Az emberi szervezet alapvető életműködései: a vér és a vérkeringés

Tartalom

Előszó 5
1. A VÉR 7
1.1. A víz az emberi szervezetben. Folyadékterek 7
1.1.1. A folyadékterek térfogata 7
1.1.2. Az összvíztér 9
1.1.3. A sejten kívüli víztér 10
1.1.4. Az intracelluláris víztér 11
1.1.5. A vér térfogata 11
1.1.5.1. A hematokrit 11
1.1.5.2. A vérplazma térfogata 11
1.1.5.3. Az alakos elemek térfogata 11
1.1.5.4. A vértérfogat ingadozásai 12
1.2. A testnedvek fontosabb fizikai-kémiai tulajdonságai 13
1.2.1. Az oszmózis-nyomás. Izoszmózia 13
1.2.1.1. Az oszmózis jelensége 13
1.2.1.2. Az oszmózisos koncentráció kifejezése 14
1.2.1.3. A testnedvek oszmózisos koncentrációja 15
1.2.2. Vegyhatás. pH. Izohidria 16
1.2.2.1. A vér vegyhatásának fizikai-kémiai szabályozása 17
1.2.2.2. A vegyhatás-szabályozás élettani mechanizmusai 17
1.2.2.3. Acidózis, alkalózis 18
1.2.2.4. Az interszticiális és az intracelluláris folyadék vegyhatása 18
1.3. A testnedvek szervetlen anyagai 19
1.3.1. Az elektrolit-koncentráció kifejezése 19
1.3.2. A testnedvek ion-összetétele 21
1.4. A plazmafehérjék 21
1.4.1. Vizsgálati módszerek 22
1.4.2. A plazmafehérjék felosztása és élettani szerepe 24
1.4.3. A plazmafehérjék termelődése és szabályozása 26
1.4.4. Enzimek 27
1.4.5. Maradék-nitrogén 28
1.5. Lipidek és szénhidrátok 28
1.5.1. A plazmalipidek 29
1.5.1.1. A zsírsavak 29
1.5.1.2. A koleszterin 29
1.5.2. Szénhidrátok 30
1.5.3. A plazmafehérjék, glikoproteinek és lipoproteinek kóros változásai. Diszproteinémiák 30
1.5.3.1. Diszproteinémia-típusok 30
1.5.3.2. Kísérletes vizsgálatok 31
1.5.3.3. Klinikai megfigyelések 31
1.6. A vörös vértestek 38
1.6.1. Alak, szerkezet, tulajdonságok 38
1.6.1.1. A vörös vértestek alakja és nagysága 38
1.6.1.2. A vörös vértest szerkezete 39
1.6.1.3. A vörös vértestek száma 39
1.6.1.4. A vörösvértest-süllyedés 39
1.6.2. A vörösvértest-képzés 40
1.6.2.1. A vérképzésről általában 40
1.6.2.2. A vörös vértestek érése . - 42
1.6.2.3. A vörösvértest-képzéshez szükséges anyagok 43
1.6.3. A vörös vértestek élettartama. A hemolízis 45
1.6.4. A vörösvértest-szám szabályozása 47
1.6.4.1. A vérraktárak 48
1.6.4.2. Az eritropoezis szabályozása 48
1.6.5. A hemoglobin 50
1.6.5.1. A hemoglobin szintézise és vegyületei 50
1.6.5.2. A hemoglobin elbontása. Az epefesték 51
1.7. A fehér vérsejtek 52
1.7.1. A fehér vérsejtek felosztása 52
1.7.2. A granulociták 54
1.7.2.1. A granulociták felosztása és morfológiája 54
1.7.2.2. A granulocita-termelés 54
1.7.2.3. A granulociták élettani szerepe 56
1.7.2.4. A granulocitaszám szabályozása 57
1.7.3. A limfociták. Az immunitás 58
1.7.3.1. Immunitástani alapfogalmak 58
1.7.3.2. A limfociták morfológiai tulajdonságai, termelése és életciklusa . 59
1.7.3.3. A humorális immunválasz. Az immunglobulinok 61
1.7.3.4. A sejtközvetített immunválasz 66
1.7.3.5. A komplement-rendszer 67
1.7.3.6. Allergia, anafilaxia, immunkomplex-betegség 70
1.7.3.7. Immunológiai tolerancia. Autoimmunitás 70
1.7.3.8. Transzplantációs és daganatellenes immunitás 72
1.7.4. A monociták. A mononukleáris fagocita-rendszer 73
1.7.4.1. Morfológia és fejlődés 73
1.7.4.2. A mononukleáris fagocia-rendszer funkciói 74
1.8. A vérlemezkék. A véralvadás 75
1.8.1. A vérlemezkék leírása, száma, termelése 79
1.8.2. A természetes vérzéscsillapítás szakaszai 79
1.8.3. A véralvadás 80
1.8.3.1. Az alvadási plazma-faktorok 83
1.8.3.2. A véralvadás szakaszai 84
1.8.3.3. A fibrinoldás 85
1.8.3.4. A véralvadást gátló tényezők 85
1.8.3.5. A véralvadás szabályozása 86
1.8.3.6. A kinin-rendszer 86
1.9. A vércsoportok. A vérátömlesztés 87
1.9.1. A vércsoport-antigénekés -antitestek 89
1.9.2. A AB0-vércsoportrendszer 91
1.9.3. Az Rh-Hr-rendszer 92
1.9.4. Egyéb vércsoportrendszerek 96
1.9.5. Az akut hemolízises reakció 96
2. A SZÍV 96
2.1. A szívizom felépítése. Az izomösszehúzódás 96
2.1.1. Funkcionális szerkezet 96
2.1.2. Az izomösszehúzódás molekuláris alapjai 98
2.1.3. Izotóniás és izometriás összehúzódás 99
2.2. A szívizomrost elektromos megnyilvánulásai 100
2.2.1. A szívizom működési árama 100
2.2.2. Az ingerület és kontrakció kapcsolata az izomban 100
2.2.3. Szervetlen ionok hatása a szívre 101
2.3. A szívizom anyagcseréje v 102
2.4. A szívizom ingerlékenysége 103
2.4.1. Küszöbinger. Minden vagy semmi törvény 103
2.4.2. Az ingerlékenység fázisos változásai. Refraktér állapot 104
2.4.3. A szív válasza soron kívüli ingerekre. Extraszisztole 105
2.5. A szívciklus 106
2.5.1. Fiziológiai és klinikai szívciklus. Vizsgálati módszerek 106
2.5.2. A szívciklus fázisai 107
2.5.2.1. A pitvar-szisztole 107
2.5.2.2. A kamra-szisztole 107
2.5.2.3. A kamra-diasztole 109
2.5.2:4. A kamratelődés tényezői 109
2.5.2.5. A szívbillentyűk működése 111
2.5.3. A szívcsúcslökés 111
2.5.4. Ballisztokardiográfia 112
2.5.5. A szívhangok 112
2.5.5.1. A szívhangok jellemzése 112
2.5.5.2. A fonokardiogram 113
2.5.5.3. Szívzörejek 113
2.6. A szív térfogata. Munka. Alkalmazkodás 114
2.6.1. Pulzustérfogat, perctérfogat. Módszerek 114
2.6.2. Rezerv és reziduális térfogatok 115
2.6.3. A szív munkavégzése és hatásfoka 115
2.6.4. A szív alkalmazkodása 117
2.6.4.1. A denervált szív alkalmazkodása 117
2.6.4.2. Az innervált szív alkalmazkodása 119
2.6.5. A kamrafunkciós görbék 121
2.6.6. Szívhipertrófia.^Szívelégtelenség 122
2.6.6.1. Edzés hatása a szívműködésre 122
2.6.6.2. Szívelégtelenség 123
2.7. Ingerképzés és ingerületvezetés a szívben 123
2.7.1. Az ingerképző és ingerületvezető rendszer felépítése 123
2.7.2. Az ingerképzés. Pacemaker-potenciál 124
2.7.3. Az ingerületvezetés 125
2.7.4. Ektópiás ingerképzé 125
2.8. Elektrokardiográfia 126
2.8.1. Elvezetések 128
2.8.1.1. A standard elvezetések 128
2.8.1.2. Az unipoláris végtagelvezetés 128
2.8.1.3. A mellkasi (pektorális) elvezetés 128
2.8.1.4. Egyéb elvezetési módok 128
2.8.2. Az elektrokardiogram 129
2.8.3. Az EKG-görbe keletkezése. Dipólelmélet 130
2.8.3.1. A szív mint dipól 130
2.8.3.2. A biopotenciálok terjedése tér vezetőben 131
2.8.3.3. Integrálvektorok 132
2.8.3.4. A vektorkardiogram 134
2.8.3.5. A szív biopotenciáljainak megjelenése a testfelületen 134
2.8.4. A kóros EKG néhány példája 136
2.8.4.1. Tengelydeviáció 136
2.8.4.2. A szívizom károsodása 136
2.8.4.3. Az ingerképzés és ingerületvezetés zavarai 136
2.9. A szívműködés szabályozása 139
2.9.1. A szív szimpatikus beidegzése 139
2.9.1.1. A szív szimpatikus idegei 139
2.9.1.2. A szimpatikus idegrendszer hatása a szívre 139
2.9.1.3. Adrenalin és noradrenalin 139
2.9.2. A szív paraszimpatikus beidegzése 140
2.9.2.1. A szív paraszimpatikus idege 140
2.9.2.2. A paraszimpatikus idegrendszer hatása 140
2.9.2.3. Az acetilkolin 141
2.9.3. A prosztaglandinok 141
3. A VÉR KERINGÉSE AZ EREKBEN 143
3.1. A véráramlás alapvető törvényszerűségei 143
3.1.1. Verőerek, gyűjtőerek, hajszálerek 143
3.1.2. Hidrodinamikai alapfogalmak 143
3.1.3. Nyomás és nyomásesés az érrendszerben 144
3.1.4. Az áramlási ellenállás az erekben 146
3.1.4.1. Az áramlási ellenállás tényezői 146
3.1.4.2. A vér viszkozitása 146
3.1.4.3. Lamináris és turbulens áramlás 147
3.1.4.4. A nagy-és kis vérkör áramlási ellenállása 148
3.1.5. Az erek rugalmassága és tágulékonysága 149
3.1.5.1. Rugalmasság. Elasztikus ellenállás 149
3.1.5.2. Tágulékonyság. Compliance 150
3.1.6. Átáramlás és áramlási sebesség 151
3.1.6.1. Az átáramlás mérése 151
3.1.6.2. Az áramlási sebesség kiszámítása 152
3.1.6.3. A vér keringési ideje 152
3.2. A vér keringése az artériákban 153
3.2.1. Az artériás vérnyomás 153
3.2.1.1. Az artériás vérnyomás mérése 153
3.2.1.2. Vérnyomásértékek 153
3.2.1.3. A vérnyomás élettani ingadozásai 154
3.2.2. Az artériás vérnyomást fenntartó tényezők 154
3.2.2.1. A szív munkája és a perifériás ellenállás 154
3.2.2.2. Az artériás véráramlás energetikája 155
3.2.2.3. A gravitáció jelentősége 155
3.2.2.4. Az artériák rugalmasságának hatása 156
3.2.3. Az artériás pulzus 157
3.2.3.1. Az artériás pulzus természete. A pulzus vizsgálata 157
3.2.3.2. A pulzus tulajdonságai 158
3.2.3.3. A pulzushullám terjedési sebesség 160
3.3. A vér keringése a gyűjtőerekben 160
3.3.1. A vénás vérnyomás 160
3.3.1.1. A vénás nyomás mérése 160
3.3.1.2. A vénás nyomásértékek 161
3.3.2. A vénás keringést fenntartó tényezők 161
3.4. A mikrocirkulációs rendszer 162
3.4.1. A hajszálerek szerkezete 163
3.4.2. A hajszálerek vizsgálata 163
3.4.3. A hajszálerek működése 164
3.4.3.1. Kapillarizáció 164
3.4.3.2. A kapilláris vérnyomás 164
3.4.3.3. A bőrerek válaszreakciói 165
3.4.4. A hajszáleres vérkeringésre ható tényezők 165
3.5. A vérkeringés szabályozása 160
3.5.1. A szabályozás alapelvei 160
3.5.2. A vérerek miogén tónusa 167
3.5.3. Érszűkítő tényezők 168
3.5.3.1. Érszűkítő idegek 168
3.5.3.2. A humorális érszűkítő tényezők 168
3.5.4. Értágító tényezők 170
3.5.4.1. Értágító idegek 170
3.5.4.2. Értágító hatású anyagok 171
3.5.5. A vérkeringés központi idegrendszeri szabályozása 172
3.5.5.1. A gerincvelő 172
3.5.5.2. Az agytörzs 172
3.5.5.3. A hipotalamusz 174
3.5.5.4. Az agykéreg 174
3.5.6. A vérkeringési központokra ható tényezők. Kardiovaszkuláris reflexek 174
3.5.6.1. Humorális tényezők 175
3.5.6.2. Baroreceptorok 175
3.5.6.3. Kemoreceptorok 178
3.5.6.4. Külső ingerek hatása a vérkeringésre 178
3.5.7. A vérkeringés-szabályozás áttekintése 179
3.6. Egyes érterületek működésének jellegzetességei 182
3.6.1. A koszorúér-keringés 182
3.6.2. A splanchnikus érterület és a máj vérkeringése 183
3.7. A vérkeringési sokk 184
3.8. A nyirok. A plazmafehérjék extravaszkuláris keringése 187
3.8.1. A nyirokkeringés 187
3.8.1.1. A nyirok összetétele 187
3.8.1.2. A nyirok áramlása a nyirokerekben 187
3.8.2. A vérplazma és szövetnedv közötti folyadékcsere. Starling-féle hipotézis 187
3.8.3. A kapillárisfal áteresztőképessége 189
3.8.3.1. A kapilláris permeabilitás kísérletes vizsgálata 190
3.8.3.2. A kapilláris permeabilitás tanulmányozása emberen 194
3.8.4. Vérplazma-fehérjék az érpályán kívül 195
A szerző közleményei 206
Fontosabb forrásmunkák 220

Témakörök