A komikum, a szatíra és a humor szó eredete | 11 |
A komikum szó eredete | |
A szatíra és az irónia szó eredete | |
A humor szó eredete és jelentésváltozásai | |
A nevetségesről, a nevetésről általában | 16 |
A nevetés fiziológiája | |
A nevetés fajtái a kiváltó okok alapján | |
A nevetés az ember sajátja | |
A komikum (A komikum a szatírában és a humorban) | |
A nevetést okozóról | 27 |
A komikum objektív jellege és ennek tagadása | |
A komikus hiba | 30 |
Elmélete | |
A komikus hiba létrejöttének körülményeitől függ a hatás | |
Változatai | |
A komikus hiba-fajták egymáshoz való viszonya | |
A komikum mennyiségi változása minőségbe csap át | |
A komikum fajtái fokozzák egymás nevettető erejét | |
Az erotikus és politikai motívum szerepe a komikus hatásban | |
A fölszabadultság érzése | |
Az újdonság szerepe a komikus hatásban | |
A komikus mechanizmus | 45 |
A mechanizmus a hiba mennyiségi változásának egyik minőségi átcsapása - az ismétlés | |
A komikus jellem mechanizmusa | |
A komikus kontraszt | 54 |
A komikus kontraszt mibenléte | |
Meghatározása | |
Legbonyolultabb formája | |
A komikum-típusok egymáshoz való viszonya | 62 |
A komikum-típusok közötti fokozat | |
A komikum dialektikája | |
A komikum határesetei | |
A komikus hatást elősegítő katalizátorok | 69 |
A "környezet" hatása a komikumra | |
A szándéktalan komikum | |
A komikum-típusok együttes hatása fokozott nevetést vált ki | |
A mondanivaló hatása a komikum erősödésére | |
A komikus hatás függ az ábrázolás módjától | |
A komikum és az azt hordozó anyag közötti viszony | |
Összefoglalás | |
A nevetés lelki folyamata és hatása | 91 |
A nevető és a nevetést kiváltó ok viszonya | |
A fölény | |
Az esztétikai és nem esztétikai nevetséges viszonya | |
A pszichikai tényezők kihatása az esztétikai formákra | |
A komikus hatást kizáró és mérséklő okok a szatírában és a humorban | 99 |
A fájdalommentesség elve és a körülötte folyó vita | |
A fájdalommentesség foka az igazságosságtól függ | |
Az ábrázolásmód mikéntjétől függ a fájdalommentesség értelmezése | |
A groteszk és a borzalmas | |
A komikum a szatírában és a humorban | 109 |
A komikum művészi jellegét tagadó nézetek | |
A humor és a komikum közötti kapcsolat tagadása | |
A szatíra és humor a komikus valóság művészi tükröztetése | |
A világnézeti állásfoglalás szerepe a komikum humorrá vagy szatírává válásában | |
Komikum és valóság | 120 |
A komikus és nem komikus ábrázolás közötti hasonlóság | |
A torzítás mint a valóság meghamisítása | |
Reális mag a komikumban | |
Szatíra és világnézet | |
A polgári esztétika szatíra-elméletei | 129 |
A reform-eszmék tükröződése Kölcsey komikumelméletében | |
A francia szatíra-elmélet forradalmisága - jellemzői | |
Az angol esztétikai irodalom: a fölény a szatíra lényege | |
A forradalmi demokrácia eszméi az orosz szatíra-elméletekben | |
A polgári esztétika a humorról, valamint a humor és szatíra viszonyáról | 149 |
A német esztétika szatíra-ellenessége | |
A humorelméletek haladásellenes tendenciái a német és a magyar irodalomban | |
A XX. századi polgári esztétika szatíra-ellenessége - a humor a szeretet filozófiája | |
A szatíra "művészeten kívülisége" | |
A szocialista esztétika a humorról és a szatíráról | 160 |
A szocialista szatíra-elmélet kidolgozásának követelménye a szovjet kritikában | |
A szocialista szatíra jelentőségének társadalmi okai | |
A szocialista szatíra élesebb, mint a polgári szatíra | |
