Szakmai fejlesztés, szaktanácsadás, szakértés 7.

Tartalom

Bevezetés 7
Első rész: Az iskolák szakmai fejlesztése (Bernáth József) 9
I. Iskolafejlesztési stratégiák hazánkban 9
1. Teljeskörű központi irányítás 9
2. A reform-stratégiák időszaka 9
3. A közoktatás folyamatos fejlesztése 11
4. Az oktatási-nevelési intézmények öntevékeny fejlesztése 12
Szemelvények 13
Az Európai Bizottság véleménye Magyarország Európai Unióba történő jelentkezéséről 13
Magyarország a 90-es években 14
Oktatás - rejtett kincs 16
Kérdések, feladatok 18
II. A közoktatás modernizálása: rendszerfejlesztés 19
1. Diktatórikus és demokratikus reform 19
2. Reform és/vagy innováció 19
3. A magyar közoktatás távlati fejlesztése 20
a) A közoktatás modernizálása 20
b) Az értékelés rendszerének fejlesztése 22
c) A pedagógusszakma megújítása 23
d) A középiskolai oktatás kiterjedésének támogatása 24
e) A tanulásban lemaradó fiatalok megkülönböztetett támogatása 24
f) Az oktatás finanszírozása és az erőforrások hatékonyabb felhasználása 26
Dokumentum 27
Rendelet a pedagógusok továbbképzéséről (Részletek) 27
Kérdések, feladatok 30
III. A közoktatás modernizálása: iskolai innováció 31
1. Az innováció fogalma 32
a) Az innováció funkciója 33
b) Az innováció főbb jellemzői 33
2. Kísérlet, akciókutatás, adaptáció 34
3. Az iskolai innovációk fajtái s területei 36
4. Az iskolai innováció sikerességének feltételei 38
a) Innovációt engedő-támogató oktatáspolitika 38
b) Innovatív beállítódás és képesség 39
c) Világos elképzelés az innovációról 43
d) A források felkutatása 44
e) A pályázás követelményei 45
5. Az iskola innovációs terve 46
a) Diagnózis készítése 47
b) Gyenge pontok, hiányok összegzése 47
c) A fejlesztési feladat(ok) kiválasztása 48
d) A fogadási készség és képesség 48
e) A kivitelezés módja(i) 49
f) A fejlesztés gyakorlata 49
6. Pályáztató alapítványok és pályázó iskolák, pedagógusok 50
a) Három különösen jelentős alapítvány 50
b) Sikeresen pályázó iskola 53
c) Sikeresen pályázó pedagógus 57
7. Iskolai innovációs programok a gyakorlatban 59
Szemelvények 60
A tanulás tanításának tapasztalatai a péri Öveges József általános iskolában (Takács Mária) 60
Innováció egy különleges terepen (Balatoni Tamásné) 62
A szigetvári Istvánffy Miklós Általános Iskola megújítása
(Pirisi Jánosné, Pesti Gézáné) 63
Kérdések, feladatok 70
IV. Pedagógiai szakmai szolgáltatások 71
1. Az önkormányzati pedagógiai szolgáltatás 72
a) A pedagógiai szolgáltatás szerepe, területei 72
b) Az intézmény autonómiájának védelme 74
c) A szolgáltatások alapja: az iskolák szakmai igénye 74
d) Együtt a háttérszervezettel 75
e) A szaktanácsadó szakmai tekintély 76
f) Az intézeti szolgáltatások rendszerré szervezése 78
2. A pedagógiai szakmai szolgáltatás néhány kiemelt fontosságú területe 79
a) Tantervfejlesztés 79
b) Továbbképzés 81
c) Közoktatási információk közvetítése 84
d) Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás 86
Szemelvény 87
A kistelepülések és kisiskolák sajátos problémái Vas megyében
(Szabó László) 87
Kérdések, feladatok 90
V. A mérés, értékelés, vizsgáztatás országos rendszere 91
1. Felelősségmegosztás az értékelésben 91
2. Teljesítménymérések és vizsgarendszer 92
a) E mérések közül az egyik nemzetközi, a másik hazai 93
b) A vizsgarendszer szerepe 95
Szemelvény 98
A nemzetközi érettségi vizsga tartalma és módszerei (Báthory Zoltán) 98
Kérdések, feladatok 104
VI. Mérés, értékelés, vizsgáztatás az iskolában 105
1. A tudnivalók szűk csokra 105
a) Néhány alapfogalom 105
b) A pedagógiai mérés, értékelés, vizsgáztatás funkciói 107
c) A viszonyítás problémája 110
d) Belső és külső értékelés 111
e) Mérésmetodológiai követelmények 112
f) A pedagógiai értékelés fázisai 114
2. Tanulmányi és neveltségi mérések, vizsgálatok a gyakorlatban 118
