |
A vállalati információrendszerek | 36 |
A számítógépes irányítási-információrendszer kidolgozásának, bevezetésének, működtetésének általános elvei és gyakorlata (Almás Károly - Kátay Zsolt - Dr. Tóth Tibor) | 39 |
A rendszerszervezés elvi kérdései | 39 |
A technikai eszközök szerepe | 39 |
A szervezési eljárások és a dokumentációk szabványosítása | 39 |
Konverziós problémák | 40 |
A rendszerszervezés gyakorlati módszerei | 40 |
A párbeszédes üzemmód szervezési kérdései | 41 |
A rendszerszervezés és kivitelezés menete | 41 |
A szervezési szakaszok feladatai | 41 |
A kivitelezés | 42 |
Felhasznált irodalom | 43 |
Számítógépes tervezés és irányítás a mezőgazdasági vállalatokban (Dr. Székely Csaba) | 45 |
A számítógép alkalmazásának jelenlegi helyzete a mezőgazdasági vállalatokban | 45 |
A mezőgazdasági vállalatok irányításának néhány levi kérdése | 45 |
Vállalati tervezési szemléletek és a tervezési módszerek megválasztása | 46 |
A számítógépek felhasználásának területei a tervezésben és a vállalatirányításban | 49 |
A számítógépes vállalati tervezés és irányítás modelljei és számítástechnikai módszerei | 51 |
A termelési függvények | 52 |
A matematikai programozás | 52 |
A számítógépes szimuláció | 54 |
A számítógépes táblázat-kalkulációs eljárások | 57 |
Felhasznált irodalom | 60 |
Az ügyviteli folyamatok gépesítésének jelenlegi helyzete és az alkalmazott megoldások főbb jellemzői a mezőgazdaságban (Sáfár Sarolta) | 63 |
A könyvelési feladatok jelenlegi módszereinek fő jellemzői | 63 |
A hagyományos könyvelési módszer | 63 |
A hagyományos könyvelőgépek funkcióival alapvetően megegyező feldolgozások főbb jellemzői, hibái | 63 |
A forgalomban levő hagyományos könyvelőgépes megoldások főbb jellemzői, géptípusonként | 64 |
A számítógépek könyvelésben való alkalmazásának tapasztalatai | 65 |
A számítógépes feldoglozások során felmerülő gyakorlati problémák | 65 |
A mikrogépesítés lehetséges megoldásai, alapkövetelmények a könyvelési rendszerekkel szemben | 66 |
A könyvelés elektronizálásával szemben támasztott követelmények, teljes körű gépesítés esetén | 66 |
Az ismertetett könyvelési feladatok mikrogépre vitelének feltételei, lehetőségei | 66 |
A Robotron mikrogépek alrendszereinek főbb jellemzői | 67 |
Munka és bérügyvitel Robotron 5110, 5130, 1715-ös mikrogépen | 67 |
Készletgazdálkodási alrendszer Robotron 5110, 5130, 1715-ös mikroszámítógépre | 68 |
A könyvelés elektronizálásának szükségessége, megoldási lehetőségei | 69 |
A géppark lecserélésének lehetséges irányai | 69 |
Felhasznált irodalom | 70 |
Törekvés a számítógépes rendszerek integrálására és ennek megoldási lehetőségei (Almás Károly) | 71 |
A számítógépes rendszerek fajtái, gyakoriságuk, elterjedésük | 71 |
A rendszerek határai, növekedésük korlátai | 71 |
Az eszközbázis változása | 72 |
Az integrálódás új lehetőségei | 72 |
Minden vezetői szint igényeinek kielégítése | 73 |
Ellentmondásmentes konkrét és megbízható, hiteles adatok szolgáltatása | 73 |
A tevékenységcentrikus elv | 73 |
A moduláris és rugalmas szerkezettel kapcsolatos követelmény | 74 |
A dinamikus vállalati modellezés | 74 |
Felhasznált irodalom | 74 |
A mezőgazdasági vállalatok információrendszerének korszerűsítése számítógépek igénybevételével (Hulényi Miklós) | 77 |
A jelenlegi helyzet ismertetése | 77 |
A javasolt információs rendszer ismertetése | 78 |
