1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Biometria II.

Szerző
Kecskemét
Kiadó: Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Kar
Kiadás helye: Kecskemét
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 123 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal, táblázatokkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A valószínűségszámítás tárgyának meghatározásakor néhány olyan fogalommal ismerkedünk meg, amelyekkel a köznapi szóhasználatban már találkoztunk. Megadjuk ezen fogalmak - pl. véletlen,... Tovább

Előszó

A valószínűségszámítás tárgyának meghatározásakor néhány olyan fogalommal ismerkedünk meg, amelyekkel a köznapi szóhasználatban már találkoztunk. Megadjuk ezen fogalmak - pl. véletlen, tömegjelenség, kísérlet, esemény, valószínűség stb. - pontos matematikai értelmezését. Erre azért van szükség, hogy velük a későbbiek során mint matematikai fogalmakkal tudjunk dolgozni.
A természetben, a társadalomban, a gazdasági életben, vagy akár a szűkebb mindennapi környezetünkben lejátszódó folyamatok,jelenségek két fő csoportba sorolhatók.
A jelenségek egyik része olyan, hogy bizonyos feltételek, körülmények fennállásakor a jelenség lejátszódása egyértelműen meghatározott. Az ilyen jelenségeket szükségszerű vagy determinisztikus jelenségeknek nevezzük. Számos példát találunk ilyenekre a fizikában, kémiában stb.
A másik csoportot ezzel szemben azok a jelenségek alkotják, amelyeknél a tekintetbe vett (vagy vehető) körülmények nem határozzák meg egyértelműen a jelenség lefolyását, hanem annak többféle kimenetelét engedik meg. Az ilyen jelenségeket véletlen vagy sztochasztikus jelenségeknek nevezzük.
A véletlen jelenségekkel kapcsolatos megfigyeléseket, kísérleteket közös szóval véletlen kísérleteknek nevezzük. A továbbiakban a rövidség kedvéért véletlen kísérlet helyett egyszerűen csak kísérletről beszélünk.
A kísérlet szót a köznapitól eltérően általánosabb értelemben használjuk. Kísérleten nem csupán a jelenség mesterséges előállítását értjük, hanem általában egy jelenség megfigyelését, függetlenül attól, hogy annak előidézésében részt vettünk-e vagy sem.
Véletlen kísérlet pl. egy határállomás forgalmának megfigyelése meghatározott napon; minőség-ellenőrzés alkalmával az elkészült termékek közül bizonyos számú kiválasztása; a lottósorsolásnál a golyók kihúzása; egy kocka feldobása stb.
Ezen kísérletek mindegyikénél a figyelembe vett körülmények nem határozzák meg egyértelműen a kísérletek eredményét, annak többféle kimenetelét engedik meg.
Az említett kísérleteket (jelenségeket) az is jellemzi, hogy lényegében azonos körülmények között (elvileg) akárhányszor megismételhetők. Az ilyen jelenségeket véletlen tömegjelenségeknek nevezzük. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 9
1. KOMBINATORIKA 13
1.1. Permutáció 13
1.2. Variáció 19
1.3. Kombináció 23
1.4. Binomiális tétel és binomiális sor 26
2. ESEMÉNYALGEBRA 33
2.1. Alapfogalmak 33
2.2. Műveletek eseményekkel 38
2.3. Az eseményekre vonatkozó fontosabb
azonosságok 45
3. VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS 48
3.1. A valószínűség fogalma 48
3.2. A valószínűség axiómái 51
3.3. Valószínűségszámítási tételek 53
3.4. A valószínűség klasszikus kombinatorikus
kiszámítási módja 57
3.5. Geometriai valószínűség 64
3.6. Feltételes valószínűség 66
3.7. Fontosabb geometriai képletek 85
3.8. Geometriai számítások 95
4. PÉNZÜGYI SZÁMÍTÁSOK 105
4.1. A kamatos kamat számítása 105
4.2. Járadékszámítás 111
4.3. Beruházás 119

Szalai János

Szalai János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szalai János könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem