Politikai tudáselméletek

Tartalom

Előszó 9
Bevezetés 11
Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA 15
I. fejezet. Harold D. Lasswell: A hatalom nyelve 20
A hatalom és a politika nyelve 21
A politikai értelem nyelvi formái 23
1. A politikai mítosz 24
2. Doktrína és formula 26
3. Kulcsszimbólumok és jelszavak 27
4. Konkrét vizsgálat: a forradalmi mítoszok 29
A politikai nyelv stílusa 31
1. A politika mint stílus 31
2. Válság és stílus 32
3. Az önkényuralom és a demokrácia stílusa 36
II. fejezet. Walter Dieckmann: A politikai szavak homályosságának jelentéstana 40
A politikai nyelv homályossága és többértelműsége 41
1. A homályosság: kényszer vagy manipuláció 41
2. Kontextuálisan megszüntethető többértelműség 43
3. A nyelvi többértelműség 45
4. Az ideológiai poliszémia a demokrácia példáján 47
Érzelmek és értékelések a politikai szavakban 51
III. fejezet. Reinhart Koselleck: A politikai fogalmak történeti
szemantikája 55
Fogalomtörténeti kutatások 56
1. A fogalomtörténet-írás alapelvei 56
2. A politikai fogalmak történeti lexikona 58
3. A politikai fogalmak történeti változásának törvényszerűségei 60
Az aszimmetrikus ellenfogalmak szemantikája 65
1. A szimmetrikus és az aszimmetrikus fogalmak 65
2. Az aszimmetrikus ellenfogalmak strukturális vonásai 70
IV. fejezet Pierre Bourdieu: Nyelvi uralom és a politikai mező 76
A nyelvi hatalom - a hatalom nyelve 78
1. A nyelvi hatalom 78
2. Osztályozási küzdelmek 81
3. A nyelvi piac működése 83
A politikai mező elemei és termékei 85
1. Politikai szövegvalóság: a politika termékei 86
2. A képviselet jelentéstana 88
Második rész: POLITIKAI SZIMBOLIZMUS 93
V. fejezet. Clifford Geertz: Az ideológia mint szimbolikus rendszer 99
Az ideológia értékelő koncepciójának bírálata 99
1. Az ideológiaértelmezések tudományos tradíciója 100
2. Az ideológia evaluatív felfogásának kritikája 100
3. Az érdek- és feszültségelméletek kritikája 102
Az ideológia szimbolikus értelmezése 104
1. A tudás nyilvános jellege és az ideológia 104
2. A metafora jelentéstana 106
3. Az ideológia mint metaforikus jelentésadás 107
VI. fejezet. Murray Edelman: A politika szimbolikus valósága 110
A politikai tények kettős természete 110
A politikai tudás mint stilizált mítosz 113
1. A politikai tudás hierarchikus struktúrája 113
2. Mitikus sémák és témák a politikában 114
A politikai stílus szimbolikus funkciója 117
1. Jelentés és stílus 117
2. A meggyőzési stílus és a politikai viták 118
3. A jogi és adminisztratív nyelv szimbolikája 121
4. A tárgyalási stílus mint szimbolikus küzdelem 125
Az adminisztratív rendszer és szabályozás szimbolikus természete 127
1. Az állami szervezet szimbolikája 127
2. A hatósági normák betartásának szimbolikus vonásai 130
Harmadik rész: A POLITIKAI TUDÁS MINT RETORIKA 133
VII. fejezet. Arisztotelész: A retorikai invenció és a közéleti tudás 139
A retorikai invenció kérdései 140
1. A retorikai helyzet „szociológiája" 140
2. A retorikai tudás mint valószínűség 141
A retorikai bizonyítás 142
1. A retorikai bizonyítékok struktúrája 142
2. A bizonyítás enthümémikus természete 143
3. A retorikai példa 144
VIII. fejezet. Chaim Perelman: Az új retorika és a politikai valóság 147
„Az új retorika" általános vonásai és felépítése 147
1. A valószínűségi bizonyítás 147
2. „Az új retorika" struktúrája 150
A közönség: a retorikai gondolkodás kulcskategóriája 152
1. Az univerzális közönség 154
2. Konkrét és egyedi hallgató: a személyes meggyőzés 155
3. A beszélő mint önmaga közönsége: az önmeggyőzés kérdései 157
A cáfolhatatlanság retorikai kategóriái és eljárásai 159
1. Végső valóság: az értékek retorikája 159
2. Retorikai tények és igazságok 160
3. Adatok és realitások az érvelésben 162
4. Az objektivitás csapdája és a pártatlanság 163
5. Egyértelműség és homályosság: interpretációs kérdések 164
Az emberről szóló beszéd retorikája 166
1. Cselekedetek és szándékok 167
2. Személyesség és tekintélyelvű érvelés 168
3. A csoportok és csoportosítások retorikája 170
Negyedik rész: A POLITIKAI TUDÁS KOMMUNIKATÍV
ÉS DISZKURZÍV ÉRTELMEZÉSE 173
IX. fejezet. Mihail Bahtyin: A tudás dialogikus formája 178
A dialogikus tudásfelfogás alapkategóriái 180
1. Beszédérintkezés és megnyilatkozás 180
2. A dialógus 182
A dialógus felszámolása 185
1. Magyarázat: a humán gondolkodás eltárgyiasítása 185
2. Kinyilatkoztatás: a tekintélyelvű beszéd 186
X. fejezet. Jürgen Habermas: A nyilvánosság és a kommunikatív
racionalitás 188
A polgári nyilvánosság 189
1. A polgári politikai nyilvánosság kialakulása 189
2. Az új nyilvánosság sajátosságai 190
3. A polgári nyilvánosság társadalmi háttere 192
A reprezentatív nyilvánosság 193
1. Rendi viszonyok és a nyilvánosság 193
2. A reprezentatív nyilvánosság jellegzetességei 194
3. A szocialista nyilvánosság reprezentatív jellege 196
A kommunikatív racionalitás felé 197
1. Teleológiai cselekvés és racionalitás 198
2. Normavezérelt cselekvés, normatív racionalitás 200
3. Dramaturgiai cselekvés és az önábrázolás racionalitása 201
Kommunikatív cselekvés és racionalitás 203
1. A kommunikatív cselekvés és a nyelv 203
2. A kommunikatív cselekvés és racionalitás modellje 204
XI. fejezet Michel Foucault: Diskurzus és hatalom a történelemben és a jelenben 209
Diskurzus: a társadalmi valóság szervező elve 211
1. Diskurzusrealitás: a tudás, az egyén és az objektum összeolvadása 212
2. Diskurzusszövevény: szétszórtság és egység 215
3. A diskurzusok szabályozása: ritkítások és korlátozások 218
Hatalom a tudás és a diskurzus fényében 220
1. Szemléleti keret: a hatalom mint diskurzus 220
2. A diszkurzív hatalom tulajdonságai 224
3. Pásztori hatalom: egyéniesítés az intézmények révén 227
4. Biohatalom: a test politikai invesztálása 229
5. Biopolitikai gondolkodás és rasszizmus 233
Névmutató 237
Tárgymutató 239

Témakörök