Szállás (dedikált példány)

Fülszöveg

Kalász Márton 1934-ben született Somberken. Középiskoláit Pécsett végezte. Különféle foglalkozásokat folytatott, dolgozott állami gazdaságban, volt kultúrházigazgató, rádióriporter, könyvkiadói lektor, egy folyóirat versrovatának szerkesztője, a berlini magyar Intézet munkatársa; jelenleg az Új Írás rovatvezetője. - Versei az ötvenes évek elejétől rendszeresen jelennek meg folyóiratokban, napilapokban.
A kötő írja új verseiről:
SZÁLLÁS (főnév) a Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint pl. "Az a védett hely, rendsz. épület v. vmely része, ahol vki átmenetileg, hosszabb-rövidebb időre megszáll, tartózkodik". A szállás képzete a jóleső ernyedés, a megnyugvás képzete is. Nyugodt voltam én is valamiképp, amíg e verseket írtam. nem az egyes versek megírása közben, s olykor végképp nem a versek tartalmát, minőségét illetően. Az állapot volt nyugodt, szállás-állapot volt. Ennek az állapotnak köszönöm, hogy oldódhattam, el-elengedhettem magam. Miért lehetett így - talán mégiscsak maguknak a verseknek kellene válaszolniuk rá. Nem a címadó versnek, abban jobbára terep-, környezetrajzot találna az olvasó; ép szállást nem. Ép, vagyis zárt, használható tér benne legföljebb az az "ősszel csukott dió", ami tökéletes fölépítésével ugyan eszményi szállás lehetne - csak hát kinek? A szállás, megtudhatjuk a Szótárból is, ideiglenes tartózkodási hely. A megnyugvásé; a pihenésé mindenképp - s az erőgyűjtésé. Célja kap már bennem is hangsúlyt, nem a milyensége. Az elkövetkező útra a szedelőzködőnek legföljebb sejtésekkel szolgál. Vissza