Közgazdasági kommunikáció

Hogyan írjunk, hogy megértsenek? Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak?/Kézirat

Szerző

Lektor

Budapest

'Szabó Katalin: Közgazdasági kommunikáció ' összes példány

Kiadó:	Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	114 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Valamennyiünkkel megesett már, hogy a hófehér papírlappal vagy az üresen villogó képernyővel kellett farkasszemet néznie, miközben vészesen közeledett a dolgozat - cikk, tanulmány, házi dolgozat jelentés, beszámoló - leadási határideje. Az sem ritka az egyetemi polgárok életében, hogy - ki kell állniuk a nyilvánosság - a csoport, a vizsgáztató, az auditóriumban ülök, a vitakör - elé, elmondani a véleményüket, közölni kutatásaik vagy tanulmányaik eredményét úgy, hogy mások elfogadják, vagy legalábbis meghallgassák. Sovány vigasz, hogy e kihívással már évezredek óta szembenéznek a tanulók és a tanítók. Az újat alkotás, az írás, a megszólalás nehézségei, buktatói, "trükkjei" és technikái már régóta foglalkoztatják az alkotó embereket. Akár írásban, akár szóban fejezzük ki azt, amit a világról megtudtunk, mindenképpen párbeszédben veszünk részt, még ha e párbeszéd sokszor hallgatólagos is. A kommunikáció mindig interaktív. Senki sem magányos sziget: az előadóval szemben mindig ott \annak a hallgatók, az íróval szemben az olvasók. Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? Hogyan írjunk, hogy megértsenek? Hogyan hallgassunk, hogy másokat megérthessünk? E jegyzet célja, hogy választ találjon ezekre a mindenkit izgató - és egyáltalán nem könnyű - kérdésekre. Nem általában a kommunikációval foglalkozunk, hanem a tudományos-szakmai kommunikáció módszereiből, technikáiból szeretnénk annyit megismertetni az Olvasóval, amennyit a terjedelmi korlátok engednek. Ha fontos egy bankárnak, hogy értsen a regresszió számításhoz, fontos az is, hogy megértesse magát az ügyfelekkel. A marketingsikerek sem függetlenek attól, hogy miként forgatjuk a szót, mint ahogyan a vezetői érvényesülés is elképzelhetetlen anélkül, hogy világosan beszélnénk partnereinkkel, munkatársainkkal, feletteseinkkel. Nem mindegy, miként írunk meg egy jelentést a kormányhivatalban, vagy mennyire meggyőző a közgyűlési beszámoló a részvényesek számára. A közgazdászhivatásra való felkészülés közben - a szaktudás megszerzése mellett - a korábbiaknál jóval nagyobb gondot kell fordítanunk a kommunikálni tudásra is. Legtöbb időnk a kommunikációs készségek fejlesztésére az egyetemen van, és itt a legkisebb a kockázata annak, ha elrontunk valamit. Használjuk ki a kínálkozó lehetőségeket, s ne csak szakmai ismereteinket gyarapítsuk, hanem, írásunkat és beszédünket is csiszoljuk! A jegyzet célja, hogy némi támpontot nyújtson ehhez. Azokkal a kommunikációs problémákkal foglalkozunk elsősorban, amelyeknek a legnagyobb a jelentőségük az egyetemi pályafutás során. Hogyan írjunk tudományos dolgozatot? Miként idézzünk? Hogyan hivatkozzunk? Hogyan kezdjünk el egy előadást? Hogyan küzdjük le lámpalázunkat? Hogyan szelídítsük meg kellemetlen vitapartnerünket? Aligha végzi el az egyetemet \alaki anélkül, hogy ne szembesülne a fenti dilemmákkal. Nem foglalkozunk azonban olyan kérdésekkel, amelyek az egyetem falai között kevésbé fontosak, vagy kevésbé gyakran fordulnak elő. Az idő szorításában és tapasztalataink hézagossága miatt nem törekedhettünk teljességre. Nagyon sok fontos kommunikációs ismeret van, amit az Olvasó hiába keres ebben a jegyzetben. A hivatkozásokban szereplő irodalom és a fejezetek végén közölt ajánlott irodalom tanulmányozása azonban néhányat talán eltüntet a fehér foltok közül, és közben elsősorban a "kezdők", a diákok gondjait tartottuk szem előtt, de ez - reméljük - nem jelenti azt, hogy a felnőtt közgazdász ne forgathatná haszonnal a kötetet. Tisztában vagyunk a munka hiányosságaival. Első próbálkozásnak tekintjük e jegyzetet, hiszen - tudomásunk szerint - magyar nyelven nem adtak ki még eddig a közgazdászok szakmai kommunikációjáról szóló kötetet, legalábbis hasonló tematikájút nem. A jegyzetben saját tapasztalatainkat igyekeztünk összegezni. Nem állíthatjuk, hogy a javasolt megoldások egyedül üdvözítők, csak azt, hogy a saját szakmai munkánkban beváltak. Szívesen vesszük az Olvasó észrevételeit és kritikáját. Abban reménykedünk, hogy a jövőben - az Olvasók tanácsait, javaslatait megfogadva - még egyszer nekirugaszkodhatunk e feladatnak. Vissza

Tartalom

Az Olvasóhoz 5
1. Stílus és beszédmodor 7
A stílus és az ember 8
Oxbridge - a stiláris belépő 8
Nőiesen szerény, férfiasan határozott - nyugatiasan direkt keletiesen bizonytalan 9
Írd és mondd 11
A szavak ereje 12
A szókincs 12
Eredeti kifejezések 13
Idegen szavak és idegenszerűség a nyelvhasználatban 14
Nyelvi önvédelem 14
Idegen szavak mint jellemfestők 15
A hunglish diadalmenete - Ki károsodik? 15
Mikor idegent? Mikor magyart? 16
Idegenszerű magyar 17
Stíluselemek és stílushibák 17
Közhelyek 18
Pestiesen szólva - a szleng határai a tudományos szövegben 19
Eufemizmusok 19
Nyelvficamok 20
Képzavarok 20
Aktív és passzív szerkezetek 21
Hogyan fejlesszük stílusunkat? 21
A jó stílus: világos, tömör, erőteljes 22
A magával ragadó stílus: lendület, érzékletesség, erő 25
Szavak, szavak, szavak... 26
A ritmus 27
Szókincsteszt 28
Hivatkozások 34
2. Hogyan írjunk tudományos dolgozatot? 35
A témaválasztás 35
A források feltárása és kezelése 36
Cédulázás és jegyzetelés 39
Aktív és passzív jegyzetelés 4 0
Mit írjunk a cédulára? 40
Vázlatkészítés 42
Mire jó a vázlat? 42
Tartalmas és semmitmondó vázlat 43
A dolgozat megszövegezése 44
Definíciók -- állítás - bizonyítás 44
Összekapcsolódó láncszemek - logikai rend 46
Címadás 46
Ne adj nevet könnyelműen! 46
A cím funkciói 47
Focim - alcím 48
Hogyan élénkítsük a címeket? 48
Köznyelvi fordulatok - szójátékok 50
Nyelvi és stiláris problémák írás közben 52
Mély szerkezet 52
Egyszerű vagy összetett mondat 53
Szórend 53
Gyakran elkövetett "apró" hibák 54
Formai követelmények, külalak 54
Ajánlott irodalom 55
Hivatkozások 56
3. Miért hivatkozzunk? Kire hivatkozzunk? Hogyan hivatkozzunk? 57
Három indok, amiért nem kerülhetjük el a hivatkozásokat 57
A parafrázis 59
Mikor idézzünk? 59
Bibliai tekintélyek - karácsonyi üdvözlőlapok 60
Hivatkozás bibliográfiai adatok nélkül 61
Közvetett hivatkozás 62
Kire hivatkozzunk? 62
Válogassuk meg hivatkozásainkat! 62
Hogyan idézzünk, miként hivatkozzunk? 63
Hivatkozzunk félreérthetetlenül 63
A szöveg közben előforduló hivatkozások és a bibliográfiai adatok 64
Hivatkozások és felhasznált irodalom 65
Milyen hosszan idézzünk? 66
A Harvard-rendszer - Szöveg közben történő hivatkozás az idézett szerzőkre 66
A név- és évszámrendszer, illetve a számozási rendszer összevetése 66
Hivatkozás többszerzős cikkek esetében 68
A szokványostól eltérő hivatkozások 69
A tanulmány végén szereplő hivatkozások rendje 69
Bonyodalmak a nevek írása körül 70
A kiadási idő 72
A cím és az alcím feltüntetése 72
A kiadó, a kiadás helye 72
Kell e oldalszám a hivatkozások jegyzékében? 73
Kettős hivatkozás 73
Nem is olyan egyszerű az abc! 74
Hivatkozások 74
4. Előadás és vita - a szóbeli fellépés 75
Cicerónak sem volt könnyű 75
Felkészülés és rögtönzés 76
Szóban vagy írásban? 77
Az előadás előkészülete 77
Rövid és hosszú távú felkészülés 73
A leírt szöveg mint akadály 79
Vázlat - fóliáról "leolvasott" előadás
Hogyan készüljünk a hallgatóságból? 79
Csak semmi pánik! - az előadás előtti percek 79
Hogyan fogjunk hozzá? 81
Bemutatkozás 81
Nyitómondatok és bevezetés 81
Ellenjavallatok nyitómondatokra 83
A kifejtés 84
Néhány fontos megkülönböztetés 84
Képszerűség 85
Rend a lelke mindennek! 86
Befejezés 86
A mondanivaló párlata 86
Nyitás záráskor 87
Baklövések befejezéskor 87
Hogyan kezeljük az előadás közben vagy után felmerülő ellenvetéseket? 87
Hogyan viselkedjünk, ha erős kritika ér bennünket? 88
A bombák hatástalanítása 88
Vitamódszerek - avagy a hatásos szellemi harcmodor 89
Szép viták - csúnya viták 89
Inkorrekt taktikák 90
A kérdezés előnyei - Kérdéstípusok 90
A szöveg hangzása - hatásosság és beszédtechnika 95
A hangzás - vivőerő 95
Hangképzés 96
Hangerő és hangsúly 97
Beszédtempó - szünet 99
Hivatkozások 100
5. A hallgatásról 101
Hallgatás és szakmai karrier 101
Aktív és passzív hallgatás 102
A hallgatás mint munka 102
A hallgatási folyamat elemei 103
A figyelés 103
A jelentés kijelölése 103
Szelektálás 103
Értékelés 104
Hozzákapcsolás 104
Emlékezetbe vésés 106
A hallgatás válfajai 107
Az információszerző hallgatás 107
Kritikus hallgatás 108
"Visszhangozó" hallgatás 109
Taktikai hallgatás 110
Szórakozást szolgáló hallgatás 110
Rossz hallgatási szokások az interaktív hallgatás során 111
A figyelmetlen hallgató 112
A szorongó, bizonytalan hallgató 112
A "bevetésre váró" hallgató 112
Az egocentrikus hallgató 112
A versenyző hallgató 112
Hallgatási teszt 113
Hivatkozások 114

Témakörök

Szabó Katalin

Szabó Katalin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szabó Katalin könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem