Szalbek-Iratos (dedikált példány)

Fülszöveg

A magyar és a német csapatok 1944. szeptemberi aradi harcainak helyi következményeiről tudósító fejezettel kezdődik és a falu önállóságának visszaszerzéséért induló szervezkedés 2003-as sikeréről szóló híradással zárul a Szalbek-Iratos, Sarusi Mihály 30. kötete. Regények, kisregények, elbeszélések, esszék, versek után most dokumentarista munkával jelentkezik a kisiratosi gyökerű, néhány éve Balatonalmádiban élő József Attila-díjas író, Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjas újságíró. A falubeliek által megélt, átélt és a közvetítésre vállalkozó, e közösséggel azonosuló írástudónak köszönhetően papírra rótt 60 évnyi Arad megyei - kisiratosi - néptörténelemben tetten érhető mindaz, ami ebben az időben az egész Kárpát-medencei magyar kisebbségi sorsra jellemző volt.
A könyv évről évre haladva írja le a faluval történteket. A mű a hagyományos írói szociográfiát, az irodalmi riportot, a falukutató esszét, a dokumentumregényt is magába foglaló, az anyaországban leginkább szociográfiának, idehaza, Erdélyben otthonirodalomnak is nevezett műfajba sorolható.
Könyvünk írója 1944-ben Békéscsabán született, 1969-ben szerzett Debrecenben népművelő-könyvtáros főiskolai végzettséget, kenyerét eddig jobbára újságíróként kereste. A békéscsabai, a székesfehérvári és a veszprémi megyei lapnál eltöltött évek után 25 esztendeig az MTI-nek dolgozott a Viharsarokban és a Balaton-melléken, jelenleg a Magyar Nemzet tudósítója s az Új Almádi Újság felelős szerkesztője. Édesapja Kisiratoson született, így Sarusinak rokona a fél falu (a másik fele sógora, komája, a rokonság szomszédja, munkatársa, iskola- és mindenféle bajtársa), nem véletlen tehát, hogy egy helyütt szellemi szülőfalujaként említi a ma is színkatolikus és színmagyar községet. Vissza