A dogmatizmus káros elmélete elleni vita a szovjet irodalomban | |
A dogmatizmus két tévedése - a konfliktusmentesség - a pozitív hős problémája, a pozitív és negatív hős komikus ábrázolásának problémája | |
Az elméleti irodalom kettőssége a dogmatizmus idején - a dogmatizmus a proletárforradalom lényegének tagadása | |
A társadalmi változások szerepe a humor és a szatíra fejlődésében. Középkor és reneszánsz | 173 |
A középkori vallásos szemlélet, mint a szatíra akadálya | |
A néphumor hatása a kezdődő szatirikus irodalomra | |
Az egyházellenes szatíra kezdeteinek sajátosságai | |
Jellegük - a társadalmi állapotok hatása a középkori francia irodalom szatirikus kísérleteire | |
A francia reneszánsz a szatíra föllendülését idézi elő | |
A XVI. századi szatíra ellentmondásosságának társadalmi, világnézeti okai - a rabelais-i szatíra kiteljesedésének társadalmi és eszmei föltételei | 173 |
A klasszikus polgári szatíra sajátosságai | 190 |
A szatíra kialakulásának társadalmi, világnézeti és más előfeltételei | |
A klasszikus polgári szatíra fejlődési fázisai | |
Első fázis: A moliére-i korszak jellemzői | |
A felvilágosodás mint a klasszikus francia polgári szatíra második nagy hulláma | |
Jellemzői | |
Az angol társadalmi és politikai viszonyok hatása Swift szatírájának élességére | |
Világnézeti fölény és társadalmi bázis kapcsolata a szatírában | 201 |
A komikus és szatirikus fölény sajátosságai | |
A világnézet a szatirikus fölény alapja | |
A társadalmi haladó erők, mint a világnézeti fölény bázisa - a magyar, a német, az orosz történelmi fejlődés sajátosságai és hatása a szatíra kialakulására | |
A szatirikus fölény és társadalmi bázis problémája az imperializmus korában a polgári irodalomban | 210 |
A szatíra élessége attól függ, hogy vajon az író kora legfejlettebb világnézeti álláspontjáról bírálja-e a társadalmat | |
A polgári szatíra elsekélyesedése a forradalmak győzelme után | |
Az imperializmus kora a polgári szatíra újabb föllendülését idézi elő | |
Társadalmi okai | |
Az amerikai történelem alakulása és Mark Twain szatírája | |
A szatirikus fölény és társadalmi bázis problémája a polgári irodalomban a fasizmus idején | 223 |
A társadalmi helyzet sajátosságai a szatirikus magatartás szempontjából a két világháború között | |
Az antifasiszta polgári szatíra eszmei fölényének társadalmi okai | |
Az antifasiszta polgári szatíra imperialista-ellenes vonásai | |
Az antifasiszta szatíra pesszimizmusának oka a szatirikus fölény sajátossága | |
Szatirikus fölény és társadalmi bázis problémája a szocialista szatírában | 237 |
A polgári és a szocialista szatirikus magatartás és fölény közötti különbségek | |
A szocialista szatíra témaköre - valamint világnézeti tisztaságának fontossága | |
A humoros és a szatirikus fölény közötti különbségek. Van-e reakciós szatíra? | 254 |
A szatirikus és humoros ábrázolás közötti különbség alapja az író világnézetében keresendő - a szatirikus fölény alapja az osztályszemlélet - a komikus hiba társadalmi jelentősége dönti el, hogy szatirikusan vagy humorosan ábrázolják-e? | |
Van-e reakciós szatíra? | |
A rekaciós szatirikus műben az író eszmei tisztázatlansága és az ábrázolás ellentmondásai játszanak döntő szerepet | |
A komikus tehetetlenségi nyomatéka, sajátossága - a reakciós szatirikus ábrázolás ellen | |
Az általános emberi normák és a természeti törvények mint a szatirikus (komikus) fölény forrásai | 265 |
