Szakmai fejlesztés, szaktanácsadás, szakértés 7.

Tartalom

Bevezetés 7
Első rész: Az iskolák szakmai fejlesztése (Bernáth József) 9
I. Iskolafejlesztési stratégiák hazánkban 9
1. Teljeskörű központi irányítás 9
2. A reform-stratégiák időszaka 9
3. A közoktatás folyamatos fejlesztése 11
4. Az oktatási-nevelési intézmények öntevékeny fejlesztése-fejlődése 12
Szemelvény 13
Az oktatás négy alappillére és a permanens tanulás 13
Kérdések-feladatok 16
II. A közoktatás modernizálása: rendszerfejlesztés 17
1. Diktatórikus és demokratikus reform 17
2. Reform és/vagy innováció 17
3. A közoktatás modernizációja 18
a) Az iskolarendszer döntő szerepe 18
b) Jelentős oktatáspolitikai célok és törekvések 19
Szemelvény 22
A társadalom innovációs potenciájának növelése 22
Kérdések-feladatok 24
III. A közoktatás modernizálása: iskolai innováció 25
1. Az innováció fogalma 26
a) Az innováció funkciója 26
b) Az innováció főbb jellemzői 27
2. Kísérlet, akciókutatás, adaptáció 28
3. Az iskolai innovációk fajtái s területei 29
4. Az iskolai innováció sikerességének feltételei 31
a) Innovációt engedő-támogató oktatáspolitika 31
b) Innovatív beállítódás és képesség 32
c) Világos elképzelés az innovációról 36
d) A források felkutatása 37
e) A pályázás követelményei 38
5. Az iskola innovációs terve 39
a) Diagnózis készítése 39
b) A fejlesztési feladat(ok) kiválasztása 40
6. Pályáztató alapítványok és pályázó iskolák 42
a) Néhány különösen jelentős alapítvány 42
b) Sikeresen pályázó iskolák 46
7. Iskolai innovációs programok a gyakorlatban 49
Szemelvények 50
A tanulás tanításának tapasztalatai egy községi általános iskolában (Takács Mária) 50
Innováció egy különleges terepen (Balatoni Tamásné) 53
Világbanki Program a komlói Kazinczy Ferenc Szakközépiskolában 55
Kérdések-feladatok 58
IV. Pedagógiai szakmai szolgáltatások 59
1. Az önkormányzati pedagógiai szolgáltatás 60
a) A pedagógiai szolgáltatás szerepe, területei 60
b) A szaktanácsadó szakmai tekintély 64
c) Az intézeti szolgáltatások rendszerré szervezése 66
2. A pedagógiai szakmai szolgáltatás néhány kiemelt fontosságú területe 66
a) Továbbképzés 66
b) Közoktatási információk közvetítése 68
d) Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás 69
Szemelvény 70
Vas megye értékelési és mérési rendszerének tervezete 70
Kérdések-feladatok 72
V. A mérés, értékelés, vizsgáztatás országos rendszere 73
1. Felelősségmegosztás az értékelésben 73
2. Teljesítménymérések és vizsgarendszer 74
a) Egy hazai és egy nemzetközi teljesítménymérés 74
b) A vizsgarendszer szerepe 77
Szemelvény 79
A nemzetközi érettségi vizsga tartalma és módszere 79
Kérdések-feladatok 86
VI. Mérés, értékelés, vizsgáztatás az iskolában 87
1. A tudnivalók szűk csokra 87
a) Néhány alapfogalom 87
b) A pedagógiai mérés, értékelés, vizsgáztatás funkciói 89
c) A viszonyítás problémája 92
d) Belső és külső értékelés 93
e) Mérésmetodológiai követelmények 94
f) A pedagógiai értékelés fázisai 96
2. Tanulmányi és neveltségi mérések, vizsgálatok a gyakorlatban 99
a) Tanulmányi mérések Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 99
b) A NAT előmérés Budapesten 102
c) Pedagógiai vizsgálatok 104
d) A tanulók viszonya az iskolához 109
3. Vizsgák, vizsgarendszerek 111
a) A szegedi diagnosztikus vizsgarendszer 111
b) Több szempontú záróértékelés Szabolcsban 115
