1.063.486

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyarország története V. (töredék)

Szerző
Pest
Kiadó: Lauffer és Stolp
Kiadás helye: Pest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Aranyozott félbőr kötés
Oldalszám: 550 oldal
Sorozatcím: Magyarország története
Kötetszám: 5
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Töredék kötet. Aranyozott, bordázott félbőr könyvkötői kötésben. Nyomatott Manz Frigyesnél, Bécsben.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

Ferdinand még Linczben volt, midőn Rákóczi György 1646-ki februárius 22-én Fogarasban kelt s a franczia udvarhoz intézett oklevelekben késznek nyilatkozott a háború... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

Ferdinand még Linczben volt, midőn Rákóczi György 1646-ki februárius 22-én Fogarasban kelt s a franczia udvarhoz intézett oklevelekben késznek nyilatkozott a háború megnyitására, ha a császár, mit ő, a fejdelem, valószínűnek tart, nem hajtaná végre a linczi békekötést; ha a porta őt, a fejedelmet, felhatalmazza a fegyverfogásra; ha a franczia és a svéd koronák lefizetik a pénzsegélyt, melylyel neki még adósai, s azontúl pontosabban felelnek meg kötelezettségeknek. Más nap Mazarin bíbornokhoz adott levélben eloszlatni kívánta a kósza hírt, mely őt a katholikus egyház ellenségének mondja, holott soha sem volt szándéka csorbát ütni a katholikus hitvalláson. Croissy, a franczia követ, ura nevében még többet ígért a fejdelemnek, egyebek közt azt is, hogy őt mindazon jogok birtokában fenn fogja tartani, melyek neki a békekötés alkalmával Ferdinánd által adományoztattak, s hogy Lengyelországot szövetségre fogja bírni, vagy legalább semleges magaviseletre kényszeríteni. - A svéd fegyverek szerencséjének hanyatlása lehetett a fő ok, mely a fogarasi szerződés életbe-léptetését gátolta.
Németországban a westphaleni békéhez történtek előkészületek, s Tokajban Ferdinánd és Rákóczi biztosaik között már megnyílt a linczi békekötés végrehajtása körül az értekezlet, midőn királyi levelek május 1-ére, majd augusztus 24-ére országgyűlést hirdettek Pozsonyba. Vissza

Tartalom

HUSZONEGYEDIK KÖNYV. 1646-1664. Rákóczi György ujabb szerződésre lép a franczia udvarral, de melynek nincsen foganatja. Országgyűlés
Pozsonyban. Draskovics János nádorrá választatik; a linczi békekötés megerősítetik; Ferdinánd hasonnevű fia, mint IV. Ferdinánd, királylyá koronáztatik.
Zríni Miklós, bán. Rákóczi György meghal; utóda Erdély fejdelmi székén, II.
Rákóczi György a tiszáninneni megyéket Ferdinándhoz visszabocsátja. Országgyűlés, ismét Pozsonyban; Pálffy Pál, nádor. A török béke huszonkét s fél évre megujítatik; a török véghadak kicsapongásai; a nagyvezekényi ütközet.
IV. Ferdinánd meghal, helyette testvéröcscse, Leopold, koronáztatik ifjabb
királylyá. Vesselényi Miklós nádor; a protestánsok újból bepanaszolják sérelmeiket az országgyűlésnek. II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata;
III. Ferdinánd halála; ama hadjárat szerencsétlen fejleménye. A porta Rákóczit
kiteszi a fejdelemségből; helyébe a rendek Rhédei Ferenczet választják, ki
rövid idő múlva méltóságáról leköszön. Rákóczi küzdelmei a fejdelemségért,
versenytársa Barcsai Ákos s a törökök ellen; meghal. Nagyvárad veszedelme.
Kemény János Barcsait kiveti a fejdelemségből; Barcsainak vége. Kemény
viszonya Leopoldhoz; Apaffi Mihály, a törökök választásából ellenfejdelem;
Kemény a csatamezőn marad: Apaffi megerősül a fejdelemségben. Az 1659-ki
és 1662-ki országgyűlések Pozsonyban; a protestáns rendek odahagyják az
utóbbit mielőtt befejeztetett volna, mert sérelmeik orvosulatlanul hagyattak; a
katholikus rendek amazok nélkül hoznak törvényt, mi ellen a tizenhárom keletéjszaki megye tiltakozik. Zríni Miklós viszálya Montecuccolival, Leopold főhadvezérével; a bán Zerinvárt építi. Leopold és a porta között felbomlik a béke.
Köprili nagyvezír Párkánynál győzedelmesen megütközik a leopoldiakkal; Érsekújvárt beveszi. Apaffi körlevele a magyarországi megyékhez; Vesselényi válasza.
Zríni Miklós fényes hadjárata, Zerinvártól Eszékig; testvére, Péter, a törököket
visszaveti a horvát végektől. Zerinvár a nagyvezír hatalmába esik. Souches
Nyitrában, Barsban szerencsésen működik a törökök ellen. Montecuccoli győzedelme Szentgothárdnál. Vasvári békekötés. 1-93.
HUSZONKETTEDIK KÖNYV. 1664-1681. A rendek neheztelik a vasvári
békét, mert az befolyásuk nélkül köttetett meg, s mert a szentgothárdi fényes
győzelem daczára Nagyvárad és Érsekújvár török kézben maradtak. Zríni Miklós
és Lippai György esztergomi érsek halála. Czélzatok az alkotmány lenyügzésére. Vesselényi, Zríni Péter és Nádasdy összeesküvésök. I. Rákóczi Ferencz,
I. Györgynek fia, velők szövetkezik. Beszterczebányai gyűlés; Vesselényi
halála. A felső megyék sérelmi gyűléseik. A franczia udvar szítja az elégedetlenség tüzét; a válságos pillanatban segédét rögtön megvonja. Az elégedetlenek a portához is folyamodnak , honnan czélzataik a bécsi udvarnak bejelentetnek. Zríni és sógora Frangepán fegyveres felkelése; ennek meghiúsulása.
Mentségökre Bécsbe mennek, hol fogságra vettetnek. I. Rákóczi Ferencz s az
éjszaknyugoti megyék felkelése is dugába dűl. Leopold a magyar közkormány
átalakítására határozza el magát. Nádasdy, Zríni és Frangepán kivégeztetnek
A lőcsei s a pozsonyi biztosságok működése. Az ellenreformatio. Pénz és
fogyasztási adó, nemesre nem-nemesre egyiránt kivetve. Kollonics Leopold.
Az elégedetlenek, kéz alatt Erdély s a porta által támogatva, felső Magyarországon változó szerencsével viselnek háborút a leopoldiakkal. A pozsonyi
kormányzóság; ennek élén Ambringen Gáspár a német rend nagymestere. A
kurucz ügy további fejleményei. Szelepcsényi, esztergomi érsek, mint törvényes
ügyekben királyi helytartó, az ágostai hitvallás három superintendensét s a
bányavárosok evangelikus lelkészeit maga elébe idézi. Az isteni s a földi
felség sértéséről vádoltatván, csak ezáltal kerülhetik ki a veszedelmet, hogy
vagy római katholikusokká lesznek, vagy kivándorolnak, vagy téritvényt irnak
alá, miszerint lelkészi tiszteikben ezentúl nem lesznek eljárók. Hasonló eljárás
valamennyi protestáns lelkész és iskolamester irányában, kik 1674-ben Pozsonyba
idéztetvén, itt megjelentek; százötven fogságra vettetik, közülök többen gályákra
küldetnek. A lázadás terjedése. Az erdélyi fejdelem Teleki Mihály által mindinkább megnyeretik az elégedetlenek ügyének; a franczia király pénzzel, zsoldosokkal segíti. Leopold véleményt kér magyar tanácsosaitól, mint lehessen
az elégedetleneket visszahozni a korona iránti hűségre. Teleki Mihály a kuruczok
élén. Utóda a fő vezérségben Tököli Imre. Békealkudozások Leopold és Tököli
között; az utóbbinak, s általa a kuruczoknak felekezete mindinkább erőt veszen
a leopoldiakon. Az 1681-diki sopronyi országgyűlés restauratioi kísérletei.
Eszterházy Pál nádor. A porta már-már nyíltan karolja fel Tököli ügyét: Apaffi
és Teleki elfordulnak tőle. 97-218
HUSZONHARMADIK KÖNYV. 1681-1687. Leopold és Tököli színre
folytatván a békealkudozásokat, ujabb, erélyesebb hadviseléshez készülnek.
Tököli házasságra lép I. Rákóczi Ferencz özvegyével, Zríni Ilonával, s ezáltal
Munkács vára is hatalmába jő. A kuruczvezér, török segédhad által támogatva,
Kassát, Eperjest, Füleket sat. elfoglalja. A porta őt felső Magyarország királyának nyilvánítja. Hadait a Vágig viszi. Fegyvernyugvás. Országgyűlés Kassán
és Szerencsen a kuruczok részéről. A nádor ellenműködései. Leopold Konstantinápolyban a vasvári béke megújítását szorgalmazza. A nagyvezír, Kara-Musztafa, még a béke végévének lefolyása előtt a porta hadait Bécs alá viszi.
Általános bomlás Magyarországon. Sobieski lengyel király s Leopold egyéb
szövetségesei Bécsnél megverik a török sereget; Esztergomot visszafoglalják.
Ezzel meg volt téve Magyarországnak a török járom alóli felszabadításához az
első lépés. Leopold közbocsánatot hirdet mindazok számára, kik 1684-diki
februárius végéig neki hűséget fogadnak a pozsonyi bizottmány előtt. Tököli
ezen bizottság végzéseit érvényteleneknek nyilványitja. A török hadakon vett
győzelem Tököli befolyásán, hatalmán is csorbát ejt. Az 1684-diki hadjárat.
Károly lothringeni herczeg alatt Vácznál győznek a császáriak; Budát süker
nélkül vívják. Felső Magyarországon Tökölivel változó szerencsével foly a
háború. Szelepcsényi esztergomi érsek a galliai egyház tanainak ellenmond;
meghal. Az 1685-ki hadjárat. A császáriak győzelme Tátnál. Érsekújvár
visszatoglaltatik. Ibrahim nagyvezír békét indítványoz. Felső Magyarországon
Leopold Eperjest visszaszerzi; Tököli a nagyvezír parancsából fogságra vettetik.
A kurucz hadak feloszlása. Kassa megadja magát a leopoldiaknak. A nagyvezír megöletése; Tököli kiszabadulása. Apaffi mindinkább Leopoldhoz közeledik. Szerződési kísérletek köztte és Erdély között. Az 1686-ki hadjárat.
Budának kivívása. Lajos badeni őrgróf Pécset visszafoglalja. A császáriak
szerencsés működése az alsó Tiszánál. A törökök mindinkább sürgetik a békét
Zríni Ilona Munkács várát oltalmazza. Az eperjesi vérbíróság. Az 1687-ki
hadjárat. A harsányi győzelem, és fényes következményei. Károly lothringeni
herczeg Erdélybe viszi a császári sereget; Apaffival s a rendekkel szerződésre
lép, mely Erdélynek visszakerülését a koronához előkészíti. 22-370.
HUSZONNEGYEDIK KÖNYV. 1687-1699. Országgyűlés Pozsonyban.
