Előszó
Hogyan keletkezett ez az - Egyházközségünkkel kapcsolatos - újabb kiadvány?
Egyszer lengyel testvéreink országában járva, elcsodálkozva mondtam ottani barátaim egyikének: Mennyire egységesen hívő és hazaszerető ez a nép! Mire ő azzal válaszolt, hogy igaz, de egy hely kivételével: mert Varsó, a főváros inkább metropolis, olyan mint a világ bármelyik jellegtelen, hovatartozásától elidegenedett nagyvárosa, keresni kell benne a keresztény és nemzeti vonásokat. .. (így mondta néhány évtizede.)
Budapesten, hazánk fővárosában nem kell soká kutatni a szentet és a magyart. Még a mai Budapesten sem, ha az ember mer elbámészkodni, történelmünkbe belerévedni, néhány pillanatra a valóság igazi mély rétegébe behatolni; a feliratok, a falragaszok, a hízelgő-hazudozó, idegen hangzásokat majmoló képzavar és szennytenger mögé nézni. Fővárosunk Szentjeink városa, szent helyeink romkertje, számtalan üldözött és vértanú testvérünk áldott temetője, az Úr Isten eleven gondviselésének csodajele...
Akik tudjuk, mit jelent Sasad és a Kelen-hegy, nekünk erőt ad a Gellért hegy, mert annak oldalában - lassanként évszázada szoborba formáltan is - „felmutat égre Szent Gellért keresztje". Sokunknak sokat számít a .Szent Imre város, melynek központi szobra két háborús ütközet tűzzáporát karcolatlanul kibírta... És a margitszigeti romok, ahol engesztelő szentünk imádságos kuckója helyén ma is, mi is megállhatunk... Aztán a Hárs-hegy: Báthori László bibliafordító barlangjával, az alatta lévő nyereg a budaszentlőrinci ereklyét őrző, pálosokat összetartó kolostornak romjaival; a Nagyboldogasszonynak szentelt Mátyás-templom és a Magdolna-torony és a Belvárosi templom gazdag, sokjelentésű múltja; Budajenő és Gercse romokból újjáépült szentélye; Apor Vilmos szociális ügyintézéseinek, Mindszenty József hercegprímás, Endrédy Vendel zirci apát kényszertartózkodásának őrhelyei... Bogner Mária Margit zárdája és Salkaházi Sára Mónika Duna-partja utcája, utolsó napjai kórháza...
Szabó Tibor életművet álmodott abból a szent kedvteléséből, hogy dolgos életvitele és családgondozása mellett, az általa kikutatott, bejárt, sajátos sugarú körben összegyűjtötte és mérnöki becsülettel leírta egykori - a mai főváros területén és környékén létezett - templomaink sűrű sorát. Ennek közreadásával akarja - Prohászka szavával - a „genius loci" szeretetét, Budapest szent szellemének magunkbaölelését ránkörökíteni. Az Úr áldja meg őt ezért!
Ahogy Gellért a szintén szent Günther nyomában remetéskedett Bakonybélben, ahogy Margit családja szent elődeit tudatosan tisztelte klastroma mélyén, úgy találhat alkalmat a nézelődő-olvasó Testvérem is ebben a füzetben arra, hogy megújult látással és örömmel belegyökerezzék Hazánk fővárosának legmélyebb jelentésébe...
Vissza