Földtani Közlöny 2011/3.

Előszó

Részlet a könyvből:

A Budai-hegység Budapest területére eső két Dachsteini Mészkő előfordulásának gazdag faunája Kutassy (1927, 1933, 1936, 1940) munkásságának köszönhetően vált híressé. Pálfy (1920) néhány tételes, és Vadász (1920) bővebb listája után Kutassy száznál több fosszilis faj maradványait ismertette részletező rendszertani publikációkban. Munkái sok tekintetben hoztak újat, és ma már azt is tudjuk, hogy a késő-triász malakológiai irodalomban az alapvetéshez tartoznak. Különösen igaz ez a faunát uraló csigák tekintetében; a fajcsoportban 60 taxont különített el. Kutassy munkáinak idézettsége a mai napig számottevő, és ez nem csak a prioritási szabály kötelező erejének köszönhető, hanem az elvégzett munka fontossága és színvonala is hozzájárul ehhez. A gastropoda-fauna ismeretéhez egyetlen, de kiemelkedő jelentőségű faj (Fusus noricus) leírásával Bartkó (1939) is hozzájárult.
Bármennyire is igaz a fenti mondatok állítása, néhány évtized után — a rendszertani kutatások előrehaladása miatt — szinte bármelyik gyűjteményt revideálni kell, ha arra általános őslénytani vizsgálatot kíván valaki építeni. E sorok írójának a távlati célkitűzése az, hogy felvázolja a kora-jura Mediterrán-faunaprovinciában élt gastropoda-faunák kialakulásának a történetét, e cél eléréséhez szükséges a triász előzmények feltárása is. Az információk összegyűjtéséhez kényelmes lehetőségnek tűnt a már Kutassy által feldolgozott anyag revíziójával indítani a triász faunák kellő mélységű ismeretének megszerzését. Ám ennek az anyagnak a sorsa olyan meglepetésekkel szolgált, amelyek miatt néhány szakmai, és szakma-etikai gondolat felvetése is szükségessé vált. Kutassy publikált anyagának jelentős részét ugyanis több évi kutakodás után sem sikerült fellelni, a megmaradt anyag dokumentációja pedig részben elveszett, illetve összekeveredett. Emiatt a jelen közlemény tudománytörténeti és muzeológiai aspektusa hangsúlyosabb annál, mint amit egy „normális" revízió igényelne.
Kutassy életművének lezárulása óta Góczán (1961) közölt előzetes cikket a dunántúli-középhegységi, ezen belül a budai-hegységi Dachsteini Mészkőből származó triász gastropoda-faunák általa megkezdett revíziójának állásáról és módszertanáról, ám munkája ezen a szinten megszakadt. Az újból megkezdett revízió közvetlen céljai közé tartozik a szükséges nevezéktani korrekciók végrehajtása és a korai rendszertani besorolások felülvizsgálata. Emellett megoldandó a fent megjelölt munkákban létrehozott taxonok fixálása, azaz a faj kategórián belül a szüntípusok köréből kijelölendő egy lektotípus, szüntípusok hiányában egy neotípus. Ezek az eredeti leírások — ma már kötelezően kijelölendő — holotípusával egyenértékűen válnak az adott fajok reprezentánsává. Hasonló az eljárás a „varietasok" esetében is, amelyek Kutassy publikációinak dátumát tekintve még alfaji szinten kezelendők a Nemzetközi Zoológiai Nevezéktani Kódex (ICZN 1999) értelmében. Kiemelkedően fontos a Kutassy által felismert új genusok és azok típusfajainak a revíziója és stabilizálása, tekintettel a szakirodalomban velük kapcsolatosan megjelent zavarokra. Vissza