kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Magyar Kémikusok Egyesülete Biokémiai Szakosztálya |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
Oldalszám: | 567 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. |
I. kötet | 3 |
Bevezetés (Straub F. Brunó) | 4 |
A biokémiai genetika történeti fejlődése (Győrffy Barna) | 11 |
Bevezetés | 11 |
Elgondolások az öröklődés fizikai és kémiai alapjairól a 19. század második felében és a kromoszóma elmélet kialakulása a századfordulókor | 15 |
Úttörő kezdeményezések a gépnek biokémiai hatásának megismerésében | 16 |
A genetikai anyag sajátosságainak biokémiai megközelítése | 21 |
Irodalom | 26 |
Globuláris fehérjék primér szerkezete (Dévényi Tibor) | 28 |
Bevezetés | 28 |
A szekvencia-analitika metodikai kérdései | 29 |
Kitüntetett peptidek analízise | 40 |
Irodalom | 44 |
Az enzimműködés szerkezeti alapjairól (Szabolcsi Lászlóné) | 47 |
Bevezetés | 47 |
Az enzimek makromolekuláris szerkezetéről | 48 |
Fehérjék stabilitása denaturáló ágensekkel szemben | 53 |
Reverzibilis és irreverzibilis denaturáció | 57 |
A primér szerkezetek megbontásának hatása az enzimek szerkezetére és működésére | 65 |
Az enzimek aktív centruma | 70 |
Az enzim-szubsztrát komplex kialakulása | 76 |
Alloszterikus aktivitás-szabályozás | 80 |
Irodalom | 90 |
Nagy tagszámú polipeptidek kémiai szintézise (Medzihradszky Kálmán) | 96 |
Bevezetés | 96 |
A polipeptidek szintézisének módszerei és problémái | 97 |
Az aminosavtagszám növekedésével jelentkező nehézségek | 100 |
A különböző módszerekkel elért eredmények ismertetése | 103 |
Irodalom | 108 |
Nukleinsavak kémiája I. Általános vizsgálati módszerek (Zsindely Attila) | 111 |
A nukleinsavak szerkezete és főbb tulajdonságai | 111 |
RNS bontása lúggal | 113 |
A DNS bontása savval | 113 |
A nukleinsavak térszerkezete | 114 |
Nukleolitikus enzimek és hatásuk a nukleinsavakra | 114 |
RNáz I hatása | 115 |
T1 RNáz hatása | 115 |
A kígyóméregből, vékonybélből és lépből nyert dieszterázok, exonukleázok | 115 |
Foszformonoeszterázok | 116 |
Nukleinsavak meghatározása szövetekben | 116 |
Nukleinsavak izolálása és frakcionálása | 118 |
Nukleoproteidek disszociálása, nukleinsavak kivonása | 119 |
Az RNS és DNS elkülönítése | 119 |
Poliszacharidok eltávolítása | 120 |
A DNS izolálása | 122 |
Az RNS-ek izolálása | 122 |
Nukleinsavak bázisösszetételének meghatározása | 129 |
Oligonukleotidok izolálására alkalmas módszerek | 132 |
Irodalom | 137 |
Nukleinsavak kémiája II. Szintézisek és szekvenciakutatás (Tankó Béla) | 142 |
Szintézisek | 142 |
Ribonukleotidok kapcsolása | 143 |
Dezoxiribonukleotidok kapcsolása | 144 |
Szekvenciakutatások | 150 |
Irodalom | 157 |
A genetikai információ és genetikai kód (Ladik János) | 159 |
Információelméleti alapfogalmak | 159 |
A DNS információtartalmának becslése | 165 |
A genetikai információ átadása | 167 |
Az RNS-fehérje kód | 168 |
A genetikai kód kialakulása | 172 |
A sejtdifferenciálódás egyes kérdéseinek megfogalmazása az önreprodukáló automaták elmélete alapján | 173 |
Irodalom | 178 |
Transzkripció és transzláció (Venetianer Pál) | 180 |
Bevezetés | 180 |
A transzkripció | 180 |
A transzkripció és transzláció viszonya | 194 |
Irodalom | 196 |
II. kötet | |
A fehérjék bioszintézise (Zabos Péter) | 203 |
Bevezetés | 203 |
Aminosav aktiválás | 204 |
Aminoacil tRNS szintetázok | 206 |
Transzfer RNS | 212 |
Riboszómák szerkezete | 219 |
A riboszómák kémiai analízise | 223 |
A transzláció mechanizmusa | 232 |
A transzfer folyamat | 237 |
Befejezés | 257 |
Irodalom | 259 |
A kromoszóma szerkezete és működése (Szende Kálmán) | 274 |
Bevezetés | 274 |
A kromoszóma szerkezete | 275 |
A kromoszóma genetikai információt tároló anyaga a DNS | 276 |
A vírusok és baktériumok kromoszómájának szerveződése | 278 |
A magasabbrendű szervezetek kromoszómájának szerveződése | 281 |
A valódi kromoszómák fénymikroszkóppal látható szerkezete | 283 |
Speicalizálódott kromoszómák | 286 |
A kromoszómák reduplikálódásának mechanizmusa | 292 |
A kromoszóma működésbeli tagolódása | 297 |
A komlementáció molekuláris magyarázata | 303 |
A kromoszóma reduplikációs egysége a replikon | 308 |
Az operon a kromoszóma regulációs egysége | 308 |
Irodalom | 312 |
Mutáció és genetikai reparció (Igali Sándor) | 314 |
Bevezetés | 314 |
A mutációs folyamatok általános jellemzői | 315 |
Mutációs ráta | 316 |
Expresszió | 316 |
A mutáció következményei | 317 |
A mutáció foka | 318 |
A mutagenezis molekuláris mechanizmusai | 319 |
Kémiai mutagének | 319 |
Sugárzásos mutagenezis | 331 |
Genetikai reparáció | 334 |
Premutációs kromoszóma károsodások reparációja | 334 |
Fotodinamiás hatások | 338 |
Reparációs DNS replikáció | 339 |
Irodalom | 344 |
A DNS molekuádk rekombinációja (Sik Tibor) | 345 |
Bevezetés | 345 |
A rekombináció információs átadásoknál | 348 |
A baktériumok konjugációja | 348 |
A baktériofágok szaporodása | 351 |
A transzformáció | 355 |
A transzfekció | 356 |
A rekombináció és a genetikai térkép | 357 |
A rekombináció molekuláris mechanizmusa | 372 |
Irodalom | 379 |
III. kötet | |
Az enzimszintézis genetikai szabályozása (Dénes Géza) | 387 |
Bevezetés | 387 |
Indukálható rendszerek | 389 |
Regulátor gén | 392 |
Az operátor | 397 |
A represszor | 400 |
Represszálható rendszerek | 401 |
Irodalom | 405 |
Differenciálódás celluláris szinten (Szabó Gábor) | 407 |
Bevezetés | 407 |
Vírusok, bakteriofágok szerkezete | 410 |
A baktériumok differenciálódása, spóraképzés | 422 |
A spórák kémiai és biokémiai jellemzése | 425 |
A spórázás időbeli regulációja | 427 |
Genetikai meghatározottság | 428 |
Mucor | 431 |
Bimbózás élesztőnél | 432 |
Acetabularia | 435 |
Dictyostelium discoideum | 440 |
Következtetések | 446 |
Irodalom | 449 |
Organizációgenetika. Genetikai szabályozás individuális szinten (Győrffy Barna) | 451 |
Az élőlények szerveződése | 451 |
A genetikai folytonosság és szabályozása | 453 |
Genetikai sajátosságok kialakítása és fenntartása | 457 |
Génaktivitás a korai embriális fejlődésben | 459 |
Celluláris differenciálódás szabályozása | 461 |
Időzített génaktiválások a fejlődésben | 463 |
Génműködések intracelluláris szabályozása | 466 |
Növényeknél a tarkaság paragenetikai szabályozása | 468 |
Heterochromatin és mozaikosság | 469 |
Hisztonok a genetikai szabályozásban | 471 |
Chromosomák génaktivitásának mintázata | 472 |
Fejlődés hormonális szabályozása | 475 |
A morphogenesis időzített genetikai szabályozása | 476 |
A fejlődés adaptív szabályozása | 480 |
A populációgenetika biokémiai vonatkozásai | 482 |
Irodalom | 485 |
Az evolúció problematikája (Vida Gábor) | 490 |
Bevezetés | 490 |
Paleobiokémia | 492 |
Biokémiai szisztematika | 494 |
Irodalom | 500 |
Az anyagcsereutak evolúciója (Farkas Gábor) | 503 |
Bevezetés | 503 |
Az élet keletkezésének biokémiai problémái | 503 |
Az anyagcsere evolúciója | 505 |
Az evolúció néhány enzimológiai vonatkozása: Izoenzimek és enzim hibridek (Südi János) | 511 |
Bevezetés | 511 |
Történelmi háttér | 512 |
A heteroenzimek és izoenzimek rövid jellemzése | 513 |
A tejsav dehidrogenáz izoenzimek felfedezése | 514 |
A nem-allélikus izoenzimek genetikai jelentősége | 526 |
Hibrid LDH izoenzimek | 529 |
Allélek közötti komplementáció | 531 |
Allélikus hibrid izoenzimek | 532 |
Az allélikus hibrid enzimek genetikai jelentősége | 537 |
Irodalom | 538 |
A fehérjék evolúciója (Elődi Pál) | 541 |
Bevezetés | 541 |
Homológ fehérjék variabilitása fajon belül | 544 |
Anomális globinok | 544 |
Globinok ontogenezise | 547 |
Homológ fehérjék fajok közötti összehasonlítása | 550 |
Citochrom c. | 552 |
Globinok | 556 |
Fibrinopeptidek | 559 |
Inzulinok | 560 |
Ferredoxinok | 561 |
Fehérje törzsfák | 563 |
Irodalom | 566 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.