Erdélyi helységnévszótár

Előszó

Szótárunk második, bővített és javított kiadásával gyakorlati hasznú kézikönyvet kívánunk adni mindazoknak, akik mindennapi munkájukban, olvasás közben vagy utazásaik során szükségét látják hasonló eligazítónak. Gyűjteményünket két fő fejezetre osztottuk:
1. A román-magyar-német stb. részt törzsanyagnak tekintjük. Itt a lehető teljességre törekedtünk. A félkövér betűs címszóként felvett román helységnevet szögletes zárójelben követi(k) - ha van(nak) - a település régebbi, csoportnyelvi vagy tájjellegű román elnevezése(i), aztán kisebb településeknél, tanyáknál # jel után a községközpont nevét, majd minden esetben (gömbölyű zárójelbe tett dőlt betűkkel) a megye nevét tüntetjük fel. Ezt követi(k) hasonló elrendezésben, elöl mindig a ma leginkább használatos (hivatalos) változattal, a magyar megfelelő(k), majd a német és szász megfelelő(k), ha van(nak). Minthogy a szász nyelvjárás vidékenként változik, mindenütt az illető vidék helyesírását követtük. Bővített kiadásunkba felvettük a bolgár, cseh, szerb, horvát, szlovák, ukrán-ruszin, jiddis megnevezéseket is. Mindenik nyelvi sorozat a hivatalosnak tekinthető alakváltozattal kezdődik.
2. Ha valaki csak a régi vagy a hivatalostól eltérő és/vagy nem államnyelvi nevén ismer valamely helységet, rátalálhat közkeletű mai (hivatalos) nevére a törzsanyag után közölt román névváltozat-szótár, illetve a kétnyelvű mutatók, a visszakeresők révén. Utóbbi segédletek az anyanyelvi főváltozatról egyenesen, más anyanyelvi variánsról pedig a főváltozaton keresztül vezetik el az olvasót a román címszóhoz, s így végül (a második vagy a harmadik lépésben) a törzscikkhez irányítják, ahol minden adatot együtt talál.
Az 1992-es kiadástól eltérően bevettük névanyagunkba a közigazgatásilag megszüntetett, valamikor önálló helységekként szereplő települések, az idők folyamán kialakított tanyák, telepek, falu- és városrészek nevét is. Vissza