1.062.389

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szabadkígyósi tájvédelmi körzet

Szerző
Szerkesztő
Békéscsaba
Kiadó: Békés Megyei Tanács V. B. Természetvéd. Biz.
Kiadás helye: Békéscsaba
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 16 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Angol   Német   Orosz  
Méret: 19 cm x 22 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. További nyelv: szlovák.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A régészeti ásatások alapján tudjuk, hogy e terület már a rézkorban (az i. e. 3. évezredben) emberi település volt. A mai Szabadkígyós községtől délkeleti irányban levő kurgánmező területén több... Tovább

Előszó

A régészeti ásatások alapján tudjuk, hogy e terület már a rézkorban (az i. e. 3. évezredben) emberi település volt. A mai Szabadkígyós községtől délkeleti irányban levő kurgánmező területén több úgynevezett gödörsíros (Jamnaja kultúra) és szarmata kori temetkezésen kívül két rézkori településrészletet tártak fel. A halommező legnagyobb része szikes legelőterület. Ezt egykori vízfolyások sekély medrei tagolják. A magyarságnak e pusztán való megtelepedésére a honfoglaláskori temetők adják az első bizonyítékokat. Ezeket régészetileg 1962-ben és 1968-ban tárták fel. A honfoglalástól kezdődően Kígyós térsége kisebb-nagyobb megszakításokkal lakott terület volt. A területet 1418-tól Ajtósi László földbirtokos uralta, majd a török megszállás idején elnéptelenedett a vidék. 1720 után a Harucern család tulajdonába került, akik önálló majorságot alakítottak ki: Ókígyóst.
1803-ban került a családba gróf Wenckheim József Antal, aki tulajdonába kapta a kígyósi pusztát. Ő alapította 1815-ben Újkígyós községet 100 család Torontál megyei dohánykertész letelepítésével.
A felszabadulás idejéig Ókígyós mint grófi majorság létezett. 1950-ben nevezték el a települést Szabadkígyósnak, ekkor indult el a községi fejlődés útján. Az utóbbi negyedszázadban nagyarányú fejlesztés (közművesítés, útépítés) volt, de a táj harmóniáját megzavaró átalakításra nem került sor. A lakosság jókora része Békéscsabára, Gyulára és Újkígyósra jár dolgozni. Az egymáshoz közel levő Szabadkígyóst és Újkígyóst 1977-ben közigazgatásilag is összevonták. A települések legerősebb közös gazdasági egysége az Aranykalász Termelőszövetkezet. Országosan is jóhírű iskolája a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakiskola, amely a műemlék kastélyépületben működik.
A Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet létesítésére 1977. júniusában került sor. Ezt az országos jelentőségű védett terület kialakítását az itt még nagy területen megtalálható szikes legelők és az Alföldre egykor jellemző erdős-puszta maradványok, valamint ezeknek jellegzetes növény- és állatvilága tették szükségessé. A szélsőséges természeti viszonyok a terület nagy részén a gazdálkodást a külterjes állattenyésztésre korlátozták, ezért természeti értékei még megmaradtak. A pusztával határos park, a műemlék kastély, templom, a közelében levő műemlék magtárral jelentős kultúr- és gazdaságtörténeti értékeket képviselnek.
A természeti, kultúr- és gazdaságtörténeti értékek együttesének megóvása és a gazdálkodás összehangolása csak átfogó természetvédelmi intézkedéssel, tájvédelmi körzet kialakításával valósítható meg. Vissza

Réthy Zsigmond

Réthy Zsigmond műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Réthy Zsigmond könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem