Szabadság és hit

Fülszöveg

A kereszténység a francia forradalom óta a szekularista támadások több hullámát érte meg. A francia forradalomra válaszul létrejött a Szent Szövetség nagyhatalmi berendezkedése, de számos másfajta keresztény lelkiségi és politikai mozgalom is kibontakozott mellette. A19-20. század fordulójának modernista kihívására kialakult a kereszténydemokrácia, amely azután elévülhetetlen érdemeket szerzett mind a politikai gondolkodásban, mind a II. világháború utáni (nyugat-európai) rendezésben. Ma, a 80-as évektől a posztmodernista gondolkodásmód mintha újabb kihívást intézett volna a kereszténység, az intézményes vallásgyakorlat ellen, ki akarván iktatni a közéletből mindent, ami vallásos és keresztény. Ezt különösen fájó volt nálunk megtapasztalni a rendszerváltás után, amikor alig ocsúdtunk föl a totális állami szekularizmus rémületéből.
A kötet szerzői erre az újabb szekularista kihívásra keresik a választ, teológiailag-filozófiailag járják körül a szabadság modern keresztény felfogásának lehetőségeit. Tiltakoznak a vakbuzgó szekularizmus rohamai ellen, amelyekben az európai civilizáció veszedelmes önfelszámolását látják, és gyűjtik ellenérveiket, erősítik, finomítják jogi és politikai nyelvüket, és közben keresik az időnként állóháborúnak tetsző helyzet meghaladásának lehetőségeit is. Kiderül, modernkori politikai fogalmaink jelentős része visszavezethető a Bibliára. Gondos politikaelméleti elemzéssel fényt vetnek a nyílt keresztény politizálás lehetőségeire - konkrét megnyilvánulásmódjaira - az alkotmányos demokrácia keretei között, amelyek abban a közös elkötelezettségben gyökereznek, „hogy szabadon és jólétben akarunk együtt élni, miközben készülünk a Király visszatérésére". Vissza