Az információs rendszer korszerűsítésének alapjai | 78 |
A számítógéprendszer kialakítása | 81 |
A felhasználói szofver-rendszer felépítése | 86 |
A vezetői információs rendszer támogatása számítástechnikai eszközökkel | 88 |
Az alrendszerek fejlesztése, a megoldandó feladatok | 89 |
A táblázatkezelő-programok alkalmazása a termesztési folyamat követésére | 90 |
A rendszer korszerűsítésének gyakorlati tapasztalatai | 90 |
Felhasznált irodalom | 96 |
A számítástechnika alkalmazása az üzemgazdasági munkában (Szungyi László) | 97 |
Bevezetés | 97 |
A számítástechnika fejlődése és jelenlegi helyzete a mezőgazdasági vállalatokban | 97 |
Történeti áttekintés,a fejlődés kezdete és fokozatai | 97 |
A jelenlegi helyzet | 98 |
A kisszámítógépek felhasználásának lehetőségei és korlátai | 99 |
A kisgépekkel szemben támasztott követelmény | 99 |
A követelményeknek való megfelelés | 100 |
Számítástechnika a mezőgazdasági üzemekben | 101 |
A kisgépek helye a mezőgazdasági vállalatokban | 102 |
A döntéselőkészítés | 102 |
A vállalati irányítás elemei | 105 |
Adatfeldolgozás (adatfelvételezés, elsődleges adatfeldolgozás, számvitel) | 107 |
Összefoglalás | 109 |
Felhasznált irodalom | 110 |
Az Aglab vállalati információs rendszere (Dr. Iváncsics József) | 113 |
A növénytermelési szerkezet tervezése | 115 |
Az Aglab trágyázási terve | 116 |
Az Aglab takarmánygazdálkodási terve | 117 |
A termelés termelésiegység-szintű irányítása és elszámolása | 119 |
A termőhely (tábla), termelőegyed (állat) nyilvántartása, értékelése | 119 |
Felhasznált irodalom | 120 |
A szántóföldi növénytermesztés táblaszintű információinak gyűjtése és elemzése, kisgépen (Akócsi Benjámin - Csernátornyné Rábai Márta) | 121 |
A rendszer általános szakmai ismertetése | 121 |
Az inputokról. kódrendszerekről | 121 |
A rendszer mezőgazdasági szakmai jellemzői és működése | 122 |
Néhány információ a rendszer számítástechnikai működéséről | 124 |
Bejelentkezés és tevékenység-modul választása | 124 |
Gazdaságonként változó saját kódszótárak előállítása, karbantartása | 124 |
A rendszer belső kódjai és a gazdaságban alkalmazott szorzótényezők | 124 |
A táblaszintű adatok felvitele, karbantartása | 127 |
A begyűjtött és származtatott információk hasznosítása, elemzések | 129 |
Egyszerű elemző táblázatok az eredeti naturális adatokból | 130 |
Segédletek KSH- jelentésekhez | 135 |
Segédlet a mezei leltárhoz az az utókalkulációhoz | 140 |
Segédlet a mérlegbeszámoló II/3 mellékletéhez | 140 |
A rendszer egyéb kimenetei | 142 |
A táblánkénti Naptári évi adatok előállítása a Termelési év lemezekről | 142 |
Az AIIR központi adatbázisának szolgáltatása | 142 |
Archív-állomány létrehozása a termelési év adataiból | 143 |
A következő termelési év törzsadatainak átmásolása | 143 |
Összefoglaló mejegyzések | 143 |
Az Agrinfo operatív termelésirányítási és információs rendszere (Dr. Faust Dezső) | 145 |
Felhasznált irodalom | 159 |
Információs modell és alkalmazásai a mezőgazdaság irányítási és operativ tevékenységeinek támogatásában (Dr. Kotsis Ottó) | 163 |
Bevezetés | 163 |
A tevékenységre (cselekvésre) orientált információrendszerek absztrakt modellje | 166 |
A tematikai alrendszer | 166 |
A logikai alrendszer | 167 |
A módszertani alrendszer | 167 |
Adatbázismodell a mezőgazdasági innovációk információinak integrált leképzéséhez | 171 |
A rendszer meghatározása | 171 |
A MEZOK-INR. szervezési megoldásai | 175 |
