Előszó
A Kelet-Adria partvidéke sohasem volt ismeretlen a magyar utazók számára. Már a reformkorban nyilvánvalóvá lett a tengeri kapcsolat fontossága. 1868-ban, a magyar-horvát kiegyezést követően pedig jelentősége központivá vált a magyar társadalom széles rétegei számára. Fiume, különleges helyzetéből adódóan, gyakori úti cél lett a magyar kereskedelem és ipar képviselői számára, a várost és környékét azonban felkeresték más pihenni vágyó emberek, politikusok, közéleti személyiségek, írók is, ahonnan gyakran folytatták útjukat tovább, az Adria keleti partja mentén. A századforduló táján az errefelé látogató magyar írók, költők nemcsak üdülést és nyugalmat kerestek és találtak a Kelet-Adrián, hanem gyakran ihletet, témát és anyagot is műveik írásához. Az Adria igazi, újabb kori irodalmi fölfedezése nálunk Jókai Mór nevéhez fűződik. Két regénye is nagyrészt ezen a vidéken játszódik. Az Egy játékos, aki nyer fő helyszíne a Fiúméhoz közeli Kraljevicában álló Frangepán várkastély és környéke, a Három márványfejé pedig a középkori Raguza. Cholnoky Viktor és Molnár Ferenc egy-egy hőse is fiumei. De tudjuk, hogy Ady Endre is járt Fiúméban, és azt is, hogy Mikszáth Kálmán Cirkvenicában nyaralt, még ha műveik nem is őrzik e helyek nyomát. Az Adria keleti partvidéke az első világháború után sem veszített népszerűségéből, továbbra is sok magyar író kedvelt úti célja maradt, akiknek műveiben gazdag adriai élményanyag található. Míg Herczeg Ferenc hősei az első világháború előtt a Szelek szárnyán utaztak az Adria keleti partja mentén, addig a két világháború közt nemcsak Szabó Lőrinc hajózott arra végig és talált maradandó, versekben is meg-megidézett élményvilágra, hanem Fejtő Ferenc is, aki erről az útjáról az Érzelmes utazásban számolt be. Márai Sándor A sziget című regénye, Déry Tibor Befejezetlen mondatának egy fejezete Raguzában játszódik, Esti Kornél, a Kosztolányi hős pedig Fiuméban pillantja meg először a tengert, de sok más magyar író műveiben is visszaköszön az Adria, fel-felvillannak adriai motívumok.
Az elmondottak is igazolják, hogy nem érdektelen a Kelet-Adria szerepével foglalkozni, ha a magyar írók és költők életművét kívánjuk tanulmányozni.
Könyvemben Szabó Lőrinc kelet-adriai utazásainak körülményeit tárom fel, s arra keresem a választ, hogy ezen utaknak az élményei miképp lelhetőek fel műveiben és milyen hatással voltak rá.
Szabó Lőrinc több ízben utazott az Adria keleti partjához, és kétszer hajózott az Adria keleti partja mentén.
Vissza