A büntetőjog reformja

Tartalom

I. FEJEZET
A BÜNTETŐJOG REFORMJA
I. AZ ALKOTMÁNYOS-KÖZJOGI REFORM ÉS A BÜNTETŐJOG 1
II. AZ EMBERI JOGOK. A SZABADSÁGJOGOK ÉS A BÜNTETŐJOG 20
III. POLITIKAI VEZÉRESZMÉK ÉS BÜNTETŐJOGI VEZÉRESZMÉK 33
IV. A BÜNTETŐJOG HATÉKONYSÁGA AZ EREDMÉNYES BŰNÜLDÖZÉSTŐL FÜGG 48

II. FEJEZET
AZ EURÓPAI ÁLLAMOK BÜNTETŐJOGÁNAK ALKOTMÁNYJOGI ÉS EMBERI JOGI KÖTÖTTSÉGEI
1. Büntetőjogi szabályok és jogi irányelvek 66
2. A büntetőjogtól a büntetőpolitikához 71
a/ Irányelvek és a büntetés joga 72
b/ Irányelvek és a büntetőjog meghaladása 75

II. ALKOTMÁNYOS ELVEK ÉS ÁLTALÁNOS JOGELVEK AZ EGYES NYUGAT-EURÓPAI ÁLLAMOK BÜNTETŐJOGÁBAN 78
1. Nagy-Britannia 78
2. Belgium 84
3. Franciaország 90
a./ Az egyéni szabadság tiszteletben tartásának bírói ellenőrzése 94
b./ A védelemhez való jog 95
4. A görög büntetőjog alkotmányos elvei és általános irányelvei 97
a/ A büntető anyagi jog alkotmányos elvei 97
5. Német Szövetségi Köztársaság 106
a/ A német és a francia jog egybevetése 106
b/ Az alkotmánybíráskodás hatása a német büntetőjogra 117
6. Az Olasz Köztársaság büntetőjoga és az alkotmányos elvek 124
1) Olaszország alkotmánya 124
2) a legalitás elve 124
3) a büntetés személyességének elve 126
4) a halálbüntetés abolíciója és a büntetés emberiességének elve 127
5) Az elitéit reedukációjának elve 128
6) A kiadatás alkotmányos tilalma 129
7) Alkotmányos alapelvek a büntető eljárásjogban 130
a/ A személyes szabadság sérthetetlensége 130
b/ A házjog sérthetetlensége 131
c/ Az érintkezés szabadsága és a levéltitok védelme 131
d/ A gyanúsított ártatlanságának vélelme jogerős elítéléséig 131
e/ Az előzetes letartóztatás maximális tartamának alkotmányos szabályozása 132
f/ Senkit sem lehet elvonni az ügyében illetékes bírájától 132
g/ Az eljárás minden fázisára kiterjedő jog a védelemhez 133
h/ A kötelező ügyészi vádképviselet elve 133
i/ Az igazságszolgáltatási határozatok indokolásának kötelezettsége 134
j/ Törvénysértő intézkedések elleni fellebbezés joga 134
k/ A hatósági személyek és köztük az igazságszolgáltatás képviselői közvetlenül felelősek jogsértő cselekményeik miatt 135
1) A jogi tévedést és annak következményeit reparálni kell 135
8. Nem kifejezetten alkotmányos, de az alkotmányból levezethető büntetőjogi
elvek 136
9. A bűncselekmény alanyait, elkövetőit érintő elvek 139
10. A büntetőjogi következményeket, szankciókat érintő, alkotmányból levezethető alapelvek 141
11. Büntetőeljárási alkotmányos értékű elvek 142
12. A közigazgatási büntetőjog 142
13. Preventív intézkedések 143
14. A bírói kar képzettsége és az igazságszolgáltatás szükségletei 145
15. A portugál büntetőpolitika vezéreszméi 146
16. A spanyol büntetőjog és eljárás alkotmányos elvei 155

Összefoglaló megjegyzések 162

III. FEJEZET
A FRANCIA ÉS AMERIKAI JOGRENDSZER KÜLÖNBSÉGEI A BÜNTETŐJOG ALKOTMÁNYJOGI KONTROLLJÁBAN
1. A bírói hatalom 168
2. Büntetőeljárás és alkotmányos garanciák 171
3. A házkutatás és az alkotmányos garanciák 177
4. A közbiztonság és az alkotmányos alapelvek 183
a/ Az igazoltatás és személyi azonosság megállapítása 183
b/ A rendőri őrizet 187
c/ A letartóztatás plauzibilis okának követelménye az Egyesült Államokban 194
d/ Jog a jogi tanácsra a rendőri eljárás alatt 199
5. Következtetések: az egyéni szabadság védelme vagy az igazság kiderítése 202

IV. FEJEZET
A JÓLÉTI ÁLLAM ÉS AZ INTEGRÁLT BÜNTETŐJOGI TUDOMÁNYOK

Bevezető megjegyzések 209

Az integrált bűnügyi tudományok modelljének történelmi gyökerei 212
Elméletek a társadalmiról és a jog társadalmiságáról 215
A jogászi és jogi szocializmus 217
A pozitivista szociológia, a pozitivista büntetőjog és az integrált bűnügyi tudományok
modellje 220
A pozitivista szociológián nyugvó büntetőjog krízise és a neo-kantiánus eszmék
A jog erkölcsösségét követő irányzatok felvirágzása 226
Következtetéseim 228

V. FEJEZET
MEGELŐZÉS ÉS ARÁNYOS BÜNTETÉS
Megjegyzések a büntetéstan újabb fejleményeihez Európában és az
Egyesült Államokban 231

I. POZITIVISTA ISKOLA BÜNTETÉSTANI ESZMÉI ÉS EZEK BÍRÁLATA 234
1. A pozitivista büntetőjog büntetéstani alapfogalmai 234
2. A pozitivista eszmék elleni támadások fő irányai 238
a/ A rehabilitáció eszméje hatástalan maradt 238
b/ Az individuális prognózis hibái 239
c/ Diszkrecionárius bírói jogkör és aránytalanság a büntetés kiszabásában 241

II. A BŰNÖZÉS TÁRSADALMI KONTROLLJÁNAK IRÁNYZATA ÉS BÜNTETÉSTANI ESZMÉI 244
1. Az általános elrettentés elmélete 244
2. A szelektív semlegesítés elmélete 249

III. ARÁNYOSSÁG ÉS MEGÉRDEMELT BÜNTETÉS 252
1. Az arányos büntetés igazolása 254
2. Mik az arányosság kritériumai 255
3. A megérdemelt büntetés az ítélkezés szempontja-e, vagy a büntetés korlátja? 257
4. Az előéletnek van-e, lehet-e hatása a büntetéskiszabás céljára? 259

VI. FEJEZET
A BŰNÖZÉS KIHÍVÁSA ÉS A KRIMINOLÓGIA VÁLASZAI 263
2. Táblázat 308
a/ A társadalmi együttélés kiemelt jogi normáit sértő bűnelkövetők 308
b/ A szabálysértési eljárás alá vont személyek számának alakulása 309
c/ Helyszíni bírsággal sújtott személyek 309
1. Táblázat 310
Az összbűnözés terjedelme és dinamikája 310

VII. FEJEZET
A TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSI ZAVAROK ÉS A BŰNMEGELŐZÉS
1. Néhány szó a "Társadalmi beilleszkedési zavarok" kutatási főirányról 317
2. Egy egységes társadalmi megelőzési stratégia lehetősége 322
3. A társadalmi beilleszkedési zavarok társadalmi kezelésmódjáról 328
4. A társadalmi beilleszkedési zavarok értelmezési keretei 333
5. A Tudományos Tanács javaslatai és ajánlásai 349

VIII. FEJEZET
BŰNTETTESBŐL BŰNÖZŐ
1. A megbélyegzés elmélete 355
Ellenvetések és következtetések 363
Börtönélet és börtöntapasztalat 368
Akaratelhatározás és elrettentés 372
Ami a beilleszkedés mellett szól 375
Az egyéni prognózis és a társadalmi kontroll 377

Témakörök