Az aktuális politikai eszmékből táplálkozó szatirikus fölényről | |
Általános emberi normák folytonossága a haladó politikai mozgalmakban | |
Általános emberi hibák és napi aktualitások ábrázolása szatirikus eszközökkel | |
A nagy szatirikus irodalmak kettős problémaköre | |
Az irónia | 273 |
A kérdés megközelítése. Előzmények | |
Az irónia két típusa a polgári esztétikában | |
Az irónia, a szatíra és a humor közötti specifikus különbségek | |
A szatírában és az iróniában megnyilatkozó fölény közötti különbség | |
Az ironikus fölény sajátosságainak társadalmi okai | |
Az irónia fölényének abszolút és viszonylagos típusa | |
A téma hatása az ábrázolás ironikus vagy szatirikus voltára | |
Az irónia komikuma | |
Az álfölényből eredő irónia és gúny típusai | |
Az irónia egy típusa, mint a reakciós szellemű szatirikus magatartásra való törekvés | |
A szatirikus és humoros művészi ábrázolás néhány problémája | |
A fantasztikum mint a szatirikus ábrázolás eszköze | 295 |
A fantasztikum fogalma | |
Fejlődése - mitológiai - népmesei - modern fantasztikum | |
Tudományos fantasztikum | |
Fejlődése - a szovjet tudományos fantasztikum homocentrikus jellege - a polgári tudományos fantasztikum pesszimista jellege | |
Fantasztikum és szatíra - a szatirikus fantasztikum korszerűsége - a valószerűsítés problémái és módjai a szatirikus fantasztikumban | |
A fantasztikum mint szatirikus allegória és mint katalizátor a szatirikus bírálathoz | |
Hol kezdődik a fantasztikum határa? | |
A fantasztikum szerepe a szocialista szatírában - a szocialista szatíra fantasztikumát a társadalom fejlődése hitelesíti | |
A szatirikus és humoros jellemábrázolás | 322 |
A komikus és nem komikus hős egyénítése közötti különbségek | |
A komikum sajátosságának érvényesülése a jellemábrázolásban | |
A tragikus szenvedély és a komikus mánia közötti különbség és hasonlóság | |
A komikus jellen nem változik | |
A szatirikus ábrázolásban a komikus jellem hibái osztályjellegűek | |
Az általános emberi a szatirikusan ábrázolt jellemben | |
A humoros jellem hibái nem osztályjellegűek | |
A műforma hatása a jellemábrázolásra | |
A pozitív és negatív hős problémája | 337 |
A pozitív hős követelése a szocialista szatírában | |
E követelések megalapozatlansága - ellentmondásossága | |
A világirodalom szatíráinak pozitív hősei | |
A szatirikus művek pozitív hőseinek három fő típusa | |
A szocialista szatíra élessége és pozitív hőseinek sajátosságai | |
A pozitív magatartásnak az író alapállásában és mondanivalójában kell tükröződnie | |
Műfaji problémák | 355 |
A komikus (szatirikus, humoros) ábrázoló eszközök a műfaji szabályok megváltozását, módosításait idézik elő | |
A travesztia | 358 |
Típusai | |
Lényege a behelyettesített motívum és az eredeti közötti kapcsolat | |
Néhány mesterségbeli fogás | |
A paródia és a karikatúra | 367 |
A paródia-műfaj szerepe kultúrforradalmunkban | |
Lényege a komikus ábrázolás és újraköltés | |
A világnézeti alapvetés kihat a paródiák művészi színvonalára | |
A paródia két fő típusa | |
A komikum a művészetben és az irodalomban | |
A szatíra és a humor művészi ágak fölötti jellege | |
Az anekdota | 380 |
Az anekdota és az adoma közötti különbség | |
Az anekdota humoros jellege | |
A humoreszk és a novella | 383 |
Az ábrázolás mikéntjének szerepe a műforma kialakulásában | |
Zárszó | 391 |
Jegyzetek | 403 |
Bibliográfia | 415 |
Névmutató | 439 |