Az orosházi Szabó Pál életútja és válogatott írásai

Előszó

Önmagáról - újságírói és helytörténetírói munkássága

A jelen kiadvány összefoglaló jellegű emlékezés kíván lenni az orosházi Szabó Pál küzdelmekkel, megpróbáltatásokkal és csalódásokkal telt életére, emberi sorsára, helytörténetírói és újságírói munkásságára. - Címe egyik írásából származik, amelynek végén ezzel a mondattal összegezte életútja tanulságait. Hogy ki volt Szabó Pál, arra legtalálóbban maga válaszolt:
,,Az a hitem, hogy az ember sorsa már a névadásnál eldől. Szinte szédülök, ha elgondolom, micsoda pompás karriert futhattam volna meg ezzel a névvel - Szabó Szertóriusz.
De hát Pálnak kereszteltetett az apám. Nyilván nem akart ő ezzel semmi rosszat. Amikor megkérdeztem, a tradíciókra hivatkozott. Igen a tradíciókra. Mert bármilyen furcsán hangozzék is, még a Szabóknak is vannak tradícióik.
A mi családunk tradíciója például az, hogy minden elsőszülött fiút Pálnak keresztelnek. - Elsőszülött vagyok én, első az apám, első volt a nagyapám, a dédapám, a szépapám. S bizonyára Pál volt az ükapám is.
Szabó a nevem, de talán sohasem szólított senki Szabónak. És sohasem volt Pali a becenevem. Szabó Pali voltam világéletemben.
Hadifogoly koromban még egy Szabó Pál lakott abban a szobában, amelyben én laktam. Ott, megkülönböztetésül Hangos Szabó Palinak szólítottak.
De hol van azóta az én hangom. Akkor persze még azt hittem, ember lehetek ezzel a névvel. Azóta rájöttem, hogy ez a név mindenre diszkvalifikál...
Irigyei születtek e névnek és diktátor jelöltjei. Monopóliumot váltottak rá a halhatatlanság valhallájában s az egyik névrokonom - ki karriert csinált e névvel, sőt a név dacára - a halálomat kívánta...
Nálunk nem kevesebb, mint százhatvanhárom Szabó Pál él. Én csak egy vagyok a sok közül. Már most ha magam „orosházinak" írom, a többi százhatvankettő méltán felháborodik és tiltakozik, mert kompromittálom, vagy zavarom a circulusait. . ." Vissza