Kolozs megye

Előszó

Két év telt el Szabó T. Attila Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése című sorozat legutóbbi kétkötetes darabjának, Szolnok-Doboka megye helyneveinek megjelentetése óta. A szerkesztés, kiadásra előkészítés munkafolyamatának elhúzódása elsősorban azzal indokolható, hogy Kolozs vármegye anyaga terjedelmével is kitűnik, és szerkezetében is különbözik a gyűjtemény többi részétől.
A sorozat létrejöttéről, előzményeiről, a gyűjtés és közreadás történetéről itt nem szólunk részletesen, mert az eddigi kötetek (különösen az első könyv: Alsófehér megye) bevezetésében megtalálhatják az érdeklődők, és a közepesen, utolsóként megjelenő 11., „Erdély peremvidéke" című kötetben (amely Brassó, Szeben, Hunyad, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros kisebb mennyiségű történeti helynévanyagát tartalmazza majd) tervezzük összefoglalásukat. A 10. kötetként, három könyvben közreadott Kolozs vármegyei történeti helynévgyűjtemény megjelentetésének körülményeit viszont a korábbiaknál némileg részletesebben ismertetjük a továbbiakban.
Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött öt doboz, amely „Kolozs megye" föliratot visel, és nagyrészt Szabó T. Attila céduláit tartalmazza, egyfajta szimbóluma lehetne a kolozsvári tudós iskolateremtő helynévgyűjtő munkájának.
Egyrészt az eddigieknél jóval nagyobb mennyiségben tartalmaz történeti adatokat a megye településeinek névanyagából (bel- és külterületi helyneveiből). Ennek alapvető oka, hogy forrásai, a birtok- és vagyonösszeírások, határperek stb. Erdély más területeihez képest a történeti Kolozs vármegye területén nagyobb arányban keletkeztek és maradtak fönn a birtokosok családi levéltáraiban valamint kisebb helyi, egyházi és állami levéltárakban. Ezek a források nagyrészt azokba a kolozsvári közgyűjteményekbe kerültek, amelyekben Szabó T. Attila napi rendszerességgel búvárkodott, és amelyekben szinte egész élete folyamán, az 1930-as évektől egészen haláláig, 1987-ig helynévtára legnagyobb részét gyűjtötte.
Másrészt ezen a területen valósulhatott meg legteljesebben Szabó T. Attila többször megfogalmazott célja, amely szerint a névtár részletes adatsort közöl a települések történeti helységnévadatairól, közli a fönt említett történeti helyneveket, és azokra támaszkodva jelenkori gyűjtések során kérdezi ki, majd melléjük írva megadja az élő helynevek adatait is (lehetőség szerint térképpel együtt).
Kolozs megye területére esett az a két tájegység: Kalotaszeg és Borsa-völgye, amelyeknek helyneveit Szabó T. Attila közzé is tette a magyar helynévgyűjtés és -kiadás két mintaadó kötetében (Kalotaszeg helynevei. I. Adatok. Kolozsvár, 1942. XVIII + 511 lap, 46 térkép; Gergely Béla társszerzővel: A kolozsmegyei Borsavölgy helynevei. Kolozsvár, 1945. 208 lap). A megjelenés helyéből és idejéből sejthetjük, hogy ezek a munkák nemcsak Magyarországon, de Erdélyben is ritkaságnak számítanak, szinte hozzáférhetetlenek. Egyrészt ez késztetett arra, hogy e könyvek teljes anyagát bevegyük a mostani közzététel adatai közé. Erősítette elhatározásunkat, hogy a történelmi helyzet sürgette a két könyv megjelentetését, és Szabó T. Attila nem tudta teljessé tenni történeti anyagukat. Egészen a haláláig eltelt időszak (40-45 esztendő) folyamán mindkét területről tovább gyűjtötte az adatokat, s ő maga is mindenképpen közölte volna ezeket a kiegészítéseket. Vissza