Hadi múltunk kincsesháza

Előszó

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatójaként és a Magyar Hadsereg tábornokaként immár hetedik esztendeje tölti el jó érzés lelkemet, mivel ismét útjára bocsáthatok egy új kiadványt, amely legnagyobbrészt munkatársaim tollából született. A sorozat - most már bátran használhatjuk ezt a szót - első tagja a 2003. november 16-án, az intézmény 85. születésnapjára kiadott, annak történetét bemutató kötet volt. Ezt követte 2004-ben a Nagy Háborúról megjelentetett "1924 mintájú", 2005-ben a Totális Háborút feldolgozó "1925 mintájú", majd 2006-ban és 2007-ben a két "1938 mintájú" kiadvány, az "Emlékek a Hadak útja mentén" I. és II. kötet. A 2008. évi emlékkönyvünkben, 90. születésnapunkat ünnepelve, körképet adtunk intézményünkről: mi minden történt azóta, hogy sorozatunk indító kötetében bemutattuk történetét, beleértve részintézményeit is. S most, ismét születésnapunkra időzítve, íme, itt van a "körkép" testvérkötete - miként testvérkötetként tartja nyilván ma már a szakma és a közönség a 2004-es és 2005-ös, illetve a 2006-os és 2007-es emlékkönyveinket is.
Mi legyen a témája egy olyan testvérkötetnek - a 2008. évi mellett -, amely időmetszetét adja a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum életének? A Magyar Köztársaság központi hadtörténeti komplex intézménye - bátran állíthatjuk - kincsesház. Olyan kincsestár, amely küldetésének teljesítése, a múlt tárgyi és írott emlékeinek felkutatása, feltárása, feldolgozása, megőrzése, nemkülönben a szakmai és a széles közönségnek történő bemutatása során a filozófus, George Santayana intését tartja szem előtt: "Aki nem tud emlékezni a múltra, arra van átkozva, hogy megismételje azt." Vissza