A rendszer szolgáltatásai | 181 |
A Tudományos Információ Rendszer működttésének folyamatai | 185 |
Komplex lehetőség az informatikának az állattenyésztésben történő alkalmazására | 188 |
Gondolatok a fejlesztésről | 197 |
Felhasznált irodalom | 198 |
A szarvasmarha-tenyésztés információrendszerének korszerűsítése, integrálása (Dr. Mészáros Gyula - Lantos György) | 199 |
Előzmények | 199 |
Az üzemi és a számítógépes nyilvántartás kapcsolata | 199 |
A törzskönyvi információrendszer alapbizonylatai | 200 |
A törzskönyvi információrendszerek célja | 200 |
Az üzemi tenyésztői munka információrendszere | 200 |
A jelenleg működő országos számítógpes törzskönyvezési információrendszer | 201 |
Előzmények | 201 |
A tejhasznosítású állományok adatfeldolgozási rendszerének szolgáltatásai | 202 |
Speciális információk (külön igényre) | 204 |
Az információrendszer alapadat-szükséglete a gyűjtés (bejelentés) gyakorisága szerint | 204 |
A szervezeti keretek és a fejlesztés problémái | 205 |
Az információrendszer megújításának szükségessége | 208 |
Vertikum, vagy alternatíva? | 208 |
A korszerűsítés szempontjai és ezek összhangja | 209 |
A fejlesztés lehetőségei | 210 |
A fejlesztés szervezési feltételei | 210 |
A fejlesztés jelenlegi technikai feltételei | 211 |
Szervezeti feltételek | 212 |
Hardver-feltételek | 213 |
A következő évtizedek fejlesztési lehetőségei az információrendszer korszerűsítésében | 214 |
Az állattartó telepek automatizált és számítógépes irányítása (Dr. Tóth László) | 219 |
Bevezetés | 219 |
Irányítási problémák az állattartásban | 219 |
Számítógép alkalmazása a tehenészetben | 220 |
Az állatok elektronikus felismerése | 220 |
Az etetés automatizálása | 223 |
Az egyedi abrakolás | 224 |
A koncentrált és az alaptakarmányok együttes automatizált etetése | 231 |
A fejőházi adatgyűjtőrendszer | 236 |
A fejőállásban mérendő adatok | 237 |
A fejt tejmennyiség | 237 |
A tej összetételének és vezetőképességének összefüggése | 243 |
A tej hőmérsékletének mérése | 243 |
Az aktivitás meghatározása | 244 |
A telepen belüli kommunikáció és az irányítás főbb jellemzői | 244 |
Összefoglalás, következtetések | 245 |
Felhasznált irodalom | 249 |
Függelék | 257 |
A számítástechnikával kapcsolatos szakkifejezések gyűjteménye | 253 |
II. kötet | |
A számítástechnika és az elektronika mezőgazdasági alkalmazásának tapasztalatai és feladatai (Dr. Monostori Ernő - Rádi János - Dr. Vörös Mihály) | 5 |
Az alkalmazási környezet jellemzése | 5 |
Az alkalmazások jelenlegi helyzete és fejlődési tendenciái | 7 |
A vállalaton belüli alkalmazások | 7 |
A vállalatközi szervezetek alkalmazásai | 19 |
A szolgáltató szervezetek alkalmazásai | 20 |
Az alkalmazások fejflesztésének feltételei | 23 |
A gépi háttér | 23 |
Az alkalmazási szoftver | 25 |
A szakemberháttér | 27 |
Szabályozás, érdekeltség | 28 |
Összefoglaló következtetések, javaslatok | 28 |
Felhasznált irodalom | 38 |
Az intergrált mezőgazdasági számítógépes információrendszer kialakításának szükségessége (Fejér Tamás) | 39 |
A számítástechnika alkalmazásának helyzete a mezőgazdaságban | 39 |
Az agráripari vertikum információigénye | 39 |
Az integrált mezőgazdasági számítógépes információrendszer koncepciója | 40 |
A koncepció megvalósításának esélye | 41 |
Felhasznált irodalom | 41 |
A szövetkezeti vezetői információrendszer (Seres János) | 45 |
A vezetés és az információ | 45 |
