Szabolcs-Szatmár felszabadulás után

Előszó

1944 őszén a 2. Ukrán Front és a 4. Román Hadsereg jelszabadító egységei kiűzték megyénk területéről a német fasiszta csapatokat és a velük együtt harcoló magyar katonai alakulatok maradványait. November elején elültek a harcok, lezárult a reménytelenség sötét korszaka. 1944 végén egy új kor hajnala köszöntött népünkre. Eljött a régvárt szabadság, mely lehetővé tette, hogy Esze Tamás, Vasvári Pál, Zalka Máté utódai - a Nyírség és a szatmári síkság kisemmizett szegényei - valóra válthassák évszázados álmaikat. A felszabadulás után Szabolcs-Szatmár népe is hozzákezdett, hogy a régi, összetört világ romjain megteremtse saját boldog, szabad, életét.
Ennek a gigantikus újjáépítő munkának egyik legizgalmasabb, küzdelmekkel leginkább tele négy esztendejét öleli fel a szerzők által összeállított krónika. A szerzők, az eredeti források megidézésével hitelt érdemlően sorakoztatják fel az eseményeket. A közölt tényanyag szemléltetően dokumentálja azt a heroikus küzdelmet, amelyet megyénk dolgozói vívtak a jobb, emberibb élet megteremtéséért.
A most közreadandó eseménykrónika elősegíti, hogy tanulóifjúságunk is jobban megismerhesse szűkebb pátriánk, Szabolcs-Szatmár megye felszabadulás utáni történetét. Az idősebb harcosokban felidézi a hősi napok magasztos emlékeit. Ezzel együtt, segítséget kíván nyújtani a helytörténettel foglalkozó szakembereknek, helyi krónikásoknak, hogy a tények ismeretében minél sokrétűbben, színesebben tárhassák fel megyénk legújabbkori történetét. Hisszük, hogy ez a munka is méltóképpen hozzájárul felszabadulásunk 25. évfordulójának megünnepléséhez, s az utókor, tanulva az elődök példájából, megsokszorozott energiával fog munkálkodni a szocializmus teljes felépítésén.
Dr. Gombás Sándor,
az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának titkára Vissza