Fülszöveg
Kötetünk Sárközi Mártának, Molnár Ferenc és Vészi Margit lányának, Sárközi György feleségének, a magyar irodalom egykori önzetlen mecénásának kíván emléket állítani. Neki köszönhetően indult újra 1946-ban a Válasz, mely a két világháború közti időszakban, amikor Sárközi György állt az élén, még "csak" a népi írók orgánuma volt. 1946 és 1949 között Sárközi Márta az egész modern magyar irodalom és társadalomtudomány otthonává tette folyóiratot, melynek élén (egyre inkább formálisan) Illyés Gyula, a legendás Nyugat és a Magyar Csillag egykori szerkesztője állt.
Itt jelent meg Németh László világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő regénye, az Iszony, Szabó Lőrinc lírai önéletrajza, a Tücsökzene, Bibó István életművének nagyobbik hányada. Rendszeresen publikált a folyóiratban Szentkuthy Miklós, Vas István, Jékely Zoltán, Illés Endre, Lakatos István, itt kezdte pályafutását Lator László, Fodor András, Mészöly Miklós.
A Széchenyi Ágnes által összeállított kötet bőven idéz Sárközi Márta...
Tovább
Fülszöveg
Kötetünk Sárközi Mártának, Molnár Ferenc és Vészi Margit lányának, Sárközi György feleségének, a magyar irodalom egykori önzetlen mecénásának kíván emléket állítani. Neki köszönhetően indult újra 1946-ban a Válasz, mely a két világháború közti időszakban, amikor Sárközi György állt az élén, még "csak" a népi írók orgánuma volt. 1946 és 1949 között Sárközi Márta az egész modern magyar irodalom és társadalomtudomány otthonává tette folyóiratot, melynek élén (egyre inkább formálisan) Illyés Gyula, a legendás Nyugat és a Magyar Csillag egykori szerkesztője állt.
Itt jelent meg Németh László világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő regénye, az Iszony, Szabó Lőrinc lírai önéletrajza, a Tücsökzene, Bibó István életművének nagyobbik hányada. Rendszeresen publikált a folyóiratban Szentkuthy Miklós, Vas István, Jékely Zoltán, Illés Endre, Lakatos István, itt kezdte pályafutását Lator László, Fodor András, Mészöly Miklós.
A Széchenyi Ágnes által összeállított kötet bőven idéz Sárközi Márta családi önéletrajzából, közli visszaemlékezését a Válasz második korszakára, levelezését Illyés Gyulával, Szabó Zoltánnal, Németh Lászlóval, Erdei Ferenccel, Pilinszky Jánossal, Ferenczy Bénivel.
"Sárközi Márta emberi és intellektuális minősége akkor bontakozott ki egészen, amikor magára maradt. Ezzel jön el a pálya delelője. 1945-től kezdve folytatja a maga életét is, Sárközi Györgyét is, értelme szerint. Ha neki vezető állása volt az Athenaeum Kiadónál, amit igyekezett az irodalom javára felhasználni: Sárközi Márta, mivel ő se volt már, Athenaeum se, csinált a maga pénzén kiadót. Elindította újra a Választ. Ehhez fogható színvonalú évfolyamai magyar folyóiratoknak sohase voltak. Az ő Válaszában jelent meg Szabó Lőrinc legjobb versciklusa, a Tücsökzene. Ő közölte folytatásokban Németh László legjobb regényét, az Iszonyt. Akár Illyés prózai lelemény-mérték szerint legjobb írását, a Franciaországi változatokat. Kiadta a fiatalokat."
Szabó Zoltán
"Németh László a Válasz megszűnése alkalmából hosszú és olvashatatlan levélben köszönte meg, amit a magyar irodalomért tettem. Ezt a levelet eltettem ahhoz, melyben lehord unatkozó lipótvárosi úriasszonynak, írástudatlan hülyének, mert bírálni mertem egy művét, jobban mondva saját kérésére véleményt mondtam róla. A két levél békésen alszik egymás mellett a Széchenyi Könyvtár irattárában; valamikor többet sírtam az elsőn, mint amennyit örvendeztem a másodikon."
Sárközi Márta
"... a távolból, 7-8 éve csodálom, hogy milyen gyönyörűen megőrzi magát abban a szörnyűségben, amely egyaránt körülvesz bennünket, s hogy milyen nagyszerűen meg tud maradni annak, akinek hajdan megismertem. Ezt szeretném eltanulni magától: hogyan csinálja? A híreket állandóan hallom: most műstoppol, most almakertész, azaz hetvenféle módot tud rá mindig, hogyan kell becsületesnek lenni akkor is, amikor a legnehezebb."
Lakatos István
Vissza