A hagyományos információrendszer | 45 |
A komplex információrendszer | 45 |
Az integrált információrnedszer | 45 |
A vezetési szintek információigényeinek kielégítése | 46 |
Az egyes vezetési szintek belső információs eszközei | 47 |
Egységes és egyszerűsített havi gazdasági információ | 47 |
A számvitel és az információ kapcsolata | 49 |
A gazdasági információ feldolgozása hagyományos eszközökkel | 50 |
Az adatfeldolgozás rendszere | 50 |
A főkönyvi kivonat adatainak feldolgozása | 50 |
Havi korrekciós tételek | 50 |
A havi gazdasági információs szervezete | 51 |
A gazdasági információ ellenőrző szerepe | 53 |
Számítógép alkalmazása az információ készítésében | 54 |
A számítógép kiválasztása | 54 |
A TAP-34 mikroszámítógép működési folyamata | 54 |
Egyes működési funckiók ismertetése | 55 |
A továbbfejlesztés lehetősége | 57 |
Felhasznált irodalom | 58 |
A mezőgazdasági információk egységes azonosításának koncepciója (A földgazdálkodás információrendszere) (Deme Gyula) | 59 |
Alapfogalmak | 59 |
Folyamatszervezés és rendszerszervezés | 59 |
A térbeli információk | 60 |
A mozaikelv és érvényesítésének nehézségei: az egységes referencia-raszter szükségessége | 63 |
Geokód: logikai kulcs az egységes azonosításhoz | 63 |
Az alkalmazás általános modellje | 66 |
A mezőgazdasági üzemek szemantikai modellje | 66 |
A mezőgazdasági termelési támogató tematikus adatbázisok csoportosítása | 67 |
A mezőgazdasági üzem elméleti és szemantikai modelljének kapcsolata | 67 |
Földmérési és térképészeti adatbázhis | 68 |
Földnyilvántartási adatbázis | 68 |
Talajinformációs adatbázis | 68 |
Csapadék-adatbázis | 69 |
Termőhely- és infrastruktúra-adatbázis | 69 |
Szőlő- és gyümölcsültetvény-adatbázis | 70 |
Meliorációra javasolt területek adatbázisa | 70 |
Fagazdaság-adatbázis | 70 |
Állattenyésztési adatbázis | 70 |
Tevékenységek adatbázis | 70 |
Eszközök és anyagkészletek nyilvántartása | 70 |
Hasznosítási formák | 70 |
Felhasznált irodalom | 71 |
A tejhasznosításu szarvasmarha-tenyésztés komplex operatív irányítási rendszere (Fejér Tamás) | 73 |
A fejlesztés indítékai | 73 |
A rendszer általános ismertetése | 73 |
A rendszer által támogatott technológiai csomópontok és az ezeken belül tevékenységek | 73 |
Tehenészet (termelő-, előkészítő és elletőegységek) | 75 |
Borjúnevelés | 80 |
Növendéknevelés | 82 |
Tenyészüsző-nevelés | 83 |
Marhahízlalás | 85 |
A telep tevékenységének összesített elszámolása | 86 |
A számítástechnika alkalmazási lehetőségei az állatélettanban (Dr. Draskóczy János) | 91 |
A biometeorológiai és az álatélettani korrelációk felderítése | 91 |
A légköri jelenségek | 91 |
A légköri jelenségek élettani hatásai | 99 |
A vizsgálatokban használt programok ismertetése | 112 |
Az élettani események prognózisa számítógéppel | 116 |
A bikasperma várható mélyhűthetősége | 116 |
A várható ivararány előrejelzése | 119 |
Az élettani folyamatok oktatása számítógéppel | 121 |
Felhasznált irodalom | 125 |
Szimulációs modellek növénytermesztési érdekű vízgazdálkodási feladatok megoldásához (Dr. Szalóki Sándor - Pintér Ágnes - Szőke Molnár Lajos) | 129 |
A növénytermesztés és a vízháztartás összefüggéseinek általános modellje | 129 |
A vízháztartási modell ismertetése | 129 |
A generált vízházgartási adatsorok bemutatása | 134 |
Az adatok statisztikai feldolgozása | 134 |
A vízháztartási elemek változékonysága | 134 |
A vízháztartási adottságok terméskövetkezményeinek értékelése | 144 |
Az öntözés üzemirányítására és agronómiai tervezésére szolgáló modell | 149 |
A feladat megfogalmazása és a vízháztartási mérleg algoritmusa | 149 |
A szimulációs modell felhasználásai területei | 152 |
Felhasznált irodalom | |
A vevőállomány elemzése (Dr. Reke Barnabás) | 159 |
Számítógépes módszer a választéktervezéshez és a fakitermelések szervezéséhez (Jablonkai Zoltán - Dr. százs tibor - Dr. Verbay József) | 163 |
Választéktervezés | 163 |
A fakitermelés tervezése | 163 |
Felhasznált irodalom | 164 |
A geokód mezőgazdasági alkalmazásának lényege (Deme Gyula) | 165 |
A geokódtérkép-telefonkönyv | 165 |
Mintakísérlet | 165 |
A terület kiválasztása | 166 |
A főbb lépések | 166 |
A távérzékelés és az információrendszer a mezőgazdaságban (Dr. Szentesi András) | 167 |
A területi információgyűjtés eszköze, a távérzékelés | 167 |
A távérzékelésről általában | 169 |
Érzékelő (felvevő) eszközök | 170 |
Működő távérzékelési rendszerek | 171 |
Korszerű információgyűjtés és a mezőgazdaság | 174 |
Térbeli információrendszer | 176 |
Országos Növényállapot Információs Rendszer (ONIR) | 180 |
Felhasznált irodalom | 182 |
A mezőgazdasági szakirodalom információáramlása számítógépes feldolgozás segítségével (Szabó Sándor) | 185 |
Az Agroinform számítógépes információszolgáltatásai | 187 |
Az SDI típúsú szolgáltatás | 187 |
Az online (párbeszédes üzemmódú) szolgáltatás | 189 |
Felhasznált irodalom | 190 |
Vidoetex rendszerek alkalmazási lehetőségei a mezőgazdaságban (Mlinarics József) | 191 |
A videotex rendsezrek működési elve | 191 |
A teletext rendszer | 191 |
A teledata rendszer | 191 |
A teletext és a teledata mezőgazdasági alkalmazásai külföldön | 191 |
A videotex mezőgazdasági alkalmazásának lehetőségei Magyarországon | 194 |
A képújság hasznosításának lehetőségei | 194 |
A teledata hasznosításának lehetőségei | 198 |
Felhasznált irodalom | 200 |
A világbanki vezetői információrendszer számítógépes programja (Dr. Tóth Tibor) | 203 |
Az állóeszköz-gazdálkodási rendszer szolgáltatásai | 203 |
A készletgazdálkodási rendszer | 204 |
Anyagügyviteli, könyvelési rendszer | 205 |
A pénzügyi rendszer | 206 |
A vevőkkel kapcsolatos nyilvántartások | 206 |
A szállítókkal kapcsolatos nyilvántartások | 206 |
Bérügyviteli rendszer | 206 |
Munkaügyi rendszer | 207 |
Megrendelés- és szerződés-nyilvántartási rendszer | 208 |
A főkönyvi könyvelési rendszer | 208 |
A rögzítői programcsomag | 208 |
A felhasználói programcsomag | 209 |
A vezetési információrendszer | 209 |
A szállítójárművek adatait nyilvántartó és feldolgozó rendszer | 209 |
Az erőgépek teljesítményadatait feldolgozó rendszer | 210 |
Menetlevél-feldolgozó rendszer | 211 |
Számítógépes Növénytermesztés Technológiai Tervezési Rendszer | 211 |
A szántóföldi növények műtrágyahatóanyag-szükségletének meghatározása | 212 |
Számítógépes Esőszerű Öntözési Rendszer | 212 |
Szántóföldi növények, gyümölcs- és szőlőültetvények tápanyagigényének gazdaságos és hatékony meghatározása | 213 |
Takarmánykeverék- és -adag optimalizáló rendszer | 213 |
A szigorú számadású bizonylatok tombolázása rendszer | 214 |
Számítógépes áruforgalmi rendszer | 214 |
A MÜSZI által fejlesztett információrendszer adaptálásának helyzete | 215 |
Függelék | 221 |
A számítástechnikával kapcsolatos szakkifejezések gyűjteménye | 223 |