| Előszó | 5 |
| A magyar népterület kialakulása a honfoglalás korában | |
| A honfoglaló magyarság faji egyenlege és népi elemei | 7 |
| Népi egyéniség, számerő | |
| A Dunamedence politikai szervezetlensége a honfoglalás előtt | |
| Az ország népi viszonyai a honfoglalás korában | |
| Morva-szlávok, szlávok, avarok, germánok | |
| A magyarság által felszívott szláv és más szórványok kérdése | |
| A magyar nép tömegéhez képest nem voltak jelentékeny számban | |
| A honfoglaló nép teljes társadalmi egész | |
| Az életforma cseréje, állandó megtelepülés | |
| Az egybefüggő magyar népterület szélső vonalai Szent István korában | |
| Magyar népi szigetek, vegyes részek az egybefüggő magyar népterületen belül | |
| Az idegen népiség a magyarsághoz képest csekély Szent István országában | |
| A magyarság kiterjeszkedése s az ország nem magyar népelemei a középkorban | |
| A magyarság nép gyarapodása a XI-XV. században | 24 |
| A belső népterület feltöltése; a törzsek, nemzetségek és családok szétszóródása | |
| A település végső képének megformálása: a település tényezői | |
| Települési rétegek, a helynevek tanúsága | |
| A magyarság terjeszkedési feszültsége a községek alapításában | |
| Nyitra, Szatmár, Bihar és Kolozs megyék adatai | |
| A magyar népterület határainak előrenyomulása | |
| Előretolt magyar népszigetek | |
| A XV. században népi kiterjeszkedés a belső térben, városok, mezővárosok | |
| Idegenbe szakadt magyar elemek | |
| Az ország nem magyar népelemei a középkorban; szórványok és összefüggő népterületek | |
| Besenyők, úzok, izmaeliták, jászkunok és tömegeik a magyarsághoz vizsonyítva | |
| Német lovagok, városiak és telepes parasztok | |
| Latinusok | |
| Kisebb nyugati szórványok: csehek, horvátok, lengyelek, oroszok, szerbek | |
| Zsidók | |
| Összefüggő népterületeken tótok, rutének, oláhok | |
| A török hódítás hatása a Balkánon; szerbek | |
| Magyarország lakosainak lélekszáma a középkor végén kb. 4 millió; a magyarság arányszáma 80-82% | 49 |
| A kb. 800,00 főnyi nem magyar népelem megoszlása | |
| A magyar államhatalom magatartása az ország nem magyar népelemeivel | |
| Két eltérő történetírói álláspont: autonómia és tudatos asszimiláció | |
| A nemzetiségi eszme a történelemben | |
| A jelenségek rendszerezése | |
| A megtelepedés körülményei: az államhatalom segítő keze | |
| Szent István intelmei s az 1481. évi 4. t. czikk | |
| Az ország »utilitas«-a a törvényekben | |
| Önkormányzatok és kiváltságok, a nemzetiségi célzat hiánya; társadalmi tartalom | |
| A társadalmi rétegek a kiváltságos területeken; földesúr és jobbágy | |
| Elzárkózó törekvések | |
| A kiváltság nem fokmérője az állam magatartásának; elmerült és megmaradt népiségek | |
| A tömeg kiterjedésének földrajzi elhelyezkedése, zártsága s a hagyományok jelentősége; a kiváltságok szerepe a népiség sorsában | |
| A népiség és az állam viszonya a természetes erők pályáján | |
| Zsidók és izraeliták, keresztyén szemlélet | |
| A népek természetes élete | |
| Együttélés, az érintkezési vonalak | |
| Keveredés, az asszimiláció üteme | |
| A középkorban felszívott népelemek szerepe a magyarság népi alkatában | |
| Kultúrális kölcsönhatás | |
| Népi feszültségek | |
| A magyarság nemzettudata; az "idegen"-ek kizárása | |
| Az elrendeltetés hite, a magyarság egysége | |
| A népiség sorsa s a népi viszonyok a török korban (1526-1711) | |
| A magyar népiség vesztesége a XVI-XVII. századi török hódoltság korában és utána 1711-ig | 82 |
| A pusztulás tényezői és földrajzi zónái | |
| A török uralma alá esett terület; A megelőző szomszédság végzetes hatása; A rabszedés, a török társadalmi és gazdasdági szerkezet csapásai; A pusztaságok, hadjáratok és telelések nyomában; Menekülés, mértéktelen belső vándorlás | |
| A végvár-öv vidéke, portyázás és rabvadászat | |
| A törökmentes északi sáv | |
| A magyarság zöme a hódoltság és a végvár-öv pusztuló vidékén | |
| Magyarok a végvárakban | |
| A királyi idegen zsoldos hadak pusztítása a magyarságban; A rendek szüntelen panaszai | |
| Erdély sorsa a népiség szempontjából | |
| A népsűrűség csökkenése, lakatlanná vált vidékek | |
| A felszabadító háborúk sorvasztó hatása | |
| A korszak (1526-1711) mérlege | |
| Az ország népi viszonyai 1526-1711 | 100 |
| Eltolódás a magyarság rovására | |
| Nagyarányú új rác beköltözés az Alföldre | |
| Horvátok bevándorlása | |
| Görög kereskedők, örmények | |
| Tót gyarapodás és terjeszkedés; az északi vlachok | |
| A ruténség előrehullámzása | |
| Sok új román falu, román előrenyomulás | |
| Németek | |
| Zsidók | |
| A nemzetiségi kérdés hiánya; nyelvi asszimilációra nincs törekvés | |
| Ellenérzés a zsidósággal szemben; a magyar-német viszonylat; a birodalmi kapcsolat hatásai; az idegenek tisztségei; elzárkózó törekvések és viszályok a városokban | |
| A népi élet; az életforma és vallás választó vonala | |
| A törökség csekély vérségi hatása a magyar népre; magyar és rác | |
| A magyarság idegen keveredése csekély, sajátvérű keveredése igen nagy e korban | |
| Zárt vidékeken régi családok; az asszimiláció | |
| A politikailag megosztott magyarság közösségtudata | |
| Az ország új népi képe (1711-1790) | |
| Az ország népességének száma 1715/20-ban | 122 |
| Az Acsády-féle számítás helyesbítésre szorul, a lélekszám nagyobb: 3-3 1/2 millió | |
| A magyarság lélekszáma | |
| A lakosság sűrűsége terén nagy egyenlőtlenségek, az alföldi termékeny részeken kevés a nép | |
| Nagy belső népáramlás az Alföldre | |
| A nemesség vándorlása délre különféle tájakról; a városi elem részvétele nem jelentékeny; a tömeget a parasztság szolgáltatta | |
| A földesúri kötelék a belső vándorlás útjában, tilalmak, szökött jobbágyok | |
| A jobbágyvándorlás útja dél felé, Erdélyből Magyarországra | |
| A magyarság része a dél felé vándorló jobbágyságban; különféle magyar jövevények egy-egy területen | |
| Az alföldi sík népi birtoka újra magyar kézben | |
| A nemzetiségi térfoglalás a XVIII. században | 135 |
| A nem magyar népelemek vonalainak előrenyomulása, szigetek, szórványok | |
| A tótság terjeszkedése | |
| A ruténség | |
| A román térfoglalás, beköltözés, előrenyomulás az erdélyi medencében és az Alföld felé | |
| A rácok tömeges megjelenése, településvidékeik kialakulása | |
| A mesterséges telepítés, belső viszonylatban és külföldről; populácionisztika, merkantilizmus, bécsi politika | |
| A telepítés forrása elsősorban Németország | |
| Németek kényszer-átültetése Magyarországra: protestánsok, rendőrileg kiutasítottak, hauensteiniak, katonatelepesek | |
| Az önkéntesen jelentkező telepesek adják a telepesek zömét | |
| Szivárgás és toborzás, városi elem és paraszt; a telepítők és telepítettek; új földesurak | |
| A telepítés módja, nehézségei, a telepesek vagyoni viszonyai | |
| A zsidó-beáramlás megindulása cseh-morva, majd lengyel területről, földesúri pártfogás | |
| Az ország új népi képe, a temesvári bánság | |
| Vallási, gazdasági és társadalmi tényezők a magyarság térvesztésében s az idegenek térfoglalásában, székely kivándorlás | |
| Az ország népessége 1787-ben; a magyarság lélekszáma | 163 |
| A magyar roszággyűlés állásfoglalása a betelepítés tekintetében; a birtokos érdeke | |
| A kor magyar nemzedéke közömbös a népi eltolódás iránt, a magyarság politikai helyzetének és a rendi szemléletnek gátlásai | |
| Régi zsellérek helyett új telepesek kapnak jobbágytelkeket | |
| A népi élet jelenségei | |
| Elzárkózás, a falu kötött társadalmi élete | |
| Válaszfalak, vallási-népi elkülönülések, surlódások | |
| Az elkülönülések jelei a településekben s a mezei gazdálkodásban | |
| A népelemek viszályai a városokban; Szeged, Szabadka, Pest | |
| Az asszimiláció a XVIII. században csekély és kölcsönös | |
| A nemzetiségi eszme; a rutének, tótok, németek | |
| A román és szerb nacionalizmus kezdetei | |
| A magyarság új szemlélete a XVIII. század utolsó negyedében: társadalmi nehézségek | |
| A nyelvi mozgalom, a nemzeti felbuzdulás | |
| A »magyarizálás« első gondolatai | |
| A népiség történetének tényezői a legújabb korban | |
| A magyar népiség 1790 óta | 200 |
| A nacionalizmus kora | |
| Nép-nemzet | |
| Államszervezet-nemzetiség | |
| A magyarországi nem magyar népelemek nacionalizmusa | |
| A magyar álláspont | |
| A népi világ | |
| A magyarság számarányának megnövekedése | |
| A születések aránya az országban a magyarság és a nem magyar népelemek között | |
| Nagy zsidó bevándorlás | |
| A zsidók nagy része magyar anyanyelvet vall | |
| A kivándorlás népi jelentősége, a magyarság és a nem magyar népelemek vesztesége | |
| Az asszimiláció: nyelviség és népiség | |
| A magyarság nagy ábrándja az asszimiláció felöl a XIX. században | |
| Széchenyi, Kemény, Mocsáry intelmei | |
| Beksics grammatikai és politikai asszimilációs tervei | |
| A magyar nyelv terjesztésére irányuló iskolapolitika erőtlensége és késő kibontakozása, a népiskolai nyelvoktatás | |
| Csekély eredmény | |
| A nyelvterjesztés még nem asszimiláció | |
| Az összefüggő népterületek mozdulatlansága | |
| A terület szélein és a népi szórványok körében mutatkozó felszívódások | |
| Az asszimiláció társadalmi tényezői | |
| A parasztfalu zárt életformája, elzárkózás a keveredéssel szemben, a vallás szerepe | |
| A magyarnevű románok stb. | |
| Az asszimiláció igazi terei a városok | |
| A városi asszimiláció arányai és tényezői | |
| Budapest | |
| Az asszimiláltak nagy számban az értelmiségi pályákon, ennek okai | |
| Az asszimiláció összképe, visszásságai | |
| Tiszta magyarságtudat | |
| Forrás és irodalom | 248 |
Folytatás Microsoft-tal