Vasúti szállítás és infrastruktúra II.

Előszó

A vasúti közlekedés
1. Az utazási szükségletek
Az ember élete helyváltoztatások sorozatából és az ezek között vagy ezekkel egyidejűleg végzett tevékenységekből áll. Az ember kénytelen helyét változtatni, mert különböző teendőinek, végrehajtandó tevékenységeinek, szükségletei kielégítésének helyei nem esnek földrajzilag ugyanarra a pontra.
Az ember tevékenységeinek elvégzésére, szükségleteinek kielégítésére nem minden hely egyformán alkalmas. Az ember egyes teendőit földrajzilag különböző pontokon, de ugyanazokat a teendőit többnyire azonos vagy közel azonos helyen hajtja végre. Ezért a tevékenységi helyek a térben bizonyos fokig rögzítődnek, s ezek között a különböző emberek helyváltoztatása ugyancsak egyre jobban rögzítődő útvonalakon folyik, miért is ezeken áramlatok alakulnak ki.
A térben bizonyos fokig rögzítődő ténykedések időben is többé-kevésbé rögzítődnek, s ezt elsősorban a társadalmi termelés és kapcsolatok jellege, az évszakok, a nappal és az éjszaka változása, az ember élettani felépítettsége és sajátosságai határozzák meg. Az emberek kapcsolatai, s ezért a helyváltoztatások is fokozatosan meghatározott útvonalakon, meghatározott céllal, kötött időpontokban, egyre inkább rendszeresen ismétlődővé váltak. További vizsgálódásaink során csak azokat a helyváltoztatásokat vizsgáljuk, amelyek meghatározott, technikailag erre a célra készített pályákon áramlatok formájában is jelentkeznek.
1.1. Az utazási szükségletek okai, osztályozásuk
A személyközlekedés motívumát, kiváltó okát (kik, miért közlekednek?) a következőkben szokták megadni:
a) Munkával kapcsolatos közlekedés, amely lehet a lakó- és a munkahely különböző földrajzi elhelyezkedéséből származó közlekedés.
Az ilyen jellegű közlekedési szükséglet a legnagyobb, s időbeli megoszlása szorosan összefügg a munka kezdetével, ill. befejezési időpontjával.
Ebbe a kategóriába tartoznak a távolsági közlekedési eszközöknél jelentkező dolgozók hétvégi és hétleji, valamint az idény- és az építőipari munkások időszakos utazásai. A munkahelyek egymás közötti forgalma a munkaidőhöz igazodva zajlik, és - rövid hivatalos, fogadási idők mellett - koncentrált is lehet.
b) A rendszeres oktatással összefüggő (lakás és iskola közötti) helyváltoztatások nagyon hasonlítanak a lakó- és munkahely közöttiekhez. A munkahelyet a vizsgált területen fekvő közép,- és felsőfokú iskolák (az általános iskolák nem!) helyettesítik. Vissza