a) Tanulmányi mérések Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 118
b) A NAT előmérés Budapesten 122
c) Pedagógiai vizsgálatok 124
d) A tanulók viszonya az iskolához 130
3. Vizsgák, vizsgarendszerek 132
a) A szegedi diagnosztikus vizsgarendszer 132
b) Több szempontú záróértékelés Szabolcsban 136
c) A vizsgaszervezés algoritmusa 138
Szemelvények, dokumentumok 140
Az iskolai önértékelés (Tompa Klára) 140
Kritériumok az iskolai önelemzéshez (Kocsis József) 141
Kérdőív az általános iskola felső tagozatos tanulói neveltségének vizsgálatához (Szász Ágnes) 143
A kísérleti alapvizsga Vas megyében (Hollósy Istvánná) 148
Kérdések, feladatok 149
Bibliográfia 151
Második rész: Felügyelet, szakértői munka (Mezei Gyula) 157
I. Az iskolafelügyelet történeti áttekintése 157
1. A kezdetek időszaka 157
a) A Ratio Edicationis jelentősége 159
b) A tankerületi főigazgató 161
c) Kazinczy felügyelői munkássága 162
2. A tanügyigazgatás és az iskolafelügyelet megszervezése a kiegyezés után 163
a) A felügyelet különböző módjai 163
b) Két miniszteri utasítás jelentősége 165
c) Szempontok az iskolalátogatáshoz 167
d) A főigazgatók ellenőrző tevékenysége 169
3. A tanügyigazgatás és az iskolafelügyelet helyzete a XX. század közepén 171
a) Egységes tanügyigazgatási és felügyeleti rendszer 171
b) A közvetlen felügyeletet gyakorló pedagógusok végezték 173
c) Az 1935. évi felügyeleti utasítás nagy hatása 175
d) A középiskolai (szak) felügyelet 176
e) Az iskolalátogató magatartása 179
4. A közoktatási igazgatás, felügyelet alakulása 1945 után 180
a) A középfokú szakoktatási intézmények a VKM hatáskörében 181
b) A fővárosban továbbra is megmarad a kettősség 182
c) Egy igényes rendelet 1949-ben 182
d) Az 1951-es rendelet az új helyzetnek megfelelően szabályoz 184
e) Az iskolarendszer egységes irányítása rövid életű 185
f) Az 1954. évi tanácstörvény és hatása 186
5. A felügyelet újraszabályozása 1957 után 137
a) A középiskolai felügyelet 188
b) Útmutató az általános iskolai felügyelethez 190
c) A kettős alárendeltség megszűnése 191
Kérdések - feladatok 192
II. A szakértői munka tartalma és módszerei 193
1. A szakértői munka előzményei 193
a) Irányítási és felügyeleti kísérlet Budapesten 193
b) A szakfelügyelet és pedagógiai felügyelet 195
c) Az önértékelés körüli viták 197
d) A felügyeleti módszerekről 198
2. Szaktanácsadás - szakértői hálózat kialakulása 200
a) A szakértői munka értelmezéséhez 201
b) A szakértői munka tartalma 202
c) A szakértő helye a közoktatás szervezetében 203
d) A szakértő személyisége 204
e) A felügyeleti tapasztalatok előnyei, hátrányai 205
3. Az Országos szakértői névjegyzékről 206
a) A pályázatok elbírálása 206
b) Szakértői és szaktanácsadói névjegyzék 207
c) A pályázati feltételek magyarázata 208
d) A névjegyzék és a szakképzés 209
4. Ellenőrzési, irányítási szintek a közoktatás szervezetében 209
a) A közoktatás ágazati ellenőrzése 209
b) A pedagógiai szolgáltató intézmények feladatai 210
c) A fenntartói-irányítói ellenőrzések 211
d) Az iskolaszék szerepe az ellenőrzésben 214
5. A pedagógiai-szakmai ellenőrzések 214
a) A szakértő ellenőrzési megbízást kaphat 215
b) A szakértő felkérése 215
c) A felkérés teljesítése, a szakértő felelőssége 217
d) Mi tekinthető összeférhetetlenségnek? 218
e) Milyen feladatokat adhat a megbízó? 219
f) Az ellenőrzés követelménye: a tervszerűség 221
g) Az ellenőrzéshez kapcsolódó jogosultság 222
h) A szakértő kötelességei az ellenőrzés során 222
i) A szakértő megállapításai és azok felülvizsgálata 223
6. Az ellenőrzés gyakorlati végrehajtása 225
a) Első szakasz: felkészülés a vizsgálatra 226
b) Második szakasz: az együttműködés kialakítása 228
c) Harmadik szakasz: a vizsgálat elvégzése 231
d) Negyedik szakasz: a vizsgálat összegzése 236
Kérdések - feladatok 239

Témakörök