c) A vizsgaszervezés algoritmusa 117
Szemelvények-dokumentumok 119
Az iskolai önértékelés (Tompa Klára) 119
Kritériumok az iskolai önelemzéshez (Kocsis József) 119
Kérdések-feladatok 122
VII. Minőségbiztosítás 123
1. Minőségbiztosítás a közoktatásban 124
a) A közoktatási törvény egyik alapgondolata 124
b) Dolgozatok, tanulmányok, könyvek a közoktatási minőségbiztosításról 125
c) Az új feladat fogadtatása 126
2. A minőség és minőségbiztosítás aktualitása 126
a) Hiányos viszonyítási pontok a decentralizált közoktatásban 126
b) Több szempontú elszámoltathatóság 127
c) Fenntartók, szülők, tanulók erősödő igényei 128
d) Néhány kulcsfogalom 128
e) Minőség és minőségfajták 129
3. A minőségvédelem fejlődési stációi 131
a) A minőségellenőrzés feladata 131
b) A minőségbiztosítás folyamatos ellenőrzése 131
c) Teljeskörű minőségi menedzsment 132
4. Minőségügyi rendszerek 133
a) Minőségügyi szabványcsalád: ISO-9000 133
b) Teljeskörű minőségbiztosítás a TQM 134
5. Minőségvédelem, -fejlesztés a közoktatásban 135
a) Az oktatási minőségbiztosítás felelősséggel teli szakmai-pedagógiai adaptáció 135
b) A megvalósítási folyamat fő összetevői 136
c) A minőségbiztosítás lehetséges alkalmazási szintjei 138
6. Az intézményi rendszerépítés legfontosabb lépései 141
a) Elhatározás, elkötelezés, megmérettetés 141
b) Az intézmény minőségbiztosítási rendszerének előkészítése 142
c) A minőségbiztosítási dokumentumok kidolgozása 143
d) A rendszer működtetésének elindítása 144
e) Még egyszer a vezető felelősségéről 144
Dokumentumok 146
A minőségbiztosítási rendszer kiépítése a répcelaki Móra Ferenc Általános Iskolában 146
X iskola: piackutató kérdőív 150
A minőségi körök helye a minőségbiztosítási folyamatban 151
A minőségbiztosítási rendszer működése/működtetése a móri Radnóti Miklós Általános Iskolában 152
Küldetési nyilatkozat (Iskolánk feladata, küldetése) 153
A mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium minőségbiztosítási modellje 153
Kérdések, feladatok, problémák 161
Bibliográfia 162
Második rész: Felügyelet, szakértői munka (Mezei Gyula) 173
I. Az iskolafelügyelet történeti áttekintése 173
1. A kezdetek időszaka 173
2. A tanügyigazgatás és az iskolafelügyelet megszervezése a kiegyezés után 175
3. Az egységes tanügyigazgatási és felügyeleti rendszer kialakulása 177
4. A közoktatási igazgatás, a felügyelet alakulása 1945 után 179
Kérdések-feladatok 182
II. A szakértői munka tartalma 183
1. Előzmények: az irányítás és felügyelet viszonya 183
2. Felügyelők helyett: szaktanácsadók - szakértők 184
a) A szakértői munka értelmezéséhez 185
b) A szakértői munka tartalma: pedagógiai-szakmai ellenőrzés 186
c) A szakértő személyisége 186
3. Mit kell tudni az Országos szakértői jegyzékről? 188
a) Az 1994-es miniszteri rendelet 188
b) Újabb miniszteri rendelet 1999-ben 189
4. Ellenőrzési, irányítási szintek a közoktatás szervezetében 192
a) A közoktatás ágazati ellenőrzése 192
b) A fenntartói-irányítói ellenőrzések 192
5. A pedagógiai-szakmai ellenőrzések gyakorlatából 194
6. A szakértői vizsgálat egy lehetséges típusa 197
a) Első szakasz: felkészülés a vizsgálatra 197
b) Második szakasz: az együttműködés kialakítása 200
c) Harmadik szakasz: a vizsgálat elvégzése 202
d) Negyedik szakasz: a vizsgálat összegzése 206
Kérdések - feladatok 209

Témakörök