Nyelvészeti tanulmányok

Előszó

A 19. század végének és a 20. század elejének egyik legkiválóbb és legsokoldalúbb magyar nyelvésze, Simonyi Zsigmond 1853-ban született Veszprémben. Jelentőségének pár mondatban való vázolását Bárczi Géza is lehetetlennek tartotta a nagy tudós születésének 100. évfordulója alkalmából mondott rövid megemlékezésében. (Vö. Nyr. 1953, 9-10., idézi a Nyr. 2003, 488.) Munkássága kiterjedt a hangtörténet, a szótörténet, a jelentéstan, a tőtan, a szóképzés, továbbá a mondattan kérdéseire. Nagybecsű munkái, a Szarvas Gáborral közösen szerkesztett Magyar nyelvtörténeti szótár, a Tüzetes magyar nyelvtan, továbbá monográfiái, A magyar kötőszók és A magyar határozók ma is nélkülözhetetlenek a nyelvészeti kutatásokban. Simonyi összefoglaló és rendszerező műveire mindig jellemző gondos részletmunkák és gazdag példatárak követendő módszerül szolgálnak az utódok számára is.
Simonyi a magyar nyelvtudomány eredményeit nemcsak az egyetemi katedrán, hanem nyelvművelő cikkekben és tanulmányokban is népszerűsítette. Hozzájárult a helyesírás fejlesztéséhez, a nyelv idegen hajtásainak nyesegetéséhez és a magyar nyelvoktatáshoz. „Ö a legnagyobb példája tudományunk történetében annak, mennyire megfér egymás mellett a tudomány teremtő művelése és a tudomány gyakorlati alkalmazása" - írja róla Bárczi (i.m. 488.), majd a nagy tudós, a tudományszervező, az utódnevelő és lelkiismeretes tanár emlékének felvillantása utána különösen meleg szavakkal jellemzi Simonyit, az embert: Bárczival együtt állíthatjuk, hogy akiknek nem adatott meg, hogy Simonyi közvetlen tanítványai közé számíthassák magukat, azoknak is utat mutat és példát szolgáltat munkásságával, lelkiismeretességével, tudásával, tárgyszeretetével és módszereivel.
Simonyi szülővárosában, Veszprémben emléktáblával jelölték meg a f nagy nyelvész szülőházát. Az egykori kis vidéki város mára megyei központtá fejlődött, s egyetemén 2001-ben megindult a magyar szakos képzés. A Veszprémi Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének oktatói és hallgatói 2003 novemberében emléküléssel tisztelegtek a nagy előd munkássága előtt. Az Iskolakultúra 2005-ben, Simonyi halálának 86. évfordulóján megjelenő kötetének első részében, az iskolai anyanyelvi nevelésnek is oly nagy figyelmet szentelő nyelvész tiszteletére elhangzott előadásokat tesszük közzé. Vissza