II. Endre 1222 : 31. tczikkelyének záradéka eltöröltetik. A korona öröködésivé
válik olyképen, hogy az Leopold fiörökösei közül mindig az elsőszülöttre, s ha Leopold fimagva szakadni találna, a habsburgi ház spanyol fiágára, szintén elsőszülöttről
elsőszülöttre szálljon; ezen ágnak is kihalásával a rendek király választási joga
fel fogván éledni. Leopold elsőszülötte József Magyarország örökös királyává
koronáztatik. Politikai közbocsánat, mely alól csak Tököli és a még most is
velelevők vétetnek ki. Az 1681-ki országgyűlésnek az evangelikus hitvallás
gyakorlatára vonatkozó törvényczikkelyei megerősítetnek. A jesuiták rende
befogadtatik az országba, egyelőre még országgyűlési szék és szavazat nélkül.
Egert és Munkácsot, amazt a törökök, emezt Zríni Ilona általadják. Tököli
újabb kiáltványa. Caraffa mint Magyarországon és Erdélyben a császári hadak
fővezére, Apaffival s a rendekkel Leopoldot s örököseit Erdély véduraiul fogadtatja, egyszersmind lemondatván velők minden érintkezésről a portával. Az
1688-ki hadjárat Maximilian Emánuel bajor választófejdelem fővezérlete alatt.
Székesfehérvár megadja magát. Caraffa Lippát visszafoglalja. Maximilian Emánuel Nándorfehérvárt kivívja. Lajos badeni őrgróf szerencsés hadviselése Boszniában. Veterani tábornok a havasalföldi vajdát évenkinti adó fizetésére kötelezi.
Török követség Bécsben; sükeretlen békeértekezlet. Lajos badeni őrgróf az
1689-ki hadjárat élén. Szigetvár feladatik. Az őrgróf győzelmei Batocsinnál
és Nisszánál. Viddin s a szomszéd erősségek elfoglalása után Havasalföldet is
megszállja. A hadjárat berekesztésével az al-Duna Nikápolyig Leopold hatalmában
volt, egész Szerbia meghódítva. E szerzeményeknek egy része még a télen
siklott ki a császáriak kezéből. Apaffi Mihály meghal. Az erdélyi rendek,
hasonnevű fiának a fejdelemségben megerősítését szorgalmazzák. A porta Tökölit nevezi Erdély fejdelmévé. Kanizsa megadja magát Batthyány Ádámnak.
Tököli oláh, török és tatár hadak által támogatva betör Erdélybe. A zernyesti
ütközet; Teleki Mihály halála. Badeni Lajos Tökölit kiszoritja Erdélyből; e
közben Nissza, Viddin és Nándorfehérvár ismét török kézbe esnek. Bethlen
Miklós bécsi követsége. Az általa Erdély számára kieszközölt fejdelmi hitlevél.
Hadjárat 1691-ben. Lajos őrgróf győzelme Szalánkeménnél. Zríni Ádám halála.
Nagyvárad vívása. Harminczkétezer szerbcsalád letelepedik az országban.
Nagyvárad visszafoglalása. Az 1692-ki hadjárat sovány eredményei- Erdély
polgári alkotmányának betetőzése; az ,Alvinczi' nevét viselő királyi válasz.
Leopold hadai Nándorfehérvárt nagy veszteséggel, süker nélkül vívják. Tatárjárás Debreczen és Nagyvárad környékén. Hadjárat 1694-ben. A törökök nem birják a császáriak péterváradi táborát kivívni. Gyula visszakerül a koronához.
Az 1695-ki hadjárat élén Fridrik Auguszt szász választó fejdelem. A törökök
Lippát elfoglalják. Veterani veszedelme Lúgosnál. Az erdélyi rendek a portához
szitás gyanújába jőnek; az ifjú Apaffi Bécsbe kisértetik. Széchenyi György
esztergomi érsek halála. Utóda, Kollonics Leopold, a magyar alkotmány átalakítását indítványozza. Az indítvány elmellőztetik. Az 1696-ki hadjárat. Fridrik
Auguszt Temesvárt süker nélkül vívja; a Begánál megütközik a szultánnal,
veszteséggel. Felső-magyarországi pórlázadás. II. Rákóczi Ferencz. Az 1697-ki
hadjárat. Savoyei Eugen diadala Zentánál. Táborozás Boszniában. Békeértekezlet. A karloviczi békekötés. 373-550.

Szalay László

Szalay László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szalay László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem