Jogi alapfogalmak

Fülszöveg

A kötet három fő részből áll. Az első rész a jog statikáját tekinti át: azt, ahogy a jog intézményrendszere a legelemibb építőkövekből, a jogi normákból felépül, s a legkülönfélébb szinteken - a jogintézmények, jogágak, jogrendszerek, jogcsaládok szintjén - megszerveződik. A második rész a jog dinamikájával foglalkozik. Itt azt a szempontot vezetjük be, hogy egyrészt a jog anyaga nem egyszer s mindenkorra adott, hanem folyamatos változás alatt áll, másrészt pedig a jog valamire „való", valamilyen funkciót betölt a társadalmi összműködés egészében. Megismerkedünk tehát a főbb jogképződési módokkal, a jog érvényesülésének csatornáival, s azokkal a jelenségekkel, amelyekben a jog szabályozó funkciója beteljesül: a jogviszonyokkal és a jogi felelősséggel. Végezetül a harmadik rész a jog struktúrája felé irányítja a figyelmet, azon erő felé tehát, amely a jog egész intézményrendszerét meghatározza. Ez az erő: az állam. Ahogy a jogról szólva a modem jogrendszerekről beszélünk - melyek egyenrangú tagja a magyar jogrendszer is -, úgy az állam vizsgálata is a napjainkban uralkodó modem államra korlátozódik. Áttekintjük ennek keletkezés- és fejlődéstörténetét, szervezetrendszere felépülésének meghatározó tényezőit, s a sokféle állami berendezkedés között rendet teremtő osztályozás szempontjait. Abban bízunk, hogy a könyv végére érve az addig tájékozatlan Olvasó is értőbben és megértőbben fog a jogra tekinteni, felismerve és megértve azt, hogy az európai kultúra és civilizáció egyik legnagyszerűbb produktumával ismerkedett meg. Vissza