1.061.471

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Földrajzi Közlemények 1906. január-december/Abrégé du Bulletin de la Société Hongroise de Géographie 1906./Abrégé du Bulletin de la Société Hongroise de Géographie 1903.

XXXIV. kötet 1-10. szám/XXXIV. kötet 1-10. szám/XXXI. kötet 1-4. szám

Szerző
Budapest
Kiadó: Magyar Földrajzi Társaság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 688 oldal
Sorozatcím: Földrajzi Közlemények
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Német  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: A XXXIV. kötet 1-10. szám és a XXXI. kötet 1-4. szám német nyelvű kiadás. A folyóirat június és július hónapban nem jelent meg. 16 melléklettel és 110 szövegközti képpel illusztrálva. Szerkesztette Cholnoky Jenő dr. egyetemi tanár a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára. Teljes évfolyamok.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

Japán szerepe Amerika fölfedezésében.
Irta: dr. Teleki Pál gróf.

Ki ne ismerné Önök közül Marco Polot, Venezia nagy fiát, minden idők legnagyobb szárazföldi utazóját,... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:

Japán szerepe Amerika fölfedezésében.
Irta: dr. Teleki Pál gróf.

Ki ne ismerné Önök közül Marco Polot, Venezia nagy fiát, minden idők legnagyobb szárazföldi utazóját, aki minden európaiak közül elsőnek járta be Közép- és Keletázsiának majdnem minden részét, s akinek kortársai által hitetlenül fogadott s a mesék országába sorolt, csodás leírásait az utókor oly sok tekintetben igazolta!?
Bár eredetileg ó-franczia nyelven írott útleírása mihamar olaszúl és latinul is megjelent s így széles körben, aránylag gyorsan terjedt el, eredményeit a tudományos földrajz és kartografia csak igen lassan tette magáévá s befolyásának legkorábbi érvényesülését a térképészetre az 1375-ben megjelent, úgynevezett katalón világmappán, tehát 80 évvel hazatérése után, észlelhetjük. Ő említi először Quinsayt, Khinának mesésen gazdag és egykori nagy fővárosát a mai Hangcsou-fu-t és Zaytont a híres kikötőt, az Indiával folytatott kereskedelem góczpontját, amelyet a mai Czüan-csou helyén (Kanton és Amoj között) kell keresnünk; az ő leírása utal először a Csendes-Oczeánnak szigetbőségére: ide, Khina partjaival szembe helyezve a 7459 szigetet, amelyek sokaságáról és fűszerben, drágakövekben való gazdagságáról a khinai hajósok meséltek. Végre Marco Pólótól származik a mai Japán első leírása Zipangu név alatt, amelylyel a khinai Dzsi-pen-kuo-t akarta visszaadni, amely a japánok által főszigetük elnevezésére ma használt Nipponnak vagy Niphonnak is törzsalakaj volt. Vissza

Tartalom

I. Értekezések.
Báthory Ferenc: Lappföld és népe 149
Dr. Bátky Zsigmond: Kultúrakörök és kultúrarétegek Afrikában 434
Dr. Buday László: Magyarország községneveinek törzskönyvezése 224
Ch. J.: Dalmácia. Havass Rezső dr. könyvének ismertetése 380
Dr. Cholnoky Jenő: Magyarország geográfiái helyzete 409
Dr. Cholnoky Jenő: Magyarország néprajzi térképe 230
Dr. Danes J. V.: Adalékok a karszttünemények ismeretéhez 305
Gubányi Károly: Utazás a Murray folyó völgyében 243
Dr. Havass Rezső: A budapest-spalatói vasút 35
Hegyfoky Kabos: Az eső járása Magyarországon 419
Dr. Kadic Ottokár: A krapinai diluviális ember maradványairól 259
