Szegedi Kőrös Gáspár

Előszó

Hazánkban a középkorban az oktatás az egyház kezében volt, vagy erős befolyása alatt állott. A fejedelmek és bőkezű nagyurak is rendszerint az egyházat látták el adományaikkal iskolák tartására. A papi rend hivatásához tartozott az írástudás. Ők voltak a hitszónokok, ügyvédek, titkárok, követek, az oklevelek és törvények fogalmazói, gyakran az orvosok is. A középkor századaiban Szeged szellemi középpontjai is a szerzetesi kolostorok voltak. Az a régebbi helytörténeti irodalomból Reizner János. Szmollény Nándor, Iványi Béla/ ismeretes állítás, hogy laikus egyetemi hallgatóink a kolduló rendek helyi stúdiumaiban tanultak volna, adatok, illetve hazai analógiák híján, de a rendi előírások szerint is, alkalmatlan. A studium particularet /alacsonyabb szintű középfokú oktatást /kizárólag fiatal szerzetesnövendékek végezhették, akik közül többen kerültek külföldi rendi studium generalera és egyetemre is.
A szegedi kolostorok noviciusai között feltehetően sok volt a város fiataljai közül való. A feudalizmus évszázadaiban a polgárság és a parasztság fiai számára szinte egyedül az egyházi pálya, és a vele sokszor kapcsolódó literátus munkakörben nyílt lehetőség a társadalmi emelkedésre. A vagyonos nemesi sarjak, összeköttetéseiknél és birtokaiknál fogva, hamar elérték a legnagyobb méltóságokat. A polgárifjak számára az egyházi pálya közéleti tisztességet, anyagi függetlenséget jelentett, képessé tette egyházi, állami igazgatási teendők ellátására.
Minthogy a XVIII. század elejéig /1720/ világi középiskola nem volt Szegeden, a külföldi egyetemeket elsősorban klerikusok látogatták. Közülük sokan magas egyházi méltóságokat, jogászi tisztségeket szereztek.
A reformáció-előidézte szellemi mozgalomban alig fél évszázad alatt óriási lendületet nyert a magyar oktatásügy, noha olyan csapások érték az országot, mint a mohácsi vész, a török hódítás, az ország feldarabolása, az ellenkirályok trónküzdelmei, a pestisjárványok. A külföldi egyetemekről százával tértek haza a reformáció hirdetői - protestáns lelkészek - tudományos ismeretekkel felszerelve, új eszmékért lelkesedve. Itthon főurak, városok, később a reformáció ellensúlyozására főpapok versenyezve állítottak iskolákat, küldték a magyar fiatalokat külföldi egyetemekre.
Szegeden a török hódoltság nem kedvezett a középiskola kialakulásának és a külföldi egyetemekre küldésnek. A városi élet fejlődése már az előző században megkívánta, hogy világi, polgári elemek mind nagyobb számban lépjenek hivatali pályára, vegyenek részt az oktatásban, a gyógyító munkában. A város társadalmi életét első ízben az 1522. évi egyházi tizedjegyzék alapján ismerjük meg. de a portatulajdonosok között egyetemet végzettel eggyel sem találkozunk. Van ugyan három Orvos /Wrwos/ nevű a városban, azonban Szmollény /1910. 18./ megállapításával ellentétben nem lehetettek "egyetemet végzett szegedi fiatalok". Egészen a XIX. századig nem is találkozunk szegedi származású orvossal a városban. Vissza