Parlamenti vizsgálóbizottságok

Tartalom

A gyakrabban hivatkozott jogszabályok rövidítéseinek jegyzéke 10
Előszó
I. A parlamenti ellenőrzés fogalma 14
1. A parlamenti ellenőrzés fogalmi alapjai 14
2. A parlamenti ellenőrzés kialakulása, fejlődése 16
3. A parlamenti ellenőrzés fajtái 20
II. A parlamenti vi2sgálati jog fogalma 26
1. A parlamenti vizsgálóbizottság fogalmi elemei 26
2. A parlamenti vizsgálatok fajtái 27
3. Vizsgálóbizottságok és állandó bizottságok 30
III. A parlamenti vizsgálóbizottság a politikai rendszerben 37
1. A parlamenti vizsgálat alapkonfliktusa a parlamenti többség és kisebbség között 37
2. A parlamenti vizsgálat, mint ellenzéki eszköz 38
3. A parlamenti vizsgálat, mint a parlamenti többség eszköze 41
4. Vizsgálóbizottságok és politikai felelősség 44
5. Vizsgálóbizottságok és nyilvánosság 46
IV. A parlamenti vizsgálat tárgyköre és korlátai 52
1. A vizsgálat közvetlen célja: a plénum tájékoztatása 52
2. A vizsgálati tárgykör pozitív meghatározása (a vizsgálat feltételei) 53
2.1. Közérdek 56
3. A vizsgálati tárgykör negatív meghatározása (a vizsgálat korlátai) 58
3.1. Jogállamiság 58
3.2. Hatalommegosztás 60
3.2.1. A kormány diszkréciója, mint a parlamenti vizsgálat korlátja 61
3.2.2. Az igazságszolgáltatás tevékenysége, mint a parlamenti vizsgálat korlátja 62
3.2.3. A vertikális hatalommegosztás, mint a parlamenti vizsgálat korlátja 65
3.3. Személyiségi jogok (adatvédelem) 66
3.4. A vizsgálat időbeli korlátja 69
V. A parlamenti vizsgálati jog kialakulása, fejlődése 72
1. A parlamenti vizsgálati rendszerek nemzetközi modelljei 72
1.1. Anoglszász modell 72
1.2. Kontinentális modell 72
1.3. Skandináv modell 73
2. Az angolszász fejlődés 73
2.1. Anglia 73
2.2. Egyesült Államok 82
3. A kontinentális út 88
3.1. Az erős vizsgálati jogkör országai 88
3.1.1. Belgium 88
3.1.2. Hollandia 91
3.1.3. Svájc 95
3.1.4. Ausztria 96
3.1.5. Az osztrák szövetségi tartományok parlamenti vizsgálóbizottságai 98
3.1.6. Olaszország 99
3.1.7. Spanyolország 99
3.1.8. Lengyelország 100
3.2. A középerős-gyenge vizsgálati jogkör országai 103
3.2.1. Franciaország 103
3.2.2. Görögország 104
3.2.3. Dánia 105
3.2.4. Csehország 106
3.2.5. Románia ; 106
3.2.6. Bulgária 107
3.2.7. Észtország 108
3.2.8. Lettország 108
3.3. Az erős kisebbségi jogok országai 109
3.3.1. Németország 109
3.3.2. Vizsgálóbizottságok a szövetségi tartományokban 117
3.3.3. Portugália 118
3.3.4. Szlovénia 119
3.3.5. Litvánia 120
5. Vizsgálóbizottságok a világ többi részén 120
6. Az Európai Parlament vizsgálóbizottságai 123
7. A parlamenti vizsgálati jog kialakulása, fejlődése Magyarországon 131
8. Összegzés — nemzetközi tapasztalatok 139
8.1. A vizsgálatok gyakorisága 139
8.2. Kisebbségi jogok érvényesülése 139
VI. A parlamenti vizsgálati jog forrásai 144
1. A parlamenti vizsgálati jog forrásai Európában 144
1.1. Alkotmány j 144
1.2. Parlamenti házszabály 149
1.3. Törvény a parlamenti vizsgálatról/a vizsgálóbizottság eljárásáról 152
1.4. Egyéb jogforrások 156
2. Az Európai Parlament vizsgálóbizottságaira vonatkozó szabályok 156
2.1. EUMSZ 226. cikk (az EKSZ korábbi 193. cikke) 156
2.2. Az intézményközi határozat 158
2.3. Eljárási szabályzat (házszabály) 176. cikk 159
3. A magyar vizsgálóbizottsági jog forrásai 160
3.1. Alkotmány 160
3.2. Az Országgyűlés Házszabálya 162
3.3. Az egyes vizsgálóbizottságokat létrehozó országgyűlési határozatok 163
3.4. Bizottsági iránymutatások, állásfoglalások 163
3.5. Az egyes vizsgálóbizottságok ügyrendje 164
3.6. Az Alkotmánybíróság határozatai 165
3.7. A parlamenti vizsgálati jogra vonatkozó hazai szabályozási kísérletek 168
VII. A vizsgálóbizottság eljárásának részletes szabályai 172
1. A vizsgálati eljárás szakaszai 172
2. A vizsgálóbizottság létrehozása 172
2.1. Vizsgálóbizottság és plénum viszonya 172
2.2. A létrehozás aktusa: a határozathozatal 174
2.3. A vizsgálóbizottság létrehozása irányuló kötelező kisebbségi indítvány módosítása 178
2.4. A vizsgálóbizottság felállításának további eljárási szabályai 180
3. A vizsgálóbizottság összetétele 182
3.1. A vizsgálóbizottság tagjainak száma 182
3.2. A vizsgálóbizottság tagjainak jogállása, jogai és kötelezettségei 183
3.3. A vizsgálóbizottság összetétele 184
3.4. A tagok megbízatásának elnyerése 186
3.5. A tagok helyettesítése 188
3.6. Összeférhetetlenség 189
4. A vizsgálóbizottság működési szabályai (ülésezés, határozatképesség, döntéshozatal) 190
4.1. Az ülés összehívása 190
4.2. A napirend megállapítása 191
4.3. Határozatképesség, döntéshozatal 192
4.4. Ülésezési rend 193
5. A vizsgálóbizottság tisztségviselői 193
5.1. A vizsgálóbizottság vezetése 193
5.2. Az elnöki tisztség elnyerése 194
5.3. Az elnök hatáskörei 196
6. Az eljárásban részt vevő egyéb személyek 198
6.1. Vizsgálati megbízott (Németország) 198
6.2. Eljárási felügyelő (Ausztria) 200
6.3. Jelentéstevő/raportőr 200
6.4. Szakértő 200
7. A vizsgálattal érintett személy önálló eljárásjogi státusza 201
8. Bizonyítás a vizsgálóbizottsági eljárásban 205
8.1. A bizonyítás jelentősége a parlamenti vizsgálat során 205
8.2. Akkuzatórius és inkvizitórius bizonyítási logika 208
8.3. A bizonyítás, mint kisebbségi jog 209
9. Vallomástétel a vizsgálóbizottság előtt 210
9.1. A tanú jogai és kötelezettségei 211
9.2. Köztisztviselők, miniszterek meghallgatása 216
9.3. Idézés 218
9.4. A tanúkihallgatás eljárása (eskütétel, meghallgatás lefolytatása) 219
9.5. Kísérő, helyettes 221
9.6. Nem nyilvános előzetes meghallgatás 222
10. Adatszolgáltatás, iratbetekintés 222
10.1. Közhivatalok aktái, megkeresés 223
10.2. Magánszemélyek, -szervezetek adatai 227
11. Szankciók a vizsgálóbizottság eljárásában 229
12. Nyilvánosság és titokvédelem a parlamenti vizsgálati eljárásban 233
12.1. A nyilvánosság jelentősége a parlamenti vizsgálat során 233
12.2. Az ülések nyilvánossága és a nyilvánosság korlátozása 233
12.3. A kormány képviselőinek jelenléte az üléseken 236
12.4. Jegyzőkönyvezés 237
12.5. Dokumentumok nyilvánosságra hozatala 239
13. A vizsgálóbizottság jelentése 240
13.1. Az eljárás befejezése a vizsgálati megbízás szerint: a jelentéstétel 240
13.2. A jelentés tartalma 241
13.3. Kisebbségi vélemény 242
13.4. Részjelentés, állapotjelentés 243
13.5. A jelentés következményei 244
14. Jogorvoslat a vizsgálóbizottsági eljárás során 247
14.1. Jogorvoslati lehetőségek az eljárás során 247
14.2. Alkotmányos jogorvoslatok (jogviták az eljárás szereplői között) 248
14.3. Jogorvoslatok a vizsgálóbizottság külső személyeket érintő döntései ellen 249
VIII. A jövőbeli magyar szabályozás lehetséges irányai 253
1. A parlamenti vizsgálati jog szabályozása külföldön 253
2. A parlamenti vizsgálatok egyes kérdései de lege ferenda 254
English summary 261
Függelék 264
Parlamenti vizsgálóbizottságok száma ciklusonként Európa országaiban, Magyarországon és az Európai Parlamentben 264
Az Országgyűlés által felállított vizsgálóbizottságok 1989-2011 274
A parlamenti vizsgálóbizottságokra vonatkozó jogforrások Európában 280
A parlament és a vizsgálóbizottság elnevezései Európa országaiban 281
Irodalomjegyzék 282

Témakörök