Dr. Lóczy Lajos: Elnöki jelentés az 1905. évről 112
Nagy Ferenc: Néhány észlelet a Fertő-tó jegén 1906. januárius havában 73
Pápay József: Az osztjákok földjén 77 és 172
Pápay József: Reguly Antal uráli térképe 349
Dr. Papp Károly: Időszakos-e a kalugyeri Dagadó-forrás 22
Dr. Pécsi Albert: A földrengések geometriai elméletének alapvonalai 53
Dr. Pikler Gyula: A statisztikai következtetés egy gyakoribb hibájáról 428
Dr. Pogány Frigyes: Kivándorlási statisztikánk ujabb módszeréről 388
Dr. Prinz Gyula: A magyarországi liász partvonalainak helyzetéről 109
Dr. Prinz Gyula: Úti jegyzetek Közép-Ázsiából 215, 313, 371, 440
Schwalm Amadé A.: Az 1902. évi januárius 30.-i japáni rengés elemeinek meghatározása a földrengések geometriai elmélete alapján 326
Dr. Steiner Lajos: Zivatarok gyakorisága és a Hold fény változásai 13
Dr. Szádeczky Gyula: Glecsernyomok a Biharhegységben 299
Szász Béla: Kis-Ázsia és vasútjai 199
Dr. Teleki Pál gróf: A XV. és XVI. századok kartografiájának egy-egy emléke a Nemzeti Muzeumban 280
Dr. Teleki Pál gróf: Értesités a roueni rézföldgömb és az 1554. évi, Gastaldinak tulajdonított térkép között felfedezett hasonlóságról 107
Dr. Teleki Pál gróf: Japán szerepe Amerika fölfedezésében 1
Dr. Thirring Gusztáv: A kelet-indiai népszámlálásról 40
II. Apróbb közlemények.
B. S.: Az antarktikus kontinens egykori kiterjedése és kora 23
Bárky Zs.: Kihalófélben lévő népek Német-Új-Guinea körül 24
B. S.: A Vájmángu-gejzir New-Sealandon 63
B. S.: Bouvet sziget földrajzi fekvése 63
Kropf Lajos: Desceliers Mappemonde-ja 1553-ból (London) 128
B. S.: A hegyi tavak színéről 129
Teleki Pál gróf: Desceliers Mappemonde-ja 1553-ból 185
B. S.: A thermák eredetéről 186
R. A.: A jókeői földrengésről 232
Halász Gyula: A brit indiai kormány közmunka-osztályának jelentése 234
Pécsi Albert: A valparaisoi földrengéshez 235
Dr. J. v. Danes: Jamaica karsztvidékeiről 288
B. S.: Az északamerikai Egyesült-Államok néger lakossága 289
Halász Gyula: Közép-Amerika gazdasági állásáról 335
Halász Gyula: Lagosz és Dél-Nigéria egyesülése 336
Szigyártó Gyula: A gyergyói és a két csíki medencéről 399
Dr. Schwalm: Alagút a La Manche csatorna alatt 400
A májusi fagyok ellen való védekezés 450
Halász Gyula: A német városok népessége a középkorban 451
III. Földrajzi érdekességű események és mozgalmak.
A) Magyarország.
A Magyar Földrajzi Társaság 1905. évi működése (A szerkesztő) 27
Cholnoky: A magyar helynevekről 29
Ch. J.: Az erdélyi Nemzeti Múzeum 97
Ch. J.: A Tátra-obszervatórium 97
Ch. J.: Magyarország helyi érdekű vízi útjairól 98
Cholnoky: Magyarország az észak-amerikaiak felfogása szerint 130
Ch. J.: A Hortobágy 236
Ch. J.: A Pareng tanulmányozása 236
B) Európa.
Ch. J.: A napolii Szerapisz-templom 29
Ch. J.: Az orosz birodalom nemzetiségi statisztikája 30
Ch. J.: A Vesuvio legújabb kitörése 130
Ch.: A földrajz tanítása német nyelvű főiskolákon 186
Ch. J.: A Pecsora és az Ural közti tundravidék 187
B. S.: Finnország lakosainak száma 187
Sch. A.: A sarkkutatók nemzetközi kongresszusa Bruxellesben 336
Szabó Zoltán: A hamburgi növényrendszertani és növényföldrajzi összejövetel 337
B. S.: Franciaország legújabb csatornája 338
Gerland: Pályázati hirdetmény földrengésjelző műszerre 452
S. A.: Új alagút az Alpokban 452
S. A.: Új cseppkőbarlang Triest mellett 453
C) Ázsia.
Ch.: Sven v. Hédin legújabb utazásának terve 65
B. S.: Tafel utazása északi Khinában 65
Ch. J.: Obrucsev utazása a Tarbagataj vidékén 99
Ch.: Barrett és Huntington a Tarim-medence déli szélén 100
Ch. J.: Stein Aurél dr. utazásáról 237
Lendl Adolf dr. Kis-Ázsiában 237
B. S.: Tafel dr. utazásáról északi Khinában 290
B. S.: Az India és Tibet közötti nagy országút 290
H. Gy.: A Khatanga-folyónál járt orosz expedíció 338
H. Gy.: A Sang-hai-nan-kingi vasút (H. Gy.) 338
H. Gy.: Kasmiri hegymászók 401
Halász Gyula: Sven Hedin utazása 401
B. S.: A Sang-hai nan-kingi vasút 453
Halász Gyula: Aden brit protektorátus új határvonala 453
Halász Gyula: India hajózható vízi útjai 453
Halász Gyula: Calvert utazása Tibet nyugati részében 454
D) Afrika.
Ch. J.: E.-T. Gautier visszatérése 66
Ch. J.: Az Alexander és Gosling-féle expedíció 100
Ch. J.: A Nílus kataraktáiban látható fekete kéreggel bevont kövek 100
H. Gy.: Álomkór a francia Congo gyarmatokban 339
H. Gy.: Ruvenzori 339
E) Amerika.
Ch. J.: Földrengések a Csendes-óceán partjain 131
Dr. Pécsi Albert: Az április 18.-i (san-franciscoi) földrengés 132
B. S.: Új tó a Colorado-sivatagban 187
S. A.: Robinson szigete 401
F) Ausztrália és Óceánia.
Réthly: A Szamoa-szigeti geofizikai obszervatórium 188
G) Sarkvidékek.
Ch.: Biologiai állomás Grönlandban 188
B. S.: Az északi Jeges-tengernek1 hátrálása a jakut partok mentén 339
Halász Gyula: Az északnyugati átjáró 401
Halász Gyula: G. Isachsen utazása 401
Halász Gyula: A sarkkutatók Bruxellesben tartott kongresszusa 402
H. Gy.: A grönlandi dán expedíció 454
H. Gy.: R. Amundsen hazatérése 455
Halász Gyula: Peary északsarki expedíciója 455
H) A fizikai földrajz köréből.
Cholnoky: Van-e valóban antipasszát az eddigi elméletnek megfelelően? 64
I) A földrajz halottai 1906-ban.
Dr. Papp Károly: Czárán Gyula 445
B. S.: Fritsch Károly báró 446
Lóczy: Futterer Károly dr. professzor 446
B. S.: George Grenfell 447
Schw.: Christian Gruber dr. 448
György Aladár 448
B. S.: Koristka Károly 448
Kőrösi József 449
P. A.: S. Pierpont Langley 449
Sch.: lsrael Cook Russel 449
Sch.: James Stewart dr. 449
Zichy Jenő gróf 450
IV. Irodalom.
Acker Viktor: A gömörmegyei Csermosnya patak völgyének geologai viszonyai (K.) 136
Ágotái Béla - Kogutowicz Manó: Térképfüzet, Budapest elemi népiskoláinak III. oszt. számára (Cholnoky) 340
A kassai szélről (Dr. Czirbusz Géza) 404
A klimaövek kialakulásáról (Dr. Prinz Gyula) 31
A szerkesztő utolsó szava (Ch. J.) 33
Balogh Benedek, barátosi: Dai Nippon (Cholnoky) 193
Dr. Bangha Aurél: A közlekedési földrajz újabb irodalmából (Prinz) 66
Dr. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei (Steiner) 139
Csaszny Valér: „Tellurium Lunarium" szemléltető készülék a csillagászatiföldrajz oktatásához (Cholnoky) 67
Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon (Dr. Schwalm) 403
Fasching Antal: A magyar országos fölmérés újjászervezése alkalmával figyelembe veendő legcélszerűbb mathematikai vetítési módok (P. A.) 195
Frech Frigyes: A tengeri eredetű karbon Magyarországon (K.) 138
Gasirowski H.: Slady glacyalne na Czarnohorze (dr. W. R. v. Lozinski) 241
Gesell Sándor: A Csermosnyapatak Dernő és Lucska közé eső részének földtani viszonyai (K.) 136
Gonda Béla : A magyar tengerészet és a fiumei kikötő (Cholnoky) 297
Güll Vilmos: Agrogeologiai jegyzetek az öreg Duna mentéről (K.) 137
Güll Vilmos - Liffa Aurél - Timkó Imre: Az Ecsedi láp agrogeologiai viszonyai
(Cholnoky) 192
Haerter Ádám : Fiumei kirándulásunk (Ch. J.) 291
Halaváts Gyula: A mezőtúri artézi kutak (Ch. J.) 406
Dr. Harkányi Béla báró: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei 141
Dr. Havass Rezső: Dalmácia (Cholnoky) 341
Horusitzky Henrik: Előzetes jelentés a Nagy-Alföld diluviális mocsárlöszéről (Cholnoky) 67
Jákobéi Dezső: Kalauz az eperjesi kir. kath. főgimnázium állal rendezett aldunai tanulmányi kiránduláshoz (Ch. J.) 291
Kadic Ottokár: A Maros balpartján, Czella, Bulza és Poztoga környékén elterülő hegyvidék geologiai viszonyai (K.) 135
Kertész K. Róbert: Ceylon építészete (Ch. J.) 405
Kertész K. Róbert: Képek Ázsia keletéről (Cholnoky) 69
Kogutowicz Manó : Budapest székes-főváros egész területének térképe (Ch.) 342
Kogutowicz: Magyarország és Ausztria vasúti és közlekedési térképe a külföldi csatlakozó vasútakkal (Ch. J.) 405
Kövesligety Radó: A földrengésről (Ch.) 341
Kozma Gyula: Képes földrajzi Atlasza elemi népiskolák számára (Cholnoky J.) 292
László Gábor: A Kis-Magyar-Alföldön, a pándorfi fennsíktól a Hanságig (K.) 138
Lasz Samu: A magmamozgások (Ch. J.) 459
Liffa Aurél: Agrogeológiai jegyzetek Tinnye és Perbál vidékéről (K.) 137
Megjegyzések a közlemények VII. füzetében megjelent „vízrajzi évkönyvek" című könyvismertetéshez (Hajós Sámuel) 343
Méhely Lajos: A vihart és földrengést jelző állatokról (K.) 138
Nagy Magyar Atlasz (Cholnoky) 238
ifj. Nopcsa Ferenc báró: A Gyulafehérvár, Déva, Ruszkabánya és a romániai határ közé eső vidék geológiája (Kormos Tivadar) 132
Pálfy Mór: Az erdélyrészi Érchegység nyugati részének geológiai viszonyai (K.) 135
Dr. Papp Károly: A karács-czebei aranybányák Hunyad-vármegyében (Ch. J.) 102
Dr. Papp Károly: Menyháza vidékének geológiai viszonyai (K.) 135
Dr. Pintér Jenő: Hibák a földrajz tanításában (Cholnoky) 292
Pompéry Elemér: Az amerikai Egyesült Államokban (Ch. J.) 195
Posewitz Tivadar: Polena környéke Beregmegyében (K.) 135
Reguly Jenő: A Volovecz déli lejtője Veszverés és Betlér között (K.) 136
Réthly Antal: Az 1903., 1904., 1905. évi magyarországi földrengések (Ch. J ) 406
Róna Zsigmond: Die südungarische Kossava (Cholnoky) 456
Rosner E.: A jégkorszak a Swidowiec hegységben (Dr. Walery v. Lozinski) 239
Rosner E.: Egy szokatlan hőmérsékleti változásról a hegyi vizekben (Dr. W. v.
