Az ápolás krónikája a kaposvári kórházban 1846-tól 2005-ig

Előszó

A Kaposi Mór Oktató Kórház tevékenységének alapfilozófiája a tradíció és megújulás. Ez a nagyon tömör, rendkívül tartalmas vezérgondolat tartalmazza az értékeket, az értékek megőrzését, a tevékenységek folyamatosan történő megújulását, az egymásra épülését, de ugyanakkor folyamatos változást, változtatást a mindenkori kor kihívásainak megfelelően - mindezt természetesen egy olyan területen, amit egészségügyi ellátásnak hívunk.
Ez a terület ma már rendkívül magas technikai szinten működik, szinte iparszerű tevékenységet folytat, ugyanakkor a legnagyobb értékkel foglalkozik, az emberek életével, annak megőrzésével, javításával. Napjainkban egy ilyen rendkívül bonyolult, szerteágazó rendszerben nem lehet csak a hivatásra apellálni, paradigmaváltásra van szükség, azaz hivatásszerű szolgálatot végzünk, szolgáltatásszemlélettel. A Kaposi Mór Oktató Kórház ápolástörténete című könyv ezeket a nagy ívű gondolatokat jól mutatja, hiszen a szerzők, elsősorban Szabó Gyuláné főigazgató-helyettes rendkívül alapos, lelkiismeretes, adatokat összegyűjtő nagy munkát végzett a könyv összeállításánál, megírásánál. Ez a könyv a Kaposi Mór Oktató Kórház egyik alapköve, hiszen sok-sok ember munkáját, tevékenységét, munkájának sikereit, fájdalmait összegzi, illetve mutatja be. Nagy értéknek tartom, hogy ez a mű elkészült nem csak magam, hanem az intézmény, de az egészségügyben dolgozók számára is.
Ezen gondolatok birtokában ajánlom mindenkinek a figyelmébe a könyvet, tudva azt, hogy az orvoslás, a betegek ellátása az egy mindennapos küzdelem, de az orvostörténet ismerete sok-sok mindenre ad magyarázatot a gyógyítás folyamatában, ahol az egészségügyben dolgozók csak mindig segítséget nyújtanak a beteg ember számára, mely a gyógyulás esetén eredményes, de sikertelenség esetén sok-sok károsodással, végzetes kimenetellel jár. Vissza