Bevezetés | 11 |
A monetáris politika működésének intézményi kerete | 13 |
A monetáris hatóságok | 13 |
Kereskedelmi (betéti) bankok | 17 |
Nem monetáris pénzintézetek | 20 |
A pénzállomány és a likviditás mérése | 21 |
A monetáris rendszer összevont mérlege | 21 |
A pénzállomány mérése, monetáris aggregátumok | 22 |
A pénzállomány klasszifikációjában jelentkező eltérések a nemzeti és nemzetközi módszertanok között | 23 |
A pénzkínálat változását előidéző tényezők meghatározása | 24 |
A pénzforgalmi adatok származtatása a pénzintézetek mérlegének állományi adataiból | 26 |
A pénzteremtés mechanizmusa | 28 |
A pénzmultiplikátor makrogazdasági megközelítése | 28 |
A pénzmultiplikátor üzemgazdasági megközelítése | 30 |
A pénzmultiplikátor stabilitása | 33 |
A banki szolgáltatások növekvő igénybevételének hatása a készpénz-betét arányra | 34 |
A hitelexpanzió adminisztratív szabályozása | 34 |
A gyorsuló infláció beépülése a várakozásokba | 35 |
A hitelmultiplikátor | 36 |
A pénz kereslete | 38 |
A tranzakciós pénzkereslet | 38 |
Az óvatossági pénzkereslet | 39 |
A spekulációs pénzkereslet | 39 |
A pénzkereslet számszerűsítése | 40 |
A pénz forgási sebességén alapuló pénzkereslet-számítások | 40 |
A pénzkeresleti függvény | 42 |
A monetáris célkitűzések rendszere | 45 |
A monetáris politika transzmissziós mechanizmusa | 45 |
A monetáris iskola felfogása a monetáris politika transzmissziós mechanizmusáról | 45 |
A keynesi iskola felfogása a monetáris politika transzmissziós mechanizmusáról | 46 |
A hagyományos marxista iskola felfogása a monetáris politika transzmissziós mechanizmusáról | 47 |
A monetáris politikai célkitűzések csoportosítása | 47 |
A végső célkitűzések | 47 |
Az operatív célkitűzések | 48 |
A monetáris célkitűzések értékének megválasztása | 51 |
A monetáris programozás alapjai | 52 |
A fizetésimérleg-célkitűzés számszerűsítése a pénzügyi programban | 53 |
A költségvetési egyenleg finanszírozási struktúrája és bevezetése a pénzügyi programba | 54 |
A pénzkereslet számszerűsítése a gyakorlatban | 54 |
A hitelexpanzió lehetséges mértéke | 56 |
A monetáris program előirányzatainak összehangolása a gyakorlatban | 56 |
Egyszerű makromodellek felhasználása a monetáris programok készítésénél | 58 |
A Polak-modell | 59 |
A Polal-modell kiterjesztése a kétszintű bankrendszerre | 60 |
A fejlettebb pénzpiacokkal rendelkező országokra alkalmazható modellek | 61 |
A monetáris politika eszközeinek megválasztása | 63 |
A monetáris politika direkt eszközei | 63 |
A kamatszabályozás alkalmazása | 63 |
A hitelplafonok (kontingensek) rendszerének alkalmazása | 65 |
A monetáris politika indirekt eszközei | 66 |
A kötelező tartalékráta változtatása | 66 |
A kötelező tartalékolás rendszerének kialakítása | 67 |
A rediszkontpolitika | 69 |
Az erkölcsi ráhatás | 74 |
A kamatmeghatározás mechanizmusa | 75 |
A reálpénzkereslet és a reálkamat összefüggése | 75 |
A reálpénzkínálati görbe formája és a pénzpiaci egyensúly feltételei | 77 |
Az "alkalmazkodó" monetáris politika értelmezése | 79 |
A kiszorítási (crowding out) probléma értelmezése | 80 |
A reálkamat átmeneti változása | 81 |
Az inflációs várakozások és a reálkamat változása | 81 |
A pénzkínálat és a kamatszint összefüggése a gyakorlatban | 82 |
Az áru- és pénzpiacok egyidejű egyensúlyának kialakulása | 83 |
A pénzpiac egyensúlyi görbéjének származtatása | 83 |
Az LM-görbe speciális formája | 85 |
Az árupiacok egyensúlyi görbéjének származtatása | 85 |
Az IS-görbe speciális formája | 86 |
A kivitel és a behozatal bevezetése az áru- és pénzpiaci egyensúly diagramjába | 86 |
Az árupiaci és a pénzügyi egyensúly együttes megvalósulása | 87 |
A fizetésimérleg-egyensúly figyelembevétele az együttes áru- és pénzpiaci egyensúly diagramjában | 90 |
A hozamgörbék kialakulásának magyarázata | 92 |
A hozamgörbe fogalma és kialakulása | 92 |
A hozamgörbék kialakulásának magyarázata | 95 |
A várakozási elmélet | 95 |
A likviditáspreferencia-elmélet | 96 |
Az intézményi vagy kockázatfedezési elmélet | 96 |
A hozamgörbe jelentősége a monetráis irányítás szempontjából | 97 |
A monetáris irányítás analitikai kerete liberalizált pénzügyi rendszerben | 98 |
A diszkont kincstárjegyek és a jegybanki pénzpiaci instrumentumok árverésének használata monetáris szabályozási célokra | 99 |
A monetáris politikai eszközök megválasztási szempontjai az áru- és pénzpiacok egyidejű egyensúlyának rendszerében | 103 |
A stabilitás és instabilitás értelmezése | 104 |
Az eszközök megválasztása az IS- és az LM-függvény stabilitása esetén | 104 |
Az eszközök megválasztása a pénzpiac instabilitása esetén | 104 |
Az eszközök megválasztása az árupiac instabilitása esetén | 105 |
Az eszközök megválasztása az áru- és pénzpiacok egyidejű instabilitása esetén | 106 |
A monetáros politikai eszközök kombinációja | 106 |
A magyar monetáris irányítás | 108 |
A kétszintű bankrendszer létrehozása | 109 |
A vállalati és a lakossági banktevékenység integrálása | 110 |
A devizabanki tevékenységek decentralizálása | 111 |
A piaci szerkezet változása | 112 |
A pénzpiac kialakulása | 113 |
A kincstárjegyek aukciós piaca | 114 |
A jegybank által szervezett bankközi pénzpiac | 116 |
A monetáris politika eszközei a kétszintű bankrendszerben | 117 |
A kötelező tartalék-előírások | 117 |
A jegybank szelektív hitelkeretei | 118 |
Nyíltpiaci műveletek | 118 |
Deviza-swapok, határidős műveletek és devizafedezet mellett nyújtott refinanszírozó hitelek | 120 |
A jegybanki kamatpolitika és a betét-, illetve hitelkamatok alakulása | 121 |
A hitel- és pénzfolyamatok alakulása a kétszintű bankrendszer kialakulása utáni időszakban | 123 |
A monetáris politika korlátai | 126 |
Függelék | 131 |
Feladatgyűjtemény | 133 |
A feladatok megoldása | 161 |
Irodalomjegyzék | 169 |