Lozinski) 241
Rubinyi Mózes: Tanulmányok a romániai csángókról (Beluleszko) 196
Schafarzik Ferenc: Forasest és Tomest környékének geológiai viszonyairól (K.) 135
Dr. Sebők Imre: Öt világrészen keresztül (Beluleszko) 297
ifj. Stein Mihály: Austria and Hungary (Ch. J.) 342
Szádeczky Gyula: A Bihar-hegység Rézbánya-Petrosz-Szkerisora. közötti részének geológiai szerkezetéről (K.) 136
Dr. Szentpéteri Zsigmond: A Tur-torockói eruptívus vonulat Borév-Várfalva-Csegez és Torockó közé eső részének kőzettani viszonyai (Ch J.) 291
Szilágyi János - Treitz Péter: Megfigyelések a meszes talajok s a meszes talajokra alkalmas amerikai szőlőfajtákról (Cholnoky) 103
Tariczky Endre: A tiszavidéki hun földpyramis-halmok ismertetése és két függelék (Cholnoky) 341
Tausch Jenő : Hadihajón (Tonelli) 459
Timkó Imre: Agrogeológiai jegyzetek a Szigetközből s ezzel kapcsolatosan a Hanság k.-i pereméről (K.) 137
Treitz Péter: A Balaton-tó fenékiszapjának és altalajának fizikai alakulása és ásványi összetétele (Cholnoky) 457
Treitz Péter: Jelentés az 1904.-dik évben végzett agrogeológiai felvételekről (K.) 136
„Uránia" magyar tudományos egyesület : Népszerű tudományos felolvasások
(Cholnoky) 458
Utasítás földrengések megfigyelésére (Ch. J.) 406
Visegrádi János: Három kirándulásunk a zempléni szigethegységbe (Ch.) 342
Viszonválasz a klímaövek kialakulásáról (dr. Szilády Zoltán) 101
Vízrajzi Évkönyvek. XIII. kötet (Cholnoky) 294
Vízrajzi Évkönyvek XIII. kötetének bírálatához (Cholnoky) 407
Wójcik K.: A riszkaniai oligocén az Ursok közelében (W. R. v. Lozinsk.) 241
Zemplén-vármegye és S.-A.-Ujhely r. t. város. Monografia (Dr. Czirbusz G.) 189
V. Társulati ügyek.
Választmányi ülés 1906. jan. 11.-én 341
Választmányi ülés 1906. febr. 8.-án 71
Választmányi ülés 1906. márc. 15-én 105
Választmányi ülés 1906. május 25.-én 197
Választmányi ülés 1906. június 22.-én 242
Választmányi ülés 1906. szept. 23.-án 298
Választmányi ülés 1906. okt. 25.-én 347
Választmányi ülés 1906. nov- 8.-án 407
Választmányi ülés 1906. nov- 29.-én 460
Szakülés 1906. januárius 25.-én 70
Szakülés 1906. februárius 8.-án 71
Estély 1906. januárius 11.-én 70
Estély 1906. januárius 18.-án 70
Estély 1906. februárius 22.-én 70
Estély 1906. március 1.-én 105
Estély 1906. március 8.-án 105
Estély 1906. május 25.-én 198
Estély 1906. október 4.-én 348
Estély 1906. október 11.-én 348
Estély 1906. november 8.-án 408
Estély 1906. november 15.-én 408
Estély 1906. november 22.-én 408
Estély 1906. november 29.-én 460
Estély 1906. december 6.-án 460
Estély 1906. december 13.-án 460
Estély 1906. december 20.-án 460
Estély 1906. december 27.-én 460
Közgyülés 1906. március hó 22.-én 142
Pénztári kimutatás 144
Vagyonmérleg 146
Előirányzat 146
A Balaton-Bizottság számadása 148
Mellékletek.
I. tábla. A zivatarok gyakoriságának és a Hold fényváltozásainak összefüggése 16
II. tábla. Richthofen Ferdinánd báró 35
III. tábla. A roueni rézföldgömb 107
IV. tábla. Az ó-gyallai észak-déli irányban felállított
Bosch-inga szeizmogrammjának egy részlete, a San-Francisco
vidékén történt földrengésről 132
V. tábla. Nasr-eddin hodsa sirhelye, hátul Aksehr városa. - Nasr-eddin hodsa sirja 202
VI. tábla. Magyarország néprajzi térképe 230
VII. tábla. Vörös-agyag partok Renmark közelében, a Murray partján 243
VIII. tábla. Eucalyptus rostrata (Red Gum) a Murray völgyében 250
IX. tábla. A Darling beömlése a Murrayba (nagy vízálláskor), - Esti tájkép a Murray
folyón 254
X. tábla. A krapinai ősember lelőhelye 258
XI. tábla. Nyugatafrika partja Benincasa 1466 és 1477. évi térképein 282
XII. tábla. Biharfüred a Pojen felöl. - A Dregán-völgy forrásvidéke 299
XIII. tábla. A csapadéknak, valamint a poljék és a folyók vízállásainak járása Nyugat-Boszniában és Hercegovinában 306
XIV. tábla. Reguly Antal uráli térképe 349
XV. tábla. Trau 380
XVI. tábla. Az eső mennyisége a 30 éves időszak átlagának százalékaiban 424
Szövegképek jegyzéke.
Fra Mauro camalduli szerzetes korongalakú földképe 1
Toscanelli elveszett térképe (1474) 3
Ruysch földképe a római Ptolemaiosz kiadásból 5
Vopell Gáspár kölni féltekéjének amerikai oldala 7
Schöner J. glóbusának atlanti oldala 9
Lenox glóbus (1510) 11
Uj-Guinea, az egyenlítő és az Admiralitás szigetek közt fekvő apróbb szigetvilág népeinek eszközei 25
A földrengés-sugarak irányváltozásai 54
Az ellipszis alakú földrengés-sugarak geom. tulajdonságai 55
A földrengés terjedésének ábrája 58
A földrengési elemek meghatározása 61
Grafikus eljárás a földrengés elemeinek meghatározására 62
Jégdarabok a Fertő-tó nádasának nádszálain 74
Jégdomb a Fertő-tó nádasában 75
Repedés keresztmetszete a Fertő tó jegén 76
Déli osztjákok 79
Osztják nők 81
Nyári vadászkunyhó 83
Osztják kutyák és csónakjuk (Nagy Jugán) 85
Kutyatanya és az őszi jurta (Nagy Jugán) 87
Szamarovo falu az Irtis felől 89
Osztják nyári konyha halszárítóval (Nagy Jugán völgye) 91
Osztják halászó cége 93
Az osztjákok nyers halat esznek. (Chalas-pugor) 95
Az erdélyrészi érctermelő vidék, Papp Károly szerint 102
Magyarország liász partvonalai 111
Lappföld legészakibb része. Mérték: 1:2,700,000 151
Finnországi letelepült lappok 153
Enarei halász lappok 155
Neideni templom (Norvégia) 157
Orosz lappok a Paszvik folyó mentén 161
Földkunyhóban lakó orosz-lappok (Paszvik folyó mentén) 165
Norvég-lapp iskola (Varangerfjord mentén) 167
Bugöfjord és az éjféli nap május elején 169
Muchrin Péter háza. A kutya fogat. (Obdorszk) 173
A nomádok költözködése 177
A szamojédek az obdorszki kereskedő házában vendégeskednek 181
Az obdorszki vásár. Znamenszkij akvarellje után 183
A rómaiak idejéből fennmaradt hid, amely Kutahiába vezet 199
Dúsak állomás a Szmirna Kasszabai vonalon 201
Kónia (a régi lkónium) látképe a citadelláról 203
A citadella Koniában. Jobbra szeldsuk vártorony, balra medresszé 205
I. Ala-eddin szeldsuk szultán mecsetjének külseje Kóniában 207
Az Indsé dsámi portálisa Koniában 209
Rákóczy korabeli kard Koniában, egy ott lakó hazánkfia tulajdonában 210
Rákóczy korabeli kard Koniában, egy ott lakó hazánkfia tulajdonában 211
Ak-köprü (fehér hid) karavánhid; a háttérben Kis-Ázsia egyik legérdekesebb fekvésű városa, Angóra 212
A Tabak-Hané-szu folyó zsilipje Angóra északi részében 213
A Kug-art-szú medrének átmetszete az Urum-dási torkolata felett, közel egy
kilométernyire 217
A Kug-art-szú szurdokainak átmetszete 218
A nyugati Kug-art völgy átmetszete a Kug-art-szú és Urum-dási összefolyásánál 219
A Kjül-du folyó medrének keresztmetszete 221
A sós agyag fekvése a Narin medence déli szélén 222
A Narin-völgy déli lejtőjének vázlata 223
Földrengés következtében támadt repedések és lyukak Jókeőtől délnyugatra 232
Földrengés következtében támadt szakadás Jókeőtől délnyugatra 233
A valparaisoi földrengés seizmografnmja 235
Személyszállító hajó a Murray folyón 243
Ausztrália délkeleti részének térképe. Mérték 1:7,655.000 344
A Murray torkolatának, az Alexandra és az Albert tavak környékének térképe 245
Öntözött gyümölcsös Mildurában 247
Barack-szüret Mildurában 248
Birka nyáj a Darling tolyó síkságán 249
Bennszülött sírja a Murray partján 251
Az ausztráliai őslakók egyik hihaló törzsének utolsó tagja 252
Halászok a Murray partján (Tőkehalak) 253
Vörös-agyag partok Mildura közelében 255
Ős eucalyptusok a Murray partján 256
A Murray hídja Murray Bridge helységnél 257
Kiránduló gőzös az Alexandra tavon 258
A Husnjakovo barlang alsó részének szelvénye 261
A krapinai ősemberek kő szer számai 263
Homlokcsont a jobboldali felső szemivvel kisebbítve 263
A két falcsont külső felülete kisebbítve 265
Nyakszirtcsonttöredék kisebbítve 267
Halántékcsontok kisebbítve 267
A krapinai ősember koponyájának hosszmetszete 269
Homlokcsonttöredék a felső szemívekkel természetes nagyságban 269
Felső állcsonttöredék kissé nagyítva 271
Egy hétéves gyermek állkapocstöredéke kisebbítve 271
Baloldali állkapocstöredék öt foggal 273
A Krapina III. és a Nágó-néger állkapcsának fogíve 273
A krapinai III. és IV. állkapcsok természetes nagyságban 275
A Krapina IV. és Spy I. állcsontok; a Krapina III. és a Naulette állcsontok
kombinácziója 275
A krapinai ősember fogai nagyítva 277
A nagy anderites dacit-tábla platója (átlag 1700 m. magas) Bricea délny. felől 299
Az andezit-tábla meredek délkeleti pereme a Herge-tó felől 301
Herge-tó az andezites dacit-tábla délkeleti szegélyén 302
Oncsásza-medence nyugat felől 303
A Narin-folyó medrének keresztmetszete a Gyakbolot torkolatának közelében 315
A Nagy- és Kis-Narin közti mellékfolyók helyzetrajza 317
A Kis-Narin medence keleti részének vázlata. Merték 1:700,000 319
Az Iszik-kul délkeleti partjának tipusa. Mérték 1:150,000 324
Az 1902. évi jan. 30.-Í japáni rengés elemeinek meghatározása 329
Az Iszik-kul déli és keleti folyóinak torkolat-tipusa 372
A szumbei dombsor szelvénye a Kásán-folyó átvágásánál 377
A szumbei sikság keresztmetszetének vázlata a Kásán folyótól keletre 378
Halászat Zára mellett 381
Iskolás gyermekek Gjevrszke faluból Knin mellett 383
A Perisztilium Diocletianus császár spalatói palotájában 384
Nagy Lajos címere Szent Simeon koporsóján 385
A Vesztibulum Diocletianus császár spalatói palotájában 386
Európa szerkezetének vázlatos térképe 413
Az esőmennyiségek eltérése a 35 éves (1871 - 1905.) átlagtól (768 mm.) %-ban, Magyarországon 425
Az esőmennyiségek eltérése a közepestől külföldi és hazai állomásokon 426
A kunyhók építésmódjának földrajzi eloszlása Afrikában 435
A fegyverek földrajzi eloszlása Afrikában 436
A ruházat földrajzi eloszlása Afrikában 437
A test-csonkitások földrajzi elterjedése Afrikában 438
A zenélő szerszámok és a nyak-zsámoly földrajzi elterjedése Afrikában 438

Abrégé du Bulletin de la Société Hongroise de Géographie XXXIV. kötet 1-10. szám 1-198

Abrégé du Bulletin de la Société Hongroise de Géographie XXXI. kötet 1-14